Emmanuel Macron az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) nemzetközi virtuális fórumán kategorikusan elítélte az antiszemitizmust.
Bár szokás azt gondolni, hogy a francia zsidók kiszolgáltatott áldozati bárányok – Macron 10 perces beszédéből azonban megtudhatjuk, hogy a kormánya mégis milyen konkrét lépéseket tesz a a biztonságuk érdekében.
Történelminek tartják Emmanuel Macron múlt heti, június 9-ei beszédét, melyben megerősíti elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban, valamint a támogatását Izrael részére. Ez Macron első részvétele 4 évvel ezelőtti megválasztása óta az amerikai zsidó szervezet fórumán.
AJC Franciaországban és az antiszemitizmus rejtett formája
Macron először is megköszönte az AJC párizsi irodájának munkáját.
„Egy olyan időszakban, amikor a gyűlöletbeszéd ismét fokozódik és amelyben megpróbálják kérdőjelezni a demokratikus állam-modellt – az Önök (az AJC) részvétele rendkívül fontos az antiszemitizmus elleni harc és a gyűlölet ellen…”
Az AJC-t a II. Világháború után alapították és ez egyben a szervezet európai képviselete.
Az AJC-nek hála, biztosan tudni, hogy mi megy Franciaországban és másutt. Közvéleménykutatásokat folytatnak és elemzéseket készítenek ezek alapján pedig tanácsokat adnak a kormánynak. Emellett mindenféle programokat és kampányokat folytatnak (szemináriumok, konferenciák, tanulmányutak) valamint egy szakértői hálózatot tartanak fenn.
Programjaik között jelentős lépés, hogy az AJC a mostani modern antiszemitizmushoz kapcsolódóan, széleskörű oktatást biztosít a holokausztról. Erre pedig nagy szükség van. A szervezet 2018-as brosúrájában olvashattuk, hogy egy CNN-es kutatás adatai szerint a 18-24 év közötti franciák 21%-a nem is hallott a Soáról- Ez egy rendkívül magas arány az európai országok között – hiába az iskolai felvilágosítás és a megemlékezések. A holokauszt-oktatásnak pedig a modern antiszemitizmushoz szabottan kell, hogy véghez menjen.
A 2015 januári Politea előadásban Nonna Mayer kutató kifejtette, hogy egy olyan Franciaországban, amely a Szabadság, Testvériség, Egyenlőség jeligéket tűzte zászlajára – már nem elfogadható a „tipikus” rasszizmus. Kinyilvánítani a szimpla gyűlöletet valamilyen nemzetiséggel szemben – a nagyközönség számára már nem szalonképes viselkedés. Azaz már szinte senki nem mond olyat, hogy ő nem szereti a zsidókat, vagy arabokat, stb.
A zsidók elleni irtózat azonban új formában van jelen ez pedig az Izrael-ellenesség kérdése. Röviden: szegény elnyomott palesztinok – gonosz izraeliek. Bizonyos franciák a saját szabadság eszményüket keverik össze a saját rejtett, ki nem mondott antiszemitizmusukkal. Ezt sokkal nehezebb kezelni, mert igencsak leplezett és logikusnak tűnő érvek támasszák alá. Vannak azonban olyanok, akik a társadalmi normára ügyet sem vetnek és nyíltan kinyilvánítják a gyűlöletüket.
Macron a beszéde legelején leszögezte, hogy egyetért az AJC antiszemitizmus definíciójával. Ez pedig az utóbbi tágabb értelmezést jelenti, azaz nemcsak zsidó-, hanem Izrael-ellenességet, összeesküvés elméleteket, holokauszt-tagadást, a vérvádat és Krisztusgyilkosságot stb.
Azok az antiszemita cselekmények minősülnek bűncselekménynek, amit a jog annak definiál (például Holokauszt-tagadó brosúrák terjesztése stb). A bűncselekmény esete pedig az, amikor a támadás célpontjai legyen azok akár emberek, akár tárgyak (épületek, iskolák, temetők, vagy a rítus színhelyei) olyan módon lettek kiválasztva, hogy azok zsidó jellegűek vagy a zsidókhoz köthetőek. A diszkrimináció pedig az, hogyha a szolgáltatásokat vagy bizonyos lehetőségeket a zsidók számára megtagadnak. Mit lehet mindez ellen tenni?
A francia Nemzeti Terv
Macron beszédében kifejtette a francia Nemzeti Terv leglényegesebb pontjait, mellyel a francia közösségek érdekeit kívánják megvédeni.
Gyűlöletbeszéd és antiszemita atrocitások ellen
Macron megemlítette a gyűlöletbeszéd ellenes fellépést. Franciaország megalapította a CSA-t aminek a feladata az online platformok, szervezetek, kutatók és intézmények figyelése. Ez egy elég nagy volumenű monitorrendszer. Természetesen a hallgatók és nézők is aktívan hozzájárulhatnak a szervezet munkájához jelezve az antiszemita média tartalmakat.
További konkrét lépés egy olyan nyomozók és bírói rendszer felállítása, amely a támadásokat átélt áldozatok ügyét támogatja. Az éves kb. 400 francia antiszemita atrocitás felgöngyölítése pontosan elég munkát jelent a számukra.
Sarah Halimi
Macron ezek után rátért a kegyetlenül meggyilkolt Sarah Halimi ügyére. Az arab elkövető nem kapott börtönbüntetést, mert droghatás alatt állt. Az eset példátlan, a zsidó közösségek országszerte tiltakoztak a bírói döntés ellen. Macronnak tehát muszáj volt kitérnie rá, mondván, hogy ezzel a döntéssel nem tagadják ennek a gyilkosságnak az antiszemita jellegét. A törvény szerint nem beszámítható elkövetőket nem lehet felelősségre vonni – ugyanakkor Macron arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy gondolkodjon el ennek a mostani jogi keret rendszernek a módosításán abban az esetben, hogyha az elkövető önként vesz be tudatmódosító szereket. (Lévén így előre meggondolt módon talált kibúvót a törvény szigora ellen)
Ahogy a miniszterelnök fogalmazott „Valóban megdöbbentő, hogy azt aki kábítószert vesz be, azért hogy olyanná váljon, mint egy őrült – nem vonják felelősségre”.
Izrael
A Közel-keleti helyzetet ügyében, Macron megerősítette „Franciaország támogatja Izrael biztonságához, és önvédelméhez való jogát már az államalapítása óta. Természetesen mindezt a nemzetközi törvények tiszteletben tartásával. Ez az álláspont sosem változott”. A legutóbbi Izrael-Hamasz összecsapások kapcsán szerinte nagyon fontos a konstruktív tárgyalások újrakezdése a tartós béke érdekében. „Ismerjük azokat a paramétereket, melyek szükségesek a két-állami megoldáshoz .Franciaország kész ehhez hozzájárulni mindkét fél törvényes akaratának a tiszteletben tartásával.” Emellett Franciaország üdvözölné, ha Izrael rendezni tudná a viszonyait Franciaország többi partnerével is – gondolva itt Marokkóra, az Arab Emirátusokra és Szudánra. Franciaország vállalná ehhez a közvetítő szerepet.
Ami Iránt illeti – Franciaország az Amerikai Egyesült Államokkal és a több partnerükkel karöltve tovább ügyködnek a régió tartós biztonságának érdekében. Franciaország javasolta, hogy bővítsék ki a 2015-ben aláírt Bécsi Egyezményt (JCPoA). Ennek a nyolc ország által alá írt együttműködésnek az a célja, hogy az iráni nukleáris programot kontroll alatt tartsa és gazdasági szankciókkal sújtja Iránt, ha máshogy nem megy. Macron javaslata értelmében ezt ki kell bővíteni a ballisztikus rakéták felügyeletével, mert ezek ugye hordozói lehetnek egy esetleges atombombának.
Macron végezetül hangsúlyozta Franciaország és az Egyesült Államok közötti kapcsolat erősségét, amelynek az AJC-vel folytatott hosszú távú együttműködés egy nagyszerű példája. A két ország célja ugyanis közös: a demokratikus modell megerősítése.
Ebbe pedig az antiszemitizmus nem fér bele.
Macron szavaival élve:
„Szeretném erőteljesen megismételni, hogy az antiszemitizmus tegnap, ahogy ma is, egy elfogadhatatlan, igazolhatatlan korbácsütés, amellyel szemben fáradhatatlanul mozgósítanunk kell minden energiánkat.”
Sarah Copier Steiner összes cikkét elolvashatja itt.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
