Tervezgető Lapid és örökségtörlő Biden, szakértő Egyiptom és szovjet módszerekkel vádaskodó Putyin. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
A Kneszet elnöke hétfőn bejelenti, hogy Lapidnak sikerült kormányt alakítania
Járiv Levin Kneszet-elnök (Likud) pénteken közölte, hogy hétfőn be kívánja jelenteni a plénumnak, hogy a centrista Jes Atid vezetőjének, Jáir Lapidnak sikerült kormányt alakítania. Ez azt jelenti, hogy Izrael új kormánya, amelyet a nemzeti-vallásos Jamina elnöke, Naftali Bennett vezet majd Lapiddal felváltva, legkésőbb június 14-én, hétfőn teszi le az esküt – írja az Ujkelet.live.
A Benjamin Netanjahu miniszterelnök elmozdítására törekvő pártok tagjai, eleinte attól tartottak, hogy Levin megpróbálja a törvényes időkereten túl késleltetni az új kormány beiktatását.
Levin azonban közleményében jelezte, hogy már a következő Kneszetülésen bejelenti az új kormányt, és elősegíti az eskütételről folytatott vitát.
Az új kormányt alkotó Netanjahu-ellenes tábor most átgondolja, leváltsa-e Levint az új kormány eskütétele előtt, vagy csak utána. A törvény szerint új kormány beiktatásakor új Kneszet-elnököt is választanak.
Lapid Jes Atid pártja csütörtökön kezdte meg a jogalkotási folyamatot, hogy megpróbálja leváltani Levint saját képviselőjére, Miki Lévire. A Jamina, akit erről a lépésről nem értesítettek, azonban bejelentette, hogy az eskütétel előtt nem támogatják az új házelnökről való szavazást, a párt egyik törvényhozójának, Nir Orbachnak az ellenkezése miatt.
Aznap később a Közös Lista – többnyire arab törvényhozók alkotta szövetség, amely nem része a Lapid-Bennett koalíciónak, de Netanjahu ellenzői – bejelentette, hogy támogatja a lépést, biztosítva a kényelmes többséget a szavazáshoz.
Egyiptom munkagépeket és szakértőket küldött a Gázai övezetbe
Egyiptom munkagépeket és szakértőket küldött a Gázai övezetbe pénteken, hogy előkészítsék a terepet az újjáépítéshez, miután Izrael a tizenegy napos háború során súlyos csapást mért a palesztin enklávéra – derült ki egy hivatalos közleményből.
A járművek és a szakértők a rafahi határátkelőnél léptek be az övezet területére.
A hatóságok által közzétett felvételeken több tucat, egyiptomi zászlóval ellátott daru, kotrórakodó és kamion sorakozott a határon. Az lesz a feladatuk, hogy eltakarítsák a megrongálódott épületek romjait, és előkészítsék a terepet az újjáépítéshez.
Május 20-án Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök 500 millió dollárt ígért a Gázai övezet rekonstrukciójára. A mintegy kétmillió lakosú enklávé csaknem tizenöt éve izraeli blokád alatt áll.
Az egyiptomi elnök egyúttal megnyitotta a rafahi határátkelőt, amely az övezet egyetlen, nem Izrael felügyelete alatt álló kapuja a világra. A határátkelőn humanitárius segítség érkezik az enklávéba, illetve lehetővé válik, hogy a háború sebesültjeit egyiptomi kórházakban lássák el.
Egyiptom 1979-ben kötött békét Izraellel. Azóta hagyományos közvetítőnek számít a palesztin-izraeli konfliktusban. A Gázai övezetet vezető terrorista Hamász és Izrael közötti tizenegy napos háborút lezáró május 21-i tűzszünetet is Kairó segítségével ütötték nyélbe.
A Biden-kormány visszavonja elődje élővilág-pusztítónak ítélt intézkedéseit
Joe Biden amerikai elnök kormánya visszavon, illetve felülvizsgál több olyan intézkedést, amellyel elődje enyhített a veszélyeztetett fajokra vonatkozó élővilág-védelmi törvényen – jelentette szombaton az AP hírügynökség előző napi hivatalos közlés alapján.
Donald Trump kormányának szóban forgó öt intézkedését a szövetségi hal- és vadvédelmi szolgálatok vizsgálják felül. Ezek között van olyan, amely a veszélyeztett fajok élőhelyének kijelölésére vonatkozik, és olyan, amely meghatározza a szövetségi hatóságok intézkedési jogkörét. A vadvédelmi szolgálat egyúttal visszaállítja azokat az eszközöket, amelyekkel az újonnan veszélyeztetettnek minősített fajokat lehet sürgősen megvédeni.
Az élőhelyek kijelöléséről szóló, visszaállított törvényi részek megakadályozhatnak vagy korlátozhatnak energiaipari fejlesztéseket, mint például a bányászatot vagy az olajfúrást.
Biden már választási kampányában megígérte, hogy visszaállítja azokat a szigorú szabályokat, amelyeket Trump eltörölt, vagy amelyeken enyhített az energiaipari lobbinak kedvezve. Ez a munka azonban több hónapig vagy akár évekig is eltarthat mostantól.
Putyin: az Egyesült Államok biztos léptekkel halad a Szovjetunió útján
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az Egyesült Államok a birodalmak jellegzetes problémáival szembesül, meg van győződve saját hatalmasságáról, és biztos léptékkel halad a Szovjetunió útján.
Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum keretében a világ nagy hírügynökségeinek vezetőivel tartott videokonferencián beszélt erről péntek este. Szavait a TASZSZ hírügynökség idézte szombatra virradóra.
Az orosz elnök szerint az amerikai belpolitikai folyamatok közepette a kongresszusból és más helyekről folyton fenyegetéseket lehet hallani Moszkvának címezve, és a fenyegetőzők szemlátomást abból indulnak ki, hogy az Egyesült Államok gazdasági, katonai és politikai ereje akkora, hogy ezt megtehetik.
„A volt Szovjetunió egykori állampolgáraként elmondom, hogy mi itt a gond. A birodalmaknak gondja az: olybá tűnik számukra, hogy olyan hatalmasok, hogy megengedhetnek maguknak kisebb tévedéseket és hibákat. Ezeket megvesszük, azokat megfélemlítjük, ezekkel megállapodunk, azokat elhalmozzuk gyöngyökkel, ezeket pedig megfenyegetjük hadihajókkal. És ez megoldja a problémákat. A problémák mennyisége pedig egyre nő, és elérkezik egy pillanat, amikor már nem lehet megbirkózni velük. Az Egyesült Államok biztos léptekkel, magabiztos járással, szilárd lépésekkel halad egyenesen a Szovjetunió útján” – fogalmazott az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin másfél hét múlva, június 16-án találkozik Genfben Joe Biden amerikai elnökkel. Ez lesz Biden első találkozója Putyinnal hivatalba lépése óta. Néhány órával a hírügynökségi vezetőkkel tartott videokonferencia előtt Putyin azt mondta a szentpétervári fórum egyik panelbeszélgetésén, hogy a genfi találkozón meg kell próbálni megtalálni a módját az orosz-amerikai kapcsolatai javításának. Putyin álláspontja szerint Oroszország és az Egyesült Államok között nincsenek nézeteltérések, de az amerikai fél nem titkolja, hogy fel akarja tartóztatni Oroszország fejlődését.
Mike Pence: január 6-a a történelem sötét és tragikus napja volt
Január 6-a a történelem „sötét” és „tragikus” napja volt, amelyet azonban a demokraták az ország megosztására használtak fel – jelentette ki csütörtökön a New Hampshire állambeli Manchester városban tartott beszédében Mike Pence volt amerikai alelnök.
„Ahogy aznap is mondtam, január 6-a sötét nap az Egyesült Államok Capitoliumának történetében, de a capitoliumi rendőrség és a szövetségi bűnüldöző szervek gyors fellépésének köszönhetően az erőszakot elfojtották” – fogalmazott a republikánus politikus egy republikánusok szervezte ünnepi díszvacsorán. „A Capitoliumot biztosították, és még aznap összehívtuk a kongresszust, és eleget tettünk az alkotmány és a törvények szerinti kötelességeinknek” – tette hozzá Pence.
Január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.
Beszédében Pence elmondta, hogy ő és Donald Trump volt amerikai elnök valószínűleg nem fognak egyetértésre jutni azzal kapcsolatban, hogy mi is történt azon a napon. „Tudják, Trump elnök és én sokszor beszéltünk azóta, hogy elhagytuk a hivatalunkat és nem tudom, hogy valaha egyet fogunk-e érteni az akkori történések megítélésében. De mindig büszke leszek arra, amit az amerikai emberekért tettünk a hivatalban töltött négy évünk során” – fogalmazott a volt alelnök.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy Joe Biden amerikai elnök nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, ehelyett inkább fokozza majd a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot. Az amerikai képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoztak volna létre a vizsgálatra, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását.
Beszédében Mike Pence felszólította a nemzetet, hogy lépjen tovább a történteken. „Társaim, republikánusok, a hazánkért, a jövőnkért, a gyermekeinkért és unokáinkért, egyöntetűen tovább kell lépnünk”.
A volt alelnök arról is beszélt, hogy nem fogja megengedni a demokratáknak és a velük szövetséges médiának, hogy „rossz színben tüntessék fel amerikaiak millióinak törekvéseit. „És nem fogom megengedni, hogy a demokraták és a velük szövetséges média megpróbálják elterelni a figyelmünket az új adminisztráció azon szándékáról, hogy radikális programjaik előmozdítása érdekében megosszák az országot” – tette hozzá Pence.
Pozitívan értékelte a Trump-kormányzat által elért eredményeket, majd hangsúlyozta, hogy a rendszerszerű rasszizmusról szóló állítások sora nem más, mint „baloldali mítosz”. „Amerikának már rég le kellett volna számolnia a rendszerszerű rasszizmus baloldali mítoszával” – fogalmazott. Utalva arra, hogy egyes iskolákban már tanítják az úgynevezett „kritikai fajelméletet”, felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolás gyermekeket szerinte arra tanítják, hogy „szégyelljék a bőrük színét”.
„Amerika nem fajgyűlölő ország” – szögezte le Mike Pence.
A volt alelnök szólt azokról a törekvésekről, amelyek csökkentenék a rendőrségek költségvetését. Mint fogalmazott: „a fekete életeket a rendőrség nem veszélyezteti, a fekete életeket a rendőrség megmenti”. Ezzel arra a Fekete Életek Számítanak (Black Lives Matter) mozgalomra célzott, amely szorgalmazza a rendőrség átalakítását, a többi között a költségvetése csökkentésével.
Újabb, több mint 266 millió dollár segélyben részesíti Afganisztánt az Egyesült Államok
A háború sújtotta ország iránti „állhatatos amerikai kötelezettségvállalás” részeként az Egyesült Államok újabb, több mint 266 millió dollár humanitárius segélyben részesíti Afganisztánt – jelentette be pénteki közleményében az amerikai külügyminisztérium.
„Miközben az Egyesült Államok kivonja katonai erőit Afganisztánból, tartós elkötelezettségünk egyértelmű” – áll a külügyi tárca közleményében. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy a rendelkezésünkre álló valamennyi diplomáciai, gazdasági és segítségnyújtási eszközünkkel támogassuk az afgán nép által vágyott és megérdemelt békés és stabil jövőt” – fogalmazott a State Department (amerikai külügyminisztérium).
A tervek szerint a mostani segélyből támogatnák azt a körülbelül 4,8 millió belső menekültet, akik közül csak idén 115 ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat a harcok miatt. A pénzt – ahogyan korábban is – menedékek építésére, munkahelyek teremtésére, az alapvető és sürgősségi egészségügyi ellátás biztosítására és az alapvető higiéniai feltételek megteremtésére fordítanák.
Ezen kívül a külügyminisztérium fontosnak tartja a legkiszolgáltatottabb afgánok, a gyakran szexuális erőszak áldozatává eső nők és a lányok védelmi programjának támogatását.
Az Egyesült Államok 2002 óta – a mostanival együtt – csaknem 3,9 milliárd dollárral támogatta Afganisztánt.
Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba.
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
