Jichák Herzog elnökké választásával édesapja, Chaim Herzog nyomdokaiba lép, aki Izrael hatodik elnöke volt.
Már mielőtt Herzog bejelentette volna, hogy indul az elnökségért, Izraelben sokan elkönyvelték, hogy ő lesz a zsidó állam tizenegyedik elnöke. A Munkapárt korábbi vezetője nem rejtette véka alá, hogy ilyen ambíciói vannak, bár előbb miniszterelnök szeretett volna lenni – írja a The Jerusalem Post.
Jichák Herzog egész életében az apja nyomdokait követte. Chaim Herzog volt Izrael egyik kulcs szóvivője az 1967-es hatnapos háború alatt. A fia, Jichák a 8200-as hírszerzési osztagban szolgált, majd Izrael szóvivője volt a második libanoni háború alatt. Mind az apa, mind a fiú eredetileg ügyvédnek tanult.
Chaim Herzog a Munkapárt képviselője volt, mielőtt elnöknek választották. A párton belül Jichák Herzog magasabb pozíciót ért el, mint az apja: volt a Munkapárt elnöke, továbbá jóléti és lakhatási miniszter is, valamint kabinet titkár.
Az elmúlt három évben a Zsidó Ügynökség vezetője volt és együttműködött Pnina Tamano-Shata alija ügyekért felelős miniszterrel, hogy az etióp zsidók egy újabb csoportja Izraelbe jöhessen. Herzog a reptéren fogadta a családokat, akik közül sokan évtizedek óta vártak arra, hogy a zsidó államba költözhessenek.
Herzog a munkájából adódóan sokat utazott, hogy ápolja a kapcsolatot a különböző zsidó közösségekkel.
Apjával ellentétben Jichák Herzog nem volt hivatásos diplomata, de közszolgálati tisztségéből fakadóan sok diplomáciai eseményen részt vett és az ellenzék vezetőjeként ő is találkozott a külföldi államok kormányfőivel, mikor azok Izraelbe látogattak. Azokban a biztonsági kérdésekben, amelyek kapcsán nincs ellentét a jobb és a baloldal között, Herzog természetesen mindig a miniszterelnök és a védelmi miniszter nézeteit tolmácsolta a külföldi vezetők felé.
A Zsidó Ügynökségnek mind az édesapja, mind pedig az édesanyja dolgozott, ő pedig túlteljesítve őket, a szervezet elnöke lett. Mind az apa, mind a fia több könyvet írt.
A Herzog család mondhatni, a modern zsidó állam első politikai dinasztiája.
Közismert tény, hogy Jichák nagyapja, akiről a nevét is kapta, volt a zsidó állam első askenázi főrabbija. Az kevésbé ismert, hogy a nagyapja testvére, Jákov a második világháború után Herzoggal közösen kutatott gyerek túlélők után, főleg olyanok után, akiket zárdákban vagy kolostorokban bújtattak el. Sok pap és apáca nem akarta visszaadni a gyermekeket, és letagadták, hogy azok zsidók lennének. Herzog rabbi tradicionális imába kezdett a gyermekek előtt, és akik felismerték a szöveget vagy becsatlakoztak, azokat magával vitte Izraelbe.
A rabbi nevét viselő unoka a Siratófalnál imádkozott a megválasztása előtt.
Rivlin elnök a Twitteren üdvözölte utódját: „Drága Buzsi, Izrael karakterének megőrzése súlyos felelősség. Nincs kétségem afelől, hogy kiválóan fogod ezt elbírni. Büszke leszek, hogy neked adhatom át. Sokáig éljen Izrael állama! Sokáig éljen Izrael elnöke!”
A hatvan esztendős Herzog ígérete szerint az ellentétek begyógyításával szeretné kezdeni hétéves elnöki mandátumát. A politikus 87 szavazatot kapott a Knesszetben, amilyen többségre még nem volt példa Izrael történetében – írja a The Times of Israel.
Herzog népszerűsége annak köszönhető, hogy 15 éves képviselői pályája során soha nem vett részt a sokszor szinte vérre menő politikai játszmákban, hanem visszafogott stílusáról lett ismert.
