Meg kell szüntetni a tagállami vétó lehetőségét az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben.
Heiko Maas a tárca 19. nagyköveti konferenciáját megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Németország nem kíván új hidegháborút, de úgy véli, hogy Latin-Amerikától Afrikán át Ázsiáig szorosabbra kell fonni a liberális demokráciák szövetségét és észre kell venni, amikor „mások” megkérdőjelezik ezt a fajta berendezkedést, például azzal, hogy „a rendszerek közötti versengéssé stilizálják a maszk-, vagy vakcinaszállításokat”.
Nem szabad válasz nélkül hagyni „Moszkva hibrid beavatkozási módszereit”, és azt sem, hogy Peking egyre keményebben kényszerít ki politikai engedelmességet „gazdasági függőség” kialakításával.
Ehhez meg kell erősíteni a liberális demokráciák ellenálló képességét – húzta alá a német diplomácia vezetője. Donald Trump volt amerikai elnök és az új elnök, Joe Biden tevékenységére utalva hozzátette, hogy ezen a téren „washingtoni ellenszél helyett hátszéllel” lehet tovább folytatni a munkát a többi között a dezinformáció – célzott, szándékos félrevezetés, megtévesztés – elleni harc és a sajtószabadság ügyében.
A liberális demokráciák ellenálló képességének megerősítéséhez az is szükséges, hogy a vétó intézményének felszámolásával megerősítsék az EU „külpolitikai cselekvőképességét”.
A közösség nem engedheti meg, hogy „túszul ejtsék, akik vétójukkal megbénítják külpolitikánkat” – mondta Heiko Maas, hozzátéve, hogy „a vétónak mennie kell, akkor is, ha így akár minket is leszavazhatnak”.
A többi között arról is szólt, hogy az utóbbi hónapokhoz képest „nagyobb egység” szükséges az EU-ban az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban napirendre kerülő szankciók ügyében is.
Mint lapunk már többször írt róla, Magyarország a múltban több alkalommal is vétózott közös EU-s külügyi állásfoglalásokkal szemben, legutóbb májusban, Izrael védelmében.
