Emmanuel Macron az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) nemzetközi virtuális fórumán kategorikusan elítélte az antiszemitizmust.
Bár szokás azt gondolni, hogy a francia zsidók kiszolgáltatott áldozati bárányok – Macron 10 perces beszédéből azonban megtudhatjuk, hogy a kormánya mégis milyen konkrét lépéseket tesz a a biztonságuk érdekében.
Történelminek tartják Emmanuel Macron múlt heti, június 9-ei beszédét, melyben megerősíti elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban, valamint a támogatását Izrael részére. Ez Macron első részvétele 4 évvel ezelőtti megválasztása óta az amerikai zsidó szervezet fórumán.
AJC Franciaországban és az antiszemitizmus rejtett formája
Macron először is megköszönte az AJC párizsi irodájának munkáját.
„Egy olyan időszakban, amikor a gyűlöletbeszéd ismét fokozódik és amelyben megpróbálják kérdőjelezni a demokratikus állam-modellt – az Önök (az AJC) részvétele rendkívül fontos az antiszemitizmus elleni harc és a gyűlölet ellen…”
Az AJC-t a II. Világháború után alapították és ez egyben a szervezet európai képviselete.
Az AJC-nek hála, biztosan tudni, hogy mi megy Franciaországban és másutt. Közvéleménykutatásokat folytatnak és elemzéseket készítenek ezek alapján pedig tanácsokat adnak a kormánynak. Emellett mindenféle programokat és kampányokat folytatnak (szemináriumok, konferenciák, tanulmányutak) valamint egy szakértői hálózatot tartanak fenn.
Programjaik között jelentős lépés, hogy az AJC a mostani modern antiszemitizmushoz kapcsolódóan, széleskörű oktatást biztosít a holokausztról. Erre pedig nagy szükség van. A szervezet 2018-as brosúrájában olvashattuk, hogy egy CNN-es kutatás adatai szerint a 18-24 év közötti franciák 21%-a nem is hallott a Soáról- Ez egy rendkívül magas arány az európai országok között – hiába az iskolai felvilágosítás és a megemlékezések. A holokauszt-oktatásnak pedig a modern antiszemitizmushoz szabottan kell, hogy véghez menjen.
A 2015 januári Politea előadásban Nonna Mayer kutató kifejtette, hogy egy olyan Franciaországban, amely a Szabadság, Testvériség, Egyenlőség jeligéket tűzte zászlajára – már nem elfogadható a „tipikus” rasszizmus. Kinyilvánítani a szimpla gyűlöletet valamilyen nemzetiséggel szemben – a nagyközönség számára már nem szalonképes viselkedés. Azaz már szinte senki nem mond olyat, hogy ő nem szereti a zsidókat, vagy arabokat, stb.
A zsidók elleni irtózat azonban új formában van jelen ez pedig az Izrael-ellenesség kérdése. Röviden: szegény elnyomott palesztinok – gonosz izraeliek. Bizonyos franciák a saját szabadság eszményüket keverik össze a saját rejtett, ki nem mondott antiszemitizmusukkal. Ezt sokkal nehezebb kezelni, mert igencsak leplezett és logikusnak tűnő érvek támasszák alá. Vannak azonban olyanok, akik a társadalmi normára ügyet sem vetnek és nyíltan kinyilvánítják a gyűlöletüket.
Macron a beszéde legelején leszögezte, hogy egyetért az AJC antiszemitizmus definíciójával. Ez pedig az utóbbi tágabb értelmezést jelenti, azaz nemcsak zsidó-, hanem Izrael-ellenességet, összeesküvés elméleteket, holokauszt-tagadást, a vérvádat és Krisztusgyilkosságot stb.
Azok az antiszemita cselekmények minősülnek bűncselekménynek, amit a jog annak definiál (például Holokauszt-tagadó brosúrák terjesztése stb). A bűncselekmény esete pedig az, amikor a támadás célpontjai legyen azok akár emberek, akár tárgyak (épületek, iskolák, temetők, vagy a rítus színhelyei) olyan módon lettek kiválasztva, hogy azok zsidó jellegűek vagy a zsidókhoz köthetőek. A diszkrimináció pedig az, hogyha a szolgáltatásokat vagy bizonyos lehetőségeket a zsidók számára megtagadnak. Mit lehet mindez ellen tenni?
A francia Nemzeti Terv
Macron beszédében kifejtette a francia Nemzeti Terv leglényegesebb pontjait, mellyel a francia közösségek érdekeit kívánják megvédeni.
Gyűlöletbeszéd és antiszemita atrocitások ellen
Macron megemlítette a gyűlöletbeszéd ellenes fellépést. Franciaország megalapította a CSA-t aminek a feladata az online platformok, szervezetek, kutatók és intézmények figyelése. Ez egy elég nagy volumenű monitorrendszer. Természetesen a hallgatók és nézők is aktívan hozzájárulhatnak a szervezet munkájához jelezve az antiszemita média tartalmakat.
További konkrét lépés egy olyan nyomozók és bírói rendszer felállítása, amely a támadásokat átélt áldozatok ügyét támogatja. Az éves kb. 400 francia antiszemita atrocitás felgöngyölítése pontosan elég munkát jelent a számukra.
Sarah Halimi
Macron ezek után rátért a kegyetlenül meggyilkolt Sarah Halimi ügyére. Az arab elkövető nem kapott börtönbüntetést, mert droghatás alatt állt. Az eset példátlan, a zsidó közösségek országszerte tiltakoztak a bírói döntés ellen. Macronnak tehát muszáj volt kitérnie rá, mondván, hogy ezzel a döntéssel nem tagadják ennek a gyilkosságnak az antiszemita jellegét. A törvény szerint nem beszámítható elkövetőket nem lehet felelősségre vonni – ugyanakkor Macron arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy gondolkodjon el ennek a mostani jogi keret rendszernek a módosításán abban az esetben, hogyha az elkövető önként vesz be tudatmódosító szereket. (Lévén így előre meggondolt módon talált kibúvót a törvény szigora ellen)
Ahogy a miniszterelnök fogalmazott „Valóban megdöbbentő, hogy azt aki kábítószert vesz be, azért hogy olyanná váljon, mint egy őrült – nem vonják felelősségre”.
Izrael
A Közel-keleti helyzetet ügyében, Macron megerősítette „Franciaország támogatja Izrael biztonságához, és önvédelméhez való jogát már az államalapítása óta. Természetesen mindezt a nemzetközi törvények tiszteletben tartásával. Ez az álláspont sosem változott”. A legutóbbi Izrael-Hamasz összecsapások kapcsán szerinte nagyon fontos a konstruktív tárgyalások újrakezdése a tartós béke érdekében. „Ismerjük azokat a paramétereket, melyek szükségesek a két-állami megoldáshoz .Franciaország kész ehhez hozzájárulni mindkét fél törvényes akaratának a tiszteletben tartásával.” Emellett Franciaország üdvözölné, ha Izrael rendezni tudná a viszonyait Franciaország többi partnerével is – gondolva itt Marokkóra, az Arab Emirátusokra és Szudánra. Franciaország vállalná ehhez a közvetítő szerepet.
Ami Iránt illeti – Franciaország az Amerikai Egyesült Államokkal és a több partnerükkel karöltve tovább ügyködnek a régió tartós biztonságának érdekében. Franciaország javasolta, hogy bővítsék ki a 2015-ben aláírt Bécsi Egyezményt (JCPoA). Ennek a nyolc ország által alá írt együttműködésnek az a célja, hogy az iráni nukleáris programot kontroll alatt tartsa és gazdasági szankciókkal sújtja Iránt, ha máshogy nem megy. Macron javaslata értelmében ezt ki kell bővíteni a ballisztikus rakéták felügyeletével, mert ezek ugye hordozói lehetnek egy esetleges atombombának.
Macron végezetül hangsúlyozta Franciaország és az Egyesült Államok közötti kapcsolat erősségét, amelynek az AJC-vel folytatott hosszú távú együttműködés egy nagyszerű példája. A két ország célja ugyanis közös: a demokratikus modell megerősítése.
Ebbe pedig az antiszemitizmus nem fér bele.
Macron szavaival élve:
„Szeretném erőteljesen megismételni, hogy az antiszemitizmus tegnap, ahogy ma is, egy elfogadhatatlan, igazolhatatlan korbácsütés, amellyel szemben fáradhatatlanul mozgósítanunk kell minden energiánkat.”
