Amerika új politikai foglyai

A Biden-kormány az előzetes letartóztatás fegyverével csap le Trump híveire, gondolatbűnökért üldözve őket – írja Lee Smith a Tablet zsidó magazin oldalán.

A múlt héten elítélték az első „lázadót” Amerikában: egy 49 éves indianai nagymama, aki bement a Kapitólium nyitott kapuján január 6-án, és tíz percen át sétálgatott bent, bűnösnek vallotta magát a „Kapitólium épületében való demonstrálásban”. Bűnéért 3 év felfüggesztettet kapott, 500 dollár kárpótlást kell fizetnie, és 40 óra közösségi munkát kell végeznie.

A kirendelt védője elolvastatta és megnézette vele a Bury My Heart at Wounded Knee-t, A kegyelem árát és a Schindler listáját, bizonyítandó, hogy megtagadta fehér privilégiumát. A szerző szerint ezért kapott enyhébb büntetést. Hogy mi köze a rasszizmusnak és az antiszemitizmusnak egy nem erőszakos bűncselekményhez, amit a nő elkövetett? Semmi – tisztázza a szerző.

„A Biden-kormány úgy tekint január 6-ra, mint alapra ellenfelei bűnözőnek nevezésére, és Donald Trump hívei csak úgy szabadulhatnak, ha bevallják gondolat-bűneiket”.

A szerző szerint aki eddig azt hitte, hogy Amerikában nem raknak nem erőszakos bűnözőket átnevelő táborokba, téved.

Julie Kelly újságíró régóta foglalkozik a január 6-i esettel kapcsolatban letartóztatottak ügyeivel, és szerinte alig vannak büntetőperek, csak előzetes letartóztatások több tucat ügyben. Köztük priusz nélküli egyének vannak, akiket nem erőszakos bűnökkel vádolnak, és óvadék nélkül tartják őket fogva, mert tiltakoztak Biden győzelme ellen. Ezt a bírók úgy tekintik, mint az amerikai törvények megtagadását, és ezért szerintük ezek a személyek veszélyesek a társadalomra – véli Kelly.

Eközben jobb- és baloldalon is sokan hiszik, hogy az FBI jelen volt a tüntetésben, és akár irányíthatta is azt. Ezt állítja például Darren Beattie, egy másik újságíró, aki követi az ügyet. Ő nemrég arról írt, hogy az ügy hasonlít Gretchen Whitmer michigani kormányzó 2020-as elrablásának tervéhez. Ott egy FBI-ügynök felelt a szállításért, egy másik a robbanóanyagért és egy harmadik a biztonságért. Az FBI nélkül, úgy tűnik, nem is volt terv – véli Beattie kutatásaira utalva Smith.

Beattie megjegyezte, hogy legalább egy FBI-ügynököt a michigani ügyben nem neveztek meg ügynökként a bírósági dokumentumok. Ha jelen voltak január 6-án, az ügynökök éppen olyan bűnöket követhettek el, mint a vád alá kerültek – de akkor miért nem emeltek az ügynökökkel szemben is vádat? Beattie azt is megjegyzi, hogy ugyanaz az FBI-ügynök buktatta le a Whitmer elleni összeesküvőket, aki most felügyeli a január 6-i nyomozásokat: Steven D’Antuono.

Miért követ el vagy kezdeményez az FBI bűncselekményeket? Glenn Greenwald szerint ez 9/11-re vezethető vissza. A Trump híveivel való leszámolásnak a terror elleni globális háborúhoz volt köze. Akkor az FBI befolyásolható muszlim fiatalokat vont be az FBI által tervezett álmerénylet-tervekbe, majd lefülelte a muszlim fiatalokat, amiért részt vettek volna egy terrortervben, melyet eleve az FBI eszelt ki. Most ugyanezt az eszközt használják Trump támogatói ellen.

Miért tesznek így? Greenwald szerint – idézi Smith – a Pentagonnak igazolnia kell a terror elleni támogatások szükségességét, és ezért be kell mutatnia, hogy megvédi a hazát az otthoni fehér nacionalista terroristáktól.

A terrorelhárítás egy több milliárd dolláros ipar, amely eteti a republikánusokat és demokratákat, a hírszerzést, a washingtoni NGO-kat és a think-tankeket.

Ahogy Amerika leépíti jelenlétét a Közel-Keleten, a nemzetbiztonsági bürokraták és parazita privátszektori barátaik félnek a forrásmegvonástól. Ezért térnek át a muszlim szélsőségről a „hazai terroristákra”.

A rendszer gyorsan alkalmazkodott, és a terrorelhárító-szakértők ugyanazokkal a szavakkal élnek: radikalizáció, önradikalizáció, magányos farkasok. A változás annyi, hogy a barna tinikből fehér, középkorú közép-nyugatiak lettek.

A demokraták a bűnüldözés politikai eszközként való használatával üzenetet küldenek mindenkinek, aki olyan ostoba lenne, hogy szembeszálljon velük. „A teljes rendszerrel lecsaptunk egy erőszakmentes nagymamára, aki átsétált egy nyitott ajtón. Te lehetsz a következő” – ez az üzenet.

Nancy Pelosi házelnök arról beszélt, hogy január 6-a volt a legnagyobb erőszakos politikai cselekmény, amely Amerikában történt 9/11 óta. A különbség persze a vérontásban van: 3000 ember halt meg 9/11 során, január 6-án pedig egyvalaki. Ő Ashli Babbitt Trump-támogató volt, akit egy máig titkolt azonosságú rendőr lőtt nyakon.

A hatóságok nem adják ki a fővárosi rendőrség 14 ezer órányi mozgóképanyagát a kirendelt védőknek (sok vádlott nem tudja kifizetni a saját ügyvédet), mert bár a felvételek perdöntők lehetnek, de a hatóságok szerint olyan terroristák felhasználnák őket, akik újra a Kapitóliumra akarnak törni.

A videókból persze néha szivárogtatnak részleteket, melyek a legrosszabb színben tüntetik fel a tüntetőket. Kelly szerint manipulált felvételek kerülnek ki, például egy videón egy Trump-támogató szidja a rendőröket. Az már nem került bele, hogy – Kelly szerint – korábban őt támadták meg a rendőrök.

A szerző szerint sok minden, amit a sajtó eddig írt az ügyről, hazugság volt. Nem haltak meg öten, csak egyvalaki, Babbitt. Nem voltak fegyverek, máig nincs bizonyíték, hogy a tüntetők fegyvereket vittek volna be.  A New York Times azt írta, hogy Brian Sicknick rendőrt megölte egy Trump-támogató. Ez nem volt igaz, de Trump ellen erre is alapozták a demokraták a második impeachment-eljárást. Biden maga is felidézte egy hete, hogy január 6-án „bűnözők” megöltek egy rendőrt. Pedig már három hónapja tudjuk, hogy Sicknick, aki maga is Trump híve volt, szívrohamban halt meg január 7-én.

Az ügyben a szerző szerint meglepően keveset tudunk. 9/11 után egy héttel az amerikai sajtó már Osama Bin Laden gimnáziumában forgatott. Most miért nem tárják fel a sztorit a nagy lapok? Mert nincs semmilyen sztori – írja a szerző.

„Csak egy éppen zajló, harmadik világbeli állapotokat idéző elhárítási művelet folyik, mely Amerika lakosságának egyharmadát akarja megfélemlíteni, hogy mi történhet velük, ha kellemetlen kérdéseket tesznek fel”.

Ki ölte meg Ashli Babbittot?

Január hatodikán a Kongresszus épületébe benyomuló tömegben lelőtték a fegyvertelen Ashli Babbittot. Most új információ látott napvilágot arról, hogy valójában ki lőhette le. 

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.