Műhold Iránnak és mélyponton lévő orosz-amerikai viszony, fenntartó Anglia és aggódó lengyelek. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Késes támadást akadályoztak meg Kalandiánál
Héber médiajelentések szerint szombaton egy civil biztonsági őr lelőtt és megölt egy késsel felfegyverzett palesztin nőt Kalandia-ellenörzőpontnál, Jeruzsálemtől északra – írja az Ujkelet.live.
Katonák vettek részt egy kiürítésre váró illegális előőrs építésében
A Haaretz napilap által megszerzett fotók tanúsága szerint, izraeli katonák vettek részt Júdea és Szamáriában egy illegális előőrs építésében, melynek Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) elrendelte a lebontását – írja az Ujkelet.live.
Az aktív koronavírusok globális összsúlya 0,1 és 10 kilogramm között van
Az aktív koronavírusok globális összsúlyát kalkulálták ki az izraeli Weizmann Tudományosa Intézet és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói: eredményeik szerint ez a szám 0,1 és 10 kilogramm között van.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) bemutatott tanulmányukban a szakértők beszámolnak arról, hogyan végezték számításaikat és munkájuk hogyan segítheti annak megértését, mit történik az emberi szervezetben a vírusfertőzés hatására – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Egyetlen SARS-CoV-2 vírus súlya nagyjából egy femtogramm, vagyis a gramm ezerbilliomod része.
A szakértők rézuszmajmokkal végzett vizsgálatok adatait vették alapul, melyek azt mérték, hogy egy fertőzés során különböző testrészeknek mekkora a vírustelítettsége. Ezeket az adatokat különböző faktorokkal felszorozták, hogy az emberi mértéknek megfelelően konvertálják a vírustelítettséget, hiszen az embereknek jóval nagyobbak a szerveik.
A kalkulációk szerint egy koronavírussal fertőzött ember szervezetében nagyjából 1-10 mikrogramm vírus van. A járvány bármely adott pillanatában 1-10 millió között volt a fertőzöttek száma. Ez alapján egyszerű számításokkal megállapították, hogy a világon az összes vírus teljes súlya 0,1-10 kilogramm között mozog.
A számok ismerete segíthet annak feltárásában, hogy adott fertőzés során hogyan formálódik a vírus. Ennek alapján és hasonló vírusokkal végzett korábbi kutatások segítségével kikalkulálták a valószínűsíthető mutációk számát, melyeket egy vírus egy fertőzés során létrehoz.
A kalkulációk szerint egy egyetlen fertőzés alatt a SARS-CoV-2 vírus genomjában nagyjából 0,1 mutáció történik. És mivel az egyes fertőzések között 4-5 nap telik el, elméletileg havonta három mutáció jöhet létre. Ez az eredmény megfelel a más kutatók által tapasztaltakhoz.
The Washington Post: Oroszország fejlett műholdat fog eladni el Iránnak
Oroszország fejlett műholdat fog eladni Iránnak, amellyel az egész Közel-Keleten nyomon tudja követni potenciális katonai célpontjait – jelentette csütörtökön a The Washington Post című amerikai napilap meg nem nevezett három forrásra hivatkozva.
Egy nagyfelbontású kamerával felszerelt, orosz gyártmányú, Kanopusz-V típusú műholdról van szó, amelyet Oroszország néhány hónapon belül juttatna rakétával a világűrbe – tette hozzá a lap.
A műholddal folyamatosan tudják majd figyelni a perzsa-öbölbeli olajfinomítókat, az izraeli katonai támaszpontokat vagy az iraki katonai támaszpontokat, amelyek közül többön amerikai katonák is szolgálnak – közölte a lappal egy volt és egy jelenlegi amerikai tisztségviselő, valamint egy közel-keleti ország kormányának egyik magas rangú tagja.
Noha a Kanopusz-V-t polgári felhasználásra gyártja Oroszország, az iráni Forradalmi Gárda elitalakulat vezetői 2018 óta többször jártak Oroszországban, hogy egy ilyennek a megvásárlásáról tárgyaljanak. A kamera felbontása jóval nagyobb, mint amilyennel Irán jelenleg rendelkezik, miközben azonban messze elmarad az amerikai műholdak kameráinak képességétől. Most tavasszal pedig orosz szakértők jártak Iránban, hogy kiképezzék a műhold leendő kezelőit, akik egy újonnan felépült létesítményben, a Teherántól nyugatra lévő Karadzs város közelében végeznék a feladatot.
A Forradalmi Gárda 2020 áprilisában bejelentette, hogy sikeresen Föld körüli pályára állították az ország első katonai műholdját. Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter erre reagálva úgy vélte, Irán megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik határozatát, ezért felelősségre kell vonni.
Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy június 16-án lesz Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozója Genfben, és hogy az Iránnak történő műholdeladás egy újabb probléma lehet az Egyesült Államok számára, amelyet Biden fel fog vetni.
Johnson: London bármilyen áron fenntartja az Egyesült Királyság integritását
London bármilyen lehetséges eszközzel fenntartja az Egyesült Királyság területi integritását – mondta szombaton az észak-írországi kereskedelemszabályozási vitákra utalva a brit miniszterelnök. Az ügy meglehetősen komoly súlyú napirendi ponttá vált a hét vezető ipari hatalom (G7) délnyugat-angliai csúcstalálkozójának második munkanapján.
Boris Johnson a G7-csúcs helyszínén tett nyilatkozatában egyenes utalást tett arra is, hogy a nagy-britanniai koronavírus-fertőződések számának emelkedése miatt a tervezettnél későbbre csúszhat a járvány megfékezését célzó, még érvényben lévő utolsó korlátozások június 21-én esedékes feloldása.
Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Unió (EU) vezetőinek körében „meglehetősen sok a félreértés” az észak-írországi helyzettel kapcsolatban.
A brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki az EU képviseletében jelen van a G7-csúcson – Johnsonnal tartott szombati megbeszélése után leszögezte: az EU teljesen egységesen vallja, hogy az észak-írországi szabályozási protokollt be kell tartani.
Hozzátette: az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás és az ír sziget békéje alapvető fontosságú, az ennek megvédését célzó protokollt az Egyesült Királyság és az EU is aláírta és ratifikálta, a megállapodást mindkét félnek be kell tartania.
Boris Johnson ugyanakkor a BBC-nek kijelentette: arra számít, hogy az ügyben valamilyen gyakorlatias megoldás születik, de ha mégsem, a brit kormánynak ebben az esetben elsődleges kötelezettsége az Egyesült Királyság területi integritásának fenntartása.
A brit miniszterelnök szerint London ezt bármilyen lehetséges módon biztosítani fogja.
Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből.
Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.
A nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon – amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.
A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom ellenőrzésére június végéig türelmi időszak érvényes, London azonban ezt egyoldalúan októberig meghosszabbította. Az EU ugyanakkor jogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba, arra hivatkozva, hogy a protokollal ellentétes egyoldalú brit lépések a nemzetközi jog megsértését jelentik.
Egybehangzó elemzői vélemények szerint ha a vita eszkalálódik, kereskedelmi háború is kialakulhat az EU és Nagy-Britannia között az egymás termékeire kivetett büntetővámok és kvóták formájában.
Boris Johnson a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások feloldásáról a szombati BBC-interjúban azt mondta: a brit kormány által kidolgozott nyitási menetrendnek visszafordíthatatlannak kell lennie, ezért óvatosan kell eljárni, különös tekintettel arra, hogy az először Indiában azonosított, Delta nevű vírusvariáns terjedése miatt növekszik az új fertőződések száma, és valamivel emelkedett a kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is.
Johnson hétfőn jelenti be, hogy a még érvényben lévő utolsó korlátozásokat a kormány feloldja-e az erre feltételesen kitűzött június 21-i időpontban. Egészségügyi szakértők egybehangzóan az időpont halasztását kérik, annak érdekében, hogy a teljes nyitásig minél többen mindkét oltási dózist megkaphassák.
Kormányforrásokból származó nem hivatalos szombati értesülések szerint gyakorlatilag biztosra vehető a halasztás; egyes források az utolsó korlátozások feloldásának négyhetes késleltetését sem zárták ki.
A G7-csúcs résztvevői a szombati munkanapon támogatták Joe Biden amerikai elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy a csoport – az erről kiadott közlemény megfogalmazása szerint – magas színvonalú, átlátható infrastrukturális beruházási egyezményeket kössön alacsony és közepes jövedelmű országokkal a koronavírus-járvány utáni helyreállítás jegyében.
Az amerikai kormány nem titkoltan az ugyanezekben az országokban folyó kínai beruházási programok alternatívájaként terjesztette elő ezt a kezdeményezést, amelyet a G7-csoport a csúcs vasárnapi záróközleményében várhatóan hivatalosan is támogat.
Putyin: évek óta nem látott mélyponton vannak az orosz-amerikai kapcsolatok
Évek óta nem látott mélyponton vannak az orosz-amerikai kapcsolatok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből a nemzetközi hírügynökségek szombatra virradóra közöltek részleteket.
A teljes interjút június 14-én fogja sugározni az NBC, két nappal Putyin és Joe Biden amerikai elnök genfi találkozója előtt. „Az utóbbi évek legmélyebb pontjára süllyedtek kapcsolataink” – mondta az orosz elnök.
Beszélt arról is, hogy a legkevésbé sem foglalkoztatja Biden márciusi botrányos kijelentése, amellyel gyilkosnak nevezte. Mint mondta, hasonló vádaskodások tucatjait hallotta már.
„Mindig is az orosz nép és az orosz állam érdekében jártam el. És ezek a különböző címkék a legkevésbé sem foglalkoztatnak” – húzta alá Putyin.
Az orosz elnök hivatásos politikusnak nevezte Bident, akihez azt a reményt fűzi, hogy nem fog indulatból döntéseket hozni. „Egész felnőtt életében politikával foglalkozott” – fogalmazott Putyin. Mint mondta, Biden személyisége jelentősen eltér elődjéétől, Donald Trump volt elnökétől, akit rendkívüli, tehetséges emberként méltatott.
Putyint az interjúban orosz disszidensek halálával kapcsolatban is faggatták. Az orosz elnök visszautasította a nyugati vádakat, hogy Moszkvát terhelné a felelősség, és közölte, hogy az elkövetők közül egyesek már börtönben vannak.
Az utóbbi időben elkövetett zsarolóvírusos támadások kapcsán szintén elutasította, hogy azokhoz Oroszországhoz köthető hackereknek lenne közük, és kiberbiztonsági megállapodás megkötését sürgette Bidennal.
Az interjúban Putyin hamis hírként utasította vissza a The Washington Post című amerikai lap értesülését, miszerint Oroszország korszerű műholdas technológiával látná el Iránt, hogy ennek segítségével katonai célpontokat tudjon nyomon követni a teheráni vezetés a Közel-Keleten.
Az orosz-amerikai csúcstalálkozót szerdán tartják Svájcban. Joe Biden – aki már megkezdte nyolcnapos európai körútját – kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Oroszországgal. „Stabil és kiszámítható kapcsolatokat szeretnénk (…), de szeretném egyértelművé tenni, hogy az Egyesült Államok erőteljes és érdemi választ fog adni, ha az orosz kormány káros tevékenységbe kezd” – jelentette ki az amerikai elnök.
Lengyel külügyminiszter: Biden politikája Oroszország agresszivitásának fokozódását eredményezheti
Az amerikai elnök, Joe Biden kormányának Moszkva iránt folytatott politikája Oroszország agresszív magatartásának fokozódását eredményezheti – figyelmeztetett Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a Rzeczpospolita lengyel napilapban pénteken megjelent, vele készített interjúban.
A terjedelmes beszélgetésben a lengyel diplomácia vezetője a többi között annak kapcsán nyilatkozott, hogy Biden májusban bejelentette az Északi Áramlat-2 gázvezeték német-orosz projektjét kivitelező cégek ellen kivetett amerikai szankciók visszavonását.
Rau elmondta: az amerikai döntésről a médiából értesült. „Az amerikai szövetségesek nem találtak időt arra, hogy a döntés következményeinek leginkább kitett térséggel konzultáljanak” – tette hozzá.
Áttekintette a tavasz folyamán folytatott lengyel-amerikai diplomáciai egyeztetéseket, amelyek során az amerikai fél cáfolta azokat a kiszivárgott híreket, hogy bizalmas amerikai-német beszélgetések zajlanak az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezéséről.
Utalva azokra a megbeszélésekre, amelyeket sajtóértesülések szerint e héten Washingtonban Angela Merkel német kancellárhoz és Joe Bidenhez közeli munkatársak folytatnak a gázvezeték ügyében, Rau leszögezte: „az amerikai-orosz-német párbeszéd ilyen formája” nem helyettesítheti az Egyesült Államok és a NATO keleti szárnyán fekvő szövetséges országok közötti tárgyalásokat.
Aláhúzta: különösen a közép- és kelet-európai országok fogják érezni az amerikai-német megbeszélések nyomán született döntések következményeit. A gázvezeték ugyanis radikálisan megerősíti Németország és Oroszország közös érdekeit, közvetlen veszélyt jelent majd az európai békére. Ukrajna, valamint Lengyelország és más közép-európai NATO-tagállamok katonai fenyegetettsége fokozódni fog – fejtette ki Rau.
Úgy látta: Moszkva kezdettől fogva úgy tekintett a (már létező) Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékekre, mint „a Nyugat egységét szétverő projektekre”. „Oroszország agresszív, fegyveres támadásokat, zsarolást és fenyegetéseket alkalmazó politikát folytat a szomszédaival szemben” – állapította meg.
Rau szerint a német kormány már korábban „beleesett az orosz csapdába”, most pedig Biden kormányzata is ezt teszi. „Ez Oroszország agresszív magatartásának fokozódását fogja eredményezni” – vélekedett a miniszter, utalva a Zapad-2021 nagyszabású orosz-fehérorosz hadgyakorlat ősszel esedékes újabb manővereire, amelyek során – mint mondta – Oroszországnak lehetősége lesz az Egyesült Államok és Németország reakcióit tesztelni.
Az interjúban kitértek az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének további erősítésére, amiről Varsó és Washington még Donald Trump elnöksége idején állapodtak meg. Rau aláhúzta: ez „természetesen” megvalósul, hiszen Lengyelország „szavahihető szövetséges, melynek (…) politikája független attól, az amerikaiak kit bíztak meg kormányzással”.
