Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Isztambulban közölte, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek hétfői brüsszeli csúcstalálkozóján Joe Biden amerikai elnökkel meg kell vitatnia a török-amerikai viszonyt, amelyet szerinte több területen továbbra is számos megoldatlan kérdés terhel. Erdogan elsődlegesen a török védelmi ipart érintő ügyeket emelte ki, de kitért az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitások eltérő megítélésére is.
A török államfő az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Brüsszelbe indult.
A tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a NATO-csúcson fog először személyesen találkozni Bidennel azóta, hogy az amerikai elnököt január 20-án beiktatták hivatalába. Jelezte: amerikai kollégájával a kérdések széles körét tervezik megvizsgálni. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökországnak és az Egyesült Államoknak maga mögött kell hagynia „megannyi híresztelést”, és arról kell beszélnie, hogy mit tudnak tenni a jövőben.
A védelmi ipart illetően számos olyan kérdés van, amelyet a két ország nem zárt le – hívta fel a figyelmet a török elnök. Kiemelte:
ezek közül a legfontosabb az F-35-ös harci repülőgép ügye, amelynek fejlesztési programjából Washington kizárta Ankarát, miután Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól.
A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és a kizárás mellett válaszul felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és további szankciókat helyezett kilátásba a jövőben. 2020. december 14-én Washington újabb büntető intézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.
Erdogan a vasárnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Törökország teljesítette az F-35-ösökre vonatkozó megállapodást, szemben az Egyesült Államokkal.
A török elnök egyúttal jelezte: Bidennel górcső alá veszik az amerikai Patriot légvédelmi rendszer beszerzésének lehetőségét is, amellyel kapcsolatos ígéretét Washington – még az Sz-400-as ütegek vásárlása előtt – szerinte szintén nem tartotta be.
Erdogan kitért arra is, hogy április 24-én Joe Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat.
A lépés a török vezetés heves bírálatát váltotta ki, az ankarai külügyminisztérium még aznap este bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét.
A török államfő vasárnap nyomatékosította a korábbi szavait. Mint mondta: Biden áprilisi állásfoglalása komolyan elszomorította Törökországot. Majd hozzátette, hogy a hétfői tárgyalások során sem mehet el szó nélkül az amerikai álláspont mellett.
A török-amerikai kapcsolatokban sok egyéb tényező is feszültség tárgya. A legjelentősebbek közé tartozik, hogy Washington támogatja az Ankara által terroristáknak tekintett szíriai kurd fegyvereseket, és hogy a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot az Egyesült Államok lassan öt év elteltével sem adta ki Ankarának.
Ez is csak addig marad hatalmon amíg Putyin azt mondja hogy maradhat, az Oszmán Birodalom újra éledni nem fog, szeretnének nagyhatalom lenni, de inkább megmaradnak egy erősebb középhatalomnak. Nagy a függőség az oroszoktól, ugyan akkor a katonai hatalmuk a közel-keleti térségben azért némileg meghatározó, viszont a 40 milliós – talán pontos az infó – kurd “kisebbség” Törökországban fejtörést okoz nekik némileg.
Líbia esetében pedig sajàt – még az oroszokkal ellentétes – érdekeik vannak, kit is támogassanak a Líbiai harcokban, hiszen a térségben a Leviatán gázmező amit Izrael talált – elvileg orosz felügyelet mellett – a törököknek is kecsegtető hogy ne működjön hatékonyan.
Dióhéjban.
Szerintem Erdogan (török) nem megbízható szövetségese a nyugati államoknak, a NATO-nak, és csak a saját hatalmi pecsenyéjét sütögeti, a nyugati civilizáció idegen tőle, és az emberjogok hidegen hagyják, politikai ellenfeleivel leszámol, ahogy Putyin is teszi, vagy még rosszabb is a helyzet Törökországban. Erdogan Törökországa távolodott, és nem közeledett nyugathoz, zsarolta is az EU-t. Nem erősítette EU, NATO elkötelezettségét, és néha az az érzésem volt, hogy Putyin és a nyugat között próbál lavírozni, nem képes választani, miközben mindkét felet kihasználná legszívesebben. Nem lehet tudni, hogy mikor, hogyan és kit is árul el, ezért mint megbízhatatlan szövetségesre, semmi új fegyver, technológia nem bízható rá.