A Twitter kriptovaluta-fanatikusai közül sokan gyakran hírhedt trollok, de egy bizonyos gondolkodó kiemelkedik a többiek közül. Ő történetesen egy rabbi — írja a Jewish Telegraphic Agency.
„A Twittert az emberek vagy arra használják, hogy ordítozzanak egymással, és általában nem kedvesek, amit én nem szeretek”
– mondja Michael Caras rabbi, a @thebitcoinrabbi néven is ismert mikro-influenszer.
„Élvezem a Twitteren keresztüli közösségeimmel való kapcsolatot, mind a zsidó, mind a Bitcoin Twitteren”.
Carast, a haszid Chábád-Lubavics mozgalomhoz kötődő rabbit lenyűgözi, ahogyan a Bitcoin – mind a hálózat, mind az eszköz – kapcsolódik a halachához (zsidó vallási törvényekhez). És mivel eléggé hangosan beszél erről az interneten, Caras azt mondja, hogy hetente idegenek kukkantanak be a Twitter-üzeneteibe, hogy tanácsot és spirituális útmutatást keressenek a témában.
Mielőtt nyilvános hídként szolgált volna a két világ között, az izraeli Yeshiva Ohr Tmimimben tanult, és most a New York-i Maimonides Hebrew Day Schoolban judaizmust és technológiát tanít. Caras
2017 óta érdeklődik a Bitcoin iránt, és 2019-ben kiadott egy gyermekkönyvet róla, amelyből már több mint 10 000 példány kelt el.
A könyv, amely egy világi bevezetés az alapvető közgazdasági ismeretekbe gyerekeknek, egy olyan történetet mesél el, amelyben a gyerekek egy limonádé-stand működtetésével tanulják meg, hogyan lehet a bitcoint pénzként használni egy Bitville nevű városban.
Caras zsinagógákban és zsidó ifjúsági csoportokban is beszélt a Bitcoinról és a judaizmusról, többek között arról, hogy a Tóra hogyan tárgyalja a pénz történetét.
„Vannak olyan emberek, akik zsidók, de nem vallásosak, és soha életükben nem beszéltek rabbival”
— mondja.
„Mivel a Bitcoin Twitteren keresztül valamiféle rokonságot éreznek velem, megnyugszanak, hogy releváns információkat adok nekik anélkül, hogy kioktatnám őket.
„Van egy WhatsApp csoportom is, ahol az emberek gyakran kérnek tőlem személyes útmutatást. Néha valamilyen Bitcoin-kérdésük van, és én szívesen segítek. Örömmel vagyok ez a forrás a közösség számára, különösen az olyan dolgokban, mint a privát kulcsok kezelése.”
Bár ma már több ezer dolog létezik, amit kriptopénznek neveznek, a Bitcoin a világ legrégebbi és legdecentralizáltabb blokklánchálózata, amelyet 2021-ben az összes többi közül a legváltozatosabb felhasználói rétegek használnak . Az emberek harmadik fél, például bank nélkül tárolhatják, küldhetik és fogadhatják a Bitcoinhoz hasonló valutákat.
A legtöbb lelkes kriptopénz-felhasználó egy nyilvános hálózat és egy blokkláncnak nevezett digitális főkönyv segítségével követi nyomon a tranzakciókat. Sok kriptopénz-kereskedő azonban inkább a mainstream pénzügyi piactereket (például a Fidelity vagy az izraeli eToro cég) használja, amelyeknek nem feltétlenül kell minden tranzakcióhoz a nyilvános blokkláncot használniuk.
Caras azon lelkes felhasználók közé tartozik, akik inkább részt vesznek az alulról építkező Bitcoin-hálózatban, és inkább nyílt forráskódú eszközökkel bonyolítanak tranzakciókat, minthogy pusztán a kriptopénzzel, mint részvényekkel kereskednének.
Caras, mint sok rabbi, nagy rajongója a régi feljegyzéseknek, főkönyveknek és szent titkoknak. Ami az általa említett „magánkulcs-kezelést” illeti, a bitcoin-felhasználók egy egyedi jelszóval, az úgynevezett magánkulccsal tartják számon a bitcoinjaikat – ha megvédik ezt a kulcsot, a bitcoin az ő felügyeletük alatt marad. Ezért olyan fontosak Caras számára a privát kulcsok kezelésével kapcsolatos ismeretek.
A blokklánc nyilvános főkönyve nem különbözik attól, ahogyan a zsidó közösségek évezredeken keresztül írásos feljegyzéseiket vezették a társadalmukról. A történelemnek és a technológiának ez a kombinációja lenyűgözi Carast.
„Nekünk ott van ‘a hagyományok láncolata’, szinte szó szerint héberül, ahogyan a hagyományt követjük visszafelé az írott történelemben”
— mondja.
„Folytatunk egy soha meg nem szakadó láncot. A judaizmuson belül vannak puha és kemény útelágazások, különböző szokások, például protokollok, amelyek összeegyeztethetők egymással”.
A 31 éves Caras elmondása szerint egy „meglehetősen világi” háztartásban nevelkedett, és fontolgatta, hogy informatikai diplomát szerez, mielőtt a rabbiiskolát választotta volna. A bátyja, aki szintén ismert Bitcoin-párti, korábban lett vallásos, miután tinédzserként meglátogatott egy Chábád-házat, és Caras követte a példáját.
Caras, aki ma már hatgyermekes apa és a Chábád mozgalom hívő tagja, sok hasonlóságot talál a cypherpunk ethosz és a judaizmus között. Nincs egyedül, hiszen számos WhatsApp-csoport létezik a zsidó kripto rajongók számára, köztük a „Jewish Crypto Chat”, ahol Caras közel 190 résztvevő között van.
„A judaizmusnak sok jogi kerete van arra vonatkozóan, hogy hogyan használják a pénzt. Egy zsidó esküvő egy tranzakció. A vőlegény gyűrűt húz a nő ujjára, mert valami értéket kell adnia neki a hüppe alatt. Privát DM-ekben olyan kérdésekkel foglalkozom, mint például azzal, hogy lehet-e ezt az esküvői tranzakciót bitcoinnal lebonyolítani.”
— mondja.
Caras és felesége családként a Bitcoin-gazdálkodást háztartási erényeik részének tekintik.
„Remélhetőleg az idő nagy részében jóra használjuk ezt a technológiát. Erre szeretném bátorítani az embereket, hogy gondoljanak erre”
— fejtegeti.
Mindig van mód arra, hogy a Tórából származó útmutatást a modern világ új rejtélyeire alkalmazzuk.
Néhányan megkérdezték Carast, hogy
a kereskedési robotok és a bitcoin bányászat futtatásáról sábátkor, vagy arról, hogy a mindig ingadozó bitcoin árfolyamának (a dollárhoz viszonyított értékének) ellenőrzése megzavarja-e a pihenőnapot.
A bitcoint gyakran használják jótékony célú adományozásra és megtakarítások biztosítására. Másrészt természetesen vannak ellentmondásos és káros módjai is a bitcoin használatának. Például a Hamász – a Gázai övezetet uraló militáns csoport, amelyet az Egyesült Államok és Izrael terrorszervezetnek minősít – állítólag a kriptovaluta segítségével gyűjtött adományokat.
Caras, aki négy évig Izraelben élt a rabbiképzőben, és akinek egy testvére is ott él, azt mondja, hogy a legutóbbi konfliktus óta sokat gondolkodik a Szentföldről. Nem lehet pontosan megmondani, hogy hány bitcoin-felhasználó van Izraelben, bár néhány helyi tőzsde több mint 55 000 felhasználót gyűjtött össze (egyenként), és több ezer ember dolgozik a helyi kriptoiparban, köztük néhány olyan cég, amely globálisan is terjeszkedett, és milliókat szolgál ki. (Sokkal kisebb léptékben néhány palesztin bitcoin-kereskedő is Tel Aviv ugyanezen kriptoközpontjaiból szerzi be a portékáját.)
Caras erősen hisz Izrael önvédelemhez való jogában, és reméli, hogy a Bitcoin olyan gazdasági lehetőségeket nyújthat, amelyek enyhíthetik a Hamász által a gázai lakosságra gyakorolt fojtogató befolyást, mint mondja. A világjárvány előtt, 2019-ben több gázai Bitcoin-kereskedő a jelentések szerint havonta több mint 5 millió dollár értékű kriptopénzzel bonyolított le tranzakciókat, amelyek olyan civil felhasználási esetekre szolgáltak, mint a nemzetközi vásárlás, a külföldi tandíj kifizetése vagy a PayPal vagy hitelkártya nélküli szabad fizetések elfogadása.
„Nem aggódom amiatt, hogy a Hamász viszonylag kis mennyiségű bitcoint használ a terrorizmus finanszírozására, mivel ez meglehetősen jelentéktelennek tűnik más finanszírozási módszereikhez képest”
— mondja Caras.
„A terroristák mobiltelefonokat, áramot és minden más típusú technológiát vesznek igénybe, amit a legtöbb ember jó és békés célokra használ. Örülök, hogy az egyes palesztinok olyan pénzt használhatnak, amelyet a Palesztin Hatóság vagy a Hamász nem tud könnyen ellenőrizni vagy elvenni tőlük.”
Ez az érzés gyakori Caras Twitter-társai körében. Eylon Aviv izraeli befektető, a kriptopénzekkel foglalkozó Collider Ventures alaptól, aki ismeri Carast és élvezi a Twitter-bejegyzéseit, azt mondja, hogy
„az ígéret itt az, hogy a palesztinok nem függenek az terrorszervezetek által nyújtott pénzügyi szolgáltatásoktól”.
Aviv abban is egyetért Carasszal, hogy a Bitcoin-ethosz kiegészíti a zsidó etikát.
„Alapvetően minden ünnepünk arról szól, hogy vegyünk egy túlerőben levő valakit, aki megpróbál megölni minket, de elbukik, és mi ünnepelünk. Az ünneplés a szabadságról és a felszabadulásról szól, ami a sikertelen likvidálási kísérlet körül történik”
— mondja Aviv, hozzátéve, hogy a cenzúra, az ellenállás, a veszteség és a felszabadulás mind visszatérő témák a zsidó történelemben.
Az önrendelkezési tranzakciók eszközeként a diktatúrából menekülő vagy az üldöztetés ellenére szabadon tranzakciókat lebonyolító emberek gyakran használják a bitcoint.
Néhány zsidó felhasználó, mint például Aviv pedig azon tűnődik, hogy vajon hasznos lenne-e a Bitcoin, ha ismét egy holokauszthoz hasonló helyzet állna elő, amikor a kormányok és hadseregek lefoglalják a zsidó közösségek vagyonát. A bitcoinnal könnyebb lenne elmenekülni.
Danny Brown Wolf, az izraeli kriptoipar veteránja így gondolja, mondván, hogy
„zsidóként nagyjából mindannyiunknak van a családtörténetében valamilyen üldöztetési emlékünk, amely azzal jár, hogy kénytelenek vagyunk hátrahagyni a vagyonunkat. Tekintettel a történelemre, minden nép közül a zsidóknak kellene a legmagasabbra értékelniük a pénzügyi szuverenitást”
– mondja.
Hogy egyértelmű legyen, Caras nem szószólója semmilyen „blokklánc-forradalomnak”. Csak akkor válaszol a kérdésekre, ha kérdezik, és határozottan „maximalistának” tartja magát, ami azt jelenti, hogy csak a Bitcoint használja, más kriptopénzt nem. Szerinte a felhasználók energiáját a Bitcoinra érdemes fordítani, nem pedig új token-kísérletekre.
„Szigorú maximalista vagyok. Nem hiszem, hogy a blokkláncnak van más felhasználási területe, mint a Bitcoin és a Bitcoin blokkláncának biztosítása”
— mondja Caras.
„Az izraeli testvérem minden blokkláncos dologról mesél a nap alatt, de még nem láttam semmi pozitívumot, amire ezen túlmenően használható lenne.”
Ehelyett Caras inkább azon elmélkedik, hogy mit mond a zsidó törvény például a kölcsönökről és a kamatszerzésről, hogy saját maga tanulhasson, és másoknak is segítsen megtanulni, hogyan alkalmazza a zsidó etikát a Bitcoin kezelésében.
„A világ minden egyes technológiai eszközét nekünk kell kiválasztanunk magunknak, akár jóra, akár rosszra használjuk a technológiát”.
