Az amerikai szociális munkások által transznak nyilvánított kiskorúakat a hatóságok megpróbálják kivonni tiltakozó szüleik felügyelete alól. Abigail Shrier megdöbbentő riportja a City-Journalban.
Ahmed pakisztáni bevándorló az Egyesült Államokban, gyakorló muszlim, aki néhány hónappal ezelőttig pénzügyi tanácsadóként dolgozott egy tech cégnek Seattle-ben. A férfi, akinek védelmében a szerző nem használja az igazi nevét, 2020 őszén számolt be történetéről Abigail Shriernek. Az írónő ekkor már ismert volt Irreverisabble Damage (Visszafordíthatatlan kár) című, a transz mozgalom káros hatásairól írt könyvéről.
„Egy emailt küldött nekünk a kórház, hogy vigyük a „lányunkat” egy gender klinikára” – mesélte a férfi Shriernek, aki megdöbbent a levélen ugyanis neki csak egy fia volt kórházban.
Ahmed fia Syed borzasztó állapotban került a klinikára, a pszichológusok pedig néhány nappal később már egy új néven szólították, és az apjának lányként beszéltek róla.
„Új vásárlót próbáltak generálni a gender klinikájuk számára. Úgy tűnt mindenképpen ebbe az irányba akarnak minket tolni„- mesélte a férfi.
Syed kitűnő tanuló volt, azonban autista, nem néz az emberek szemébe és minden tevékenységet csak egy pontosan kiszabott ideig csinál. Ez tinédzserkorba lépve megnehezítette az iskolai életét. Az iskola unalmas volt neki, mert okosabb, mint a többiek, viszont szociálisan küszködött. Az apja elmondása szerint a fia több lányt is megpróbált randira hívni, és nagyon lesújtotta őt a folyamatos visszautasítás. Mikor megkezdődtek a lezárások Syed internet függő lett, és valahogy rábukkant a transz „influencerek” videóira.
„Egész nap a szobájában volt, alig aludt egy-két órát. Zavart volt. Elkezdett dolgokat látni maga körül és hallucinált. Nem tudtuk mi a baj” – mesélte az apa.
Shrier leírja, hogy nincs egyelőre egyértelmű magyarázat rá, de egyre több pubertás korban levő autizmussal született fiatal küszködik a nemi identitásával. Egyes autizmus szakértők szerint ez azért van, mert az autisták hajlamosak túlságosan rákoncentrálni egy adott dologra, és ha találkoznak azzal a gondolattal, hogy ők „lányok férfi testben” akkor megszállottjaivá válhatnak a dolognak.
Susan Bradley gyerekpszichológus szerint olyan visszacsatolást kapnak a transz aktivistáktól, amit máshol nem kapnak meg.
„Ezek a gyerekek azt veszik le, hogy ezek a transz influencerek értik meg őket egyedül” – mondta Bradley, aki szerint ez nagy hatással van ezekre a gyerekekre, akik egyébként is kívülállónak érzik magukat a többiek között.
Ahmed a Covid-19 miatt nem maradhatott a klinikán, ahol hagyta a dühöngő fiát, aki mérges volt a szüleire, amiért pszichiátriára vitték. A fiú a szociális munkásokkal való konzultáció után úgy döntött, hogy a gender az első számú problémája.
Washington államban 13 éves kor felett nincs szükség a szülők belegyezésére, hogy megkezdődhessen az gyógyszeres nemváltás. A klinika mondhatni udvariasságból küldte az emailt, de a gyakorlatban nem kellett, hogy Ahmed belegyezzen a fia nemváltásának elkezdésébe.
Shrier leírása szerint azonban Ahmed az átlag szülőnél jóval hidegebb fejjel és bölcsebben oldotta meg a helyzetet: felhívott egy megbízható ügyvédet és egy pszichiátert. Mindketten azt a tanácsot adták neki, hogy tegyen úgy mintha támogató lenne, mert ha tiltakozik akkor a fiát elvehetik tőle és gyámság alá helyezhetik, amiért „nem biztató a gyermeke” identitásával kapcsolatban.
Ahmed tehát biztosította a seattle-i gyerekkórházat, hogy elviszi a fiát a gender klinikára. Elment a fiáért, majd kilépett az állásából, és két gyermekével és feleségével elköltöztek Washingtonból egy másik államba.
Shrier elismeri, hogy amikor 2020-ban először hallotta a történetet, úgy érezte a férfi lépése túlzás volt, de a későbbi tapasztalatok azt mutatták, hogy Ahmed valószínűleg helyesen cselekedett. Az írónőt ugyanis egyre több szülő kereste meg hasonló történetekkel. Ráadásul elkezdte tanulmányozni Oregon, Washington és Kalifornia törvényeit, amelyek a mentális egészséggel kapcsolatban sokkal több jogot adnak a 13 év felettieknek, mint a szülőknek. Washingtonban például egy 13 év fölötti bejelentkezhet egy pszichiátriára a szülei engedélye nélkül. A biztosítók nem oszthatják meg a szülőkkel a beavatkozásokat gender diszfória és gender megerősítés esetén.
A klinikák a szülők egészségügyi biztosítását terhelik meg, de a gyereküknek akár a mellét is leoperálhatják az ő tudtuk és belegyezésük nélkül – írja Shrier.
2015-ben Oregon állam törvénybe foglalta, hogy 15 év felett az adófizetők pénzéből és a szülők belegyezése nélkül biztosítják a kiskorúak számára a pubertás blokkoló gyógyszereket, a hormonkezelést, és a nemi szervek átoperálását. Kalifornia a nevelőszülőknél levő gyermekek számára már 12 éves kortól elérhetővé teszi az előbb említett beavatkozásokat.
Egy másik washingtoni édesanya szintén megosztotta a történetét Abigail Shrierrel. Nicole elmesélte, hogy a kislánya súlyos mentális problémáktól szenvedett és evési zavara volt, miután az egyik osztálytársa szexuálisan zaklatta. A kislány a tizenharmadik születésnapja előtt bejelentette, hogy transz.
Az anya elmondta, hogy a lánya gyűlölte a testét, több kezelésen átesett, hogy segítsenek neki az evészavaraival. 2019-ben öngyilkossági kísérletet követett el és ezért bevitték a kórházba. A lánya kitalálta, hogy ő transz, de Nicole kételkedett ebben, mivel ez soha korábban nem jött elő. Ezt elmondta a szociális munkásnak is, aki nagyon megértőnek mutatkozott a klinikán. Az ápolónő azonban figyelmeztette őket, hogy a szociális munkás „emancipálhatja” a lányukat, vagyis elhintheti a gyereknek, hogy 16 éves korában már kikerülhet a szülei felügyelete alól. Nicole és a férje azonnal elvitték a lányukat a klinikáról. A lánynak ugyanis joga lett volna egy olyan szállóba költözni, ahol a szülők belegyezése nélkül megkezdhették volna a nemváltást.
Nicole elmondta Shriernek, hogy a lánya már jobban van, és már nem tartja magát transznak.
Az Egyesült Államokban annyira megváltozott a „bántalmazás” fogalma, hogy a legliberálisabb államok, már akkor is kiveszik az otthoni környezetből a kiskorú gyermeket, ha úgy ítélik meg, hogy „nem megfelelően támogatóak” a szülők. Ma egy tinédzser kijelentheti, hogy ő LMBT identitású és azonnal veszélyezetté válik, aki bevonulhat egy olyan állami szállóba, ahol ha nem akarja a szülei nem is találkozhatnak vele.
Shrier egy egyértelmű mintát látott kibontakozni a történetekből. Az aggódó szülők elviszik a gyermeküket egy klinikára, ahol a szociális munkások hálóba csalják a gyereket, amelyből aztán a szülők alig bírják kiszabadítani. Egy szülői jogokkal foglakozó ügyvéd arról számolt be, hogy sokkal gyakoribb, hogy lányokat céloznak meg a szociális dolgozók.
Az ügyvéd a következő tanácsot adta arra az esetre, ha a gyámhatóság figyelmébe kerül valakinek a mentális problémákkal küszködő gyermeke: „Nem beszélsz velük. Nem engeded meg, hogy nélküled beszéljenek a gyerekkel. (…) Bármit mondasz, vagy bármit mond a gyereked potenciálisan ellened fogják használni” – ami az ügyvéd szerint a gyerek gyámság alá helyezéséhez is vezethet.
Abigail Shrier leírása szerint egyre több veszély leselkedik azokra a szülőkre egyes amerikai államokban, akiknek a gyerekei mentális zavarokkal küzdenek, és az egyetlen lehetőségük, hogy vagy elköltöznek, vagy elkerülik a rendszert, mert ha a gyerekük a szociális szervezetek szemszögébe kerül, könnyen lehet, hogy nem tudják már kiszabadítani.
A teljes cikket itt olvashatja el.
