Jóllehet semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a nyelvi nemi kiegyenlítésnek bármilyen hatása lenne a társadalmi viszonyokra.
„A gender-inkluzív nyelvhasználat csak arra jó, hogy jobb embernek állítsuk be magunkat” – írja Judith Sevinç Basad publicista a Neue Zürcher Zeitungban megjelent értekezését szemléző Metazin.
A nemek nyelvi semlegesítését támogató posztmodern elméletek szerint a diskurzus átalakítása megváltoztathatja a társadalmi viszonyokat. A nemek közötti egyenlőség harcosai, egyebek között Jacques Derrida francia filozófus posztstrukturalista elméletére hivatkozva ezért megszüntetnék a nemek nyelvi megkülönböztetését.
Azt remélik, hogy a hím- és nőnemű főnevek egyidejű használata, illetve a semleges névmások a női egyenjogúságot szolgálják.
Ez különösen az olyan nyelvek esetében látványos, amelyekben a közneveknek is van neme.
Basad már azzal sem ért egyet, hogy a nyugati demokráciák a patriarchális elnyomás melegágyai lennének. Azt a megközelítést pedig egyenesen abszurdnak tartja, amely a grammatikai nemet a férfiak és a nők közötti társadalmi megkülönböztetés tükrének, sőt eszközének tekinti. Nemes egyszerűséggel ostobaságnak nevezi a véleményt, miszerint az általános értelemben használt hímnemű kifejezések, mint például az „Arzt” (orvos) avagy a „Lehrer” (tanító) kirekesztenék a nőket, hacsak nem egészítik ki az adott főnév női változatával felsorolás formájában („Arzt und Arztin”), vagy az úgynevezett gender-csillag segítségével („Lehrer*innen”).
A francia bíróság épp a minap tiltotta be a gender-csillag iskolai használatát, úgy ítélte meg ugyanis, hogy eltorzítja a francia nyelvet, ám Németországban és Ausztriában egyre népszerűbb az úgynevezett „inkluzív írás és beszéd” használata, bár ezekben az országokban is akad, aki betiltaná.
Mint Basad epésen megjegyzi, a negatív konnotációjú szavak, mint például a „terrorista”, a „rasszista”, a „gyarmatosító” és a „rabszolgakereskedő” kifejezések esetében a nyelvi csendőrök nem találják aggályosnak a hímnemű változat általános használatát.
Igen ám, csakhogy semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy a nyelvi nemi kiegyenlítésnek bármilyen hatása lenne a társadalmi viszonyokra.
A teljes cikket itt lehet elolvasni.
