Firgun – héber kifejezés, azt jelenti, önzetlen elismerés: ezen a néven hozott létre az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kulturális alapot, ami a hektikus és kiszámíthatatlan, ráadásul kevés állami támogatás mellett kínál több területen kizárólag szakmai elbírálású pályázati lehetőséget. Az EMIH által bejelentett új alapítványról a 168.hu Réczei Tamást, az alapítvány elnökét kérdezte.
A Firgun Alap első évében 31 millió forintot osztanak szét, és egy összművészeti kulturális palota is a szemük előtt lebeg.
Általában miért van szükség az államtól független kulturális pályázatokra, és miért gondolta úgy az EMIH, hogy külön erre a célra létrehozza a Firgun Kulturális Alapot?
Köztudott, hogy a kultúrára nem jellemző a forrástöbblet. Ez egyrészt érthető, különösen most, a koronavírus-járvány idején, másrészt a kulturális szereplők a rendszerváltás óta abban élnek, hogy hol egy kicsit erre, hol egy kicsit arra billen a mérleg nyelve, már ami a támogatásokat illeti. Ezért ezen a területen ilyen kezdeményezésekkel nyitni szerintem nagyon nagy dolog. Régen a Soros Alapítvány a kultúrában is fontos és szerteágazó szerepet vállalt, de ma már az NKA-n kívül nincsenek ilyen átfogó pályázatok, amelyekben több kulturális részterület is megmérettetheti magát. Vagyis van miben segíteni.
Ami pedig az EMIH-et és a Firgun Alapítványt illeti, nem titkolt célunk, hogy jövőre megnyissuk a Firgun Házat, ami egy kulturális palota lesz színházzal, egyetemmel, könyvtárral, kiállítótérrel, és hát ehhez erős és fontos kapcsolatokra van szükség az ágazat szereplőivel, akik majd a Firgun Ház kínálatát is gazdagíthatják, és ez a pályázat ennek a majdani együttélésnek az előkészítése.
Személy szerint pedig azt gondolom, hogy jelenleg a kulturális támogatások nincsenek egyensúlyban, ezért a Firgun bizottságai csak és kizárólag szakmai szempontok alapján ítélnek meg egy adott művet. Ezekben a bizottságokban az adott kulturális területek jeles képviselői ülnek, akiknek a pályázatokkal kapcsolatos döntéseikbe senki nem fog beleszólni soha.
Az ön vezetése mellett Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke és az EMIH vezetőségének tagja, valamint Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi docens került az alapítvány kuratóriumába. Közösen állították össze a támogatandó kulturális területek, valamint a bírálóbizottságok tagjainak listáját?
A javaslatokat én készítettem elő, és ajánlásokat is én tettem a bírálóbizottsági tagok személyére, de ezekről végül hárman döntöttünk. Így lett összesen hét részterület, amelyekre pályázatot lehet benyújtani: a regény- és a zenei pályázat már él, a többit pedig – képzőművészet, színmű, forgatókönyv, podcast és független színházi egyesületek – folyamatosan írjuk ki, nagyjából másfél hónapos időközönként. Ezzel eltelik egy év, de akkor sem lesz vége, mert kezdődik minden elölről, hiszen jövőre újra kiírjuk ezeket a pályázatokat, tehát nem tiszavirág életű projektre készülünk. Addig is alakulhatnak az együttműködések a Firgun Házzal, ami egyáltalán nem lesz kényszer egyetlen pályázó számára sem, de szerintem remek lehetőség egy ilyen összefonódás. Könyv- és színházi bemutatók, koncertek, kiállítások bőven el fognak férni.
A bírálóbizottsági tagokat a magyar kultúra legjelesebb, legelismertebb képviselőiben kerestük, közülük is azokat, akik saját területükön erős befolyással bírnak, és nem hajlanak semerre vélt vagy valós érdekeltségeik miatt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy csak és kizárólag szakmai szempontokat érvényesítsenek döntéseik során, és talán pont ezért alakult ilyen jól a névsor, mert megkapják hozzá a szabadságot is.
Ugyan a pályázatok központi eleme a zsidó kulturális identitás, tematikailag mégis csupán ajánlásokat fogalmaznak meg a kiírások.
Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának egyik fontos törekvése, hogy ne folyton a holokauszt határozza meg a zsidóságot, és én ezzel egyetértek: természetesen nem kizáró ok, ha valaki mégis ezt a témát dolgozza fel, de ennek mindig megpróbálunk elébe menni, például azzal, hogy a regénypályázat esetén a kevésbé feldolgozott Kádár-kori zsidóság asszimilációját tettük meg a pályázat témájának. De lesznek tágabb és sokkal szabadabb tematikák is.
Nem mehetünk el a díjazás mellett: az első hét pályázatra összesen 31 millió forint jut, területenként három pályaművet díjaznak, az első helyezett pedig 1,5 millió forint jutalmat nyer.
Beszélgettem egy ismert magyar íróval, aki elsősorban zsidó témákkal foglalkozik, és említettem neki a regénypályázatunkat. Azt mondta, ha kicsit korábban születik a lehetőség, akkor nem adja le a kiadójának a következő kéziratát, mert, mint mondta, még egyetlen regényével sem keresett még 1,5 millió forintot. Ezek a pályázatok időigényesek, és azt számolgattuk, hogy egy pályamunka elkészítése hány hónapig tarthat, végül ehhez igyekeztünk havi fizetési átlagot számolni, és így jöttek ki a győztes összegek. Az átlagemberek azt nézik ilyenkor, hogy ez a 1,5 millió forint egyben óriási összeg, és nem feltétlenül veszik számításba, hogy nagyon sok munka van mögötte.
Egy személyes kérdést engedjen meg a végére: tudom, hogy érintettsége okán ön nem pályázhat, de ha most egy jótündér azt mondaná, hogy mégis, akkor melyik területre adná be?
Egyértelműen a színműre, hiszen magam is írok, de a forgatókönyv is mozgatja a fantáziámat, mert kevés olyan zsidó tematikájú film készült, ami nem a holokauszttal foglalkozik. Ha pedig a régi fejemmel gondolkodom, akkor még ott van a független színházi egyesületek pályázata is, támogatások szempontjából ez igencsak elhanyagolt terület, holott szakmai értelemben ők a leginnovatívabbak. Ráadásul semmi sem zárja ki, hogy egy pályázó több műfajban is pályázzon.
| Réczei Tamás – színházrendező, dramaturg, író. Újságíróként kezdte szakmai életét a 168 Óra hetilapnál. Dolgozott az MTV-nél, az RTL Klubnál, a TV2-nél. 2000-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Egyetem színházrendező-szakán. A Debreceni Csokonai Színház után a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2008-tól a Kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője. 2020-tól az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kulturális tanácsadója. Színművei: Amazonok, Szabadság kórus, Szerelem, Vasárnapi gyerekek, Színházi vándorok, Gettószerelem. Hangyabolydulás – Weöres Sándor Színház drámapályázat III. helyezett. Katona József, avagy a légy a pókok közt fickándozik – Katona József drámapályázat különdíj. Gettószerelem c. színműve szerepelt New Yorkban a Vaclav Havel Foundation Rehearsal for Truth Festival műsorában 2021-ben. A Magyar Agrártudomány Egyetem Kaposvári Művészeti Karán Színház-és önismeret mesteroktató. Színházi sorozat készítője az Így szerettek ők és a Festői szerelmek kötetek alapján. Nagyon kell szeretniök! c. kötete a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban. |
