Örökjáradék-vita: A Mazsihisz inkább a reformhitközségnek juttatna az örökjáradékból

Korábbi elutasító magatartása után immár tárgyalna a Mazsihisz vezetése az örökjáradék újraelosztásáról, azonban az összegből az érdekképviselete alá tartozó két reformközösségnek adna.

Mint arról lapunk is beszámolt, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az EMIH Magyar Zsidó Szövetség kezdeményezte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségénél (Mazsihisz), hogy az állam által a kommunista államhatalom idején eltulajdonított, és később vissza nem szolgáltatott ingatlanok után 1998 óta fizetett örökjáradék újrafelosztásra kerüljön. A Mazsihisz mindeddig elzárkózott ettől mondván, a három hitközség közti felosztási arányban a közösségek vezetői 2012-ben megállapodtak.

A két tradicionális hitközség szerint azonban a 2012-es felosztás nem erről szólt, és szerintük

az ott meghatározott felosztási arány nem tükrözi sem az eltulajdonított ingatlanok korábbi tulajdonosi hátterét, sem pedig a hitközségek által kifejtett aktivitás mértékének arányát, holott az összeg éppen a vallási élet előmozdítása okán kerül kifizetésre.

Az ügyben most érdekes fordulat várható.

A Mazsihisz elutasító magatartása miatt a két tradicionális hitközség a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságához fordult abban a reményben, hogy egyházként a Mazsihisz is helyénvalónak tartja, ha a kérdésben, a zsidó hagyománynak megfelelően, vallási bíróság dönt. A Mazsihisz kinyilvánította azonban, hogy nem ismeri el a Jeruzsálemben székelő testület joghatóságát, és nem fogadja el annak bármilyen irányú döntését. Miután a Mazsihisz – a vallási bíróság kifejezett felhívása ellenére – egyik tárgyalási időponton sem jelent meg a jeruzsálemi rabbinikus bíróságnál, a testület végül határozatot hozott az elosztással kapcsolatban és előirányozta az összeg igazságos újrafelosztását. A MAZSIHISZ távolmaradását értékelve a bíróság ítéletében hangsúlyozta: a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe.

Pár napja azonban egyeztetést kezdeményezett a Mazsihisz a két tradicionális hitközséggel jelezve, hogy a tagjaiként számontartott két reform közösségnek szeretne juttatni az örökjáradékból. Az egyeztetésre, információnk szerint ma délután kerül sor.

Lapunk értesülése szerint Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke jelezte a Mazsihisz elnöke felé, hogy a 2012-ben megkötött szerződés egyértelműen nem az örökjáradék elosztását irányozta elő, hiszen „a hivatkozott szerződés, egy úgynevezett engedményezési szerződés, amelyben a Mazsihisz kötelezettséget vállal arra, hogy jelen költségvetéséből meghatározott forrásokat ad MAOIH-nek és az EMIH-nek. Az örökjáradék pedig csupán a fedezete az engedményezésnek, de semmilyen formában nem tárgya.”

A szerződés pedig valóban úgy fogalmaz, hogy amennyiben új zsidó felekezetek kerülnek állami elismerés alá, úgy  azok számára a korábban „meghatározott célok előmozdításához szükséges források rendelkezésre bocsátásáról kötnek külön megállapodást”.

A MAOIH álláspontja szerint azonban a két reform közösség nem felel meg a fenti kritériumnak, hiszen 2019 óta mindösszesen ún. nyilvántartásba vett egyházi státusszal rendelkeznek. A MAOIH jogi álláspontja szerint a Bét Orim és Szim Sálom reformközösségek csak évekkel később válhatnak bejegyzett egyházzá, ehhez vagy legalább 5 év átlagában négyezer adózótól kell részesüljenek egyszázalékos felajánlásban, vagy 15 éve kellene nyilvántartásba vett egyházként működniük, vagy legalább 100 éves múltra kellene visszatekinteniük, mely kritériumok egyikének sem felel meg a két közösség.

A mai találkozó így legfontosabb kérdése, hogy vajon a Mazsihisz tárgyalási hajlandósága csak az általa kezdeményezett kérdésben, vagy az ügy más részleteiben is megnyilvánul-e.

Lapunk kérdéssel fordult a Mazsihisz vezetőjéhez azt tudakolva, hogy mit vár a mai találkozótól illetve

miért csak most került sor erre a kezdeményezésre, minekutána a két reform közösség már majd’ két éve bír a nyilvántartásba vett egyház státuszával,

kérdésünkre azonban a kért határidőig nem érkezett válasz Heisler Andrástól.

Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke érdeklődésünkre elmondta, látva a Mazsihisz hirtelen megnőtt egyeztetési kedvét, a MAOIH elmegy a mai egyeztetésre, annak „dacára, hogy

a Mazsihisz elnöke minden korábbi egyeztetési kezdeményezést – legutóbb egy személyes találkozóra vonatkozó invitálást – visszautasított”.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija megerősítette, hogy az EMIH is képviseltetni fogja magát a megbeszélésen.

Döntött a rabbinikus bíróság az örökjáradék-ügyben

A MAOIH a perben hozott döntés és elvi állásfoglalás értelmében indítványozni fogja, hogy a magyar állam kezdeményezzen egyeztetéseket a felek között.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.