Az abortuszt ma már a nyugati világban a nők alapvető jogának tekintik, de az etikai kérdések ezzel nem szűntek meg.
Talán nem volt még olyan korszak a történelem során, amelyben az emberi élet legnagyobb drámái annyira el lettek volna bagatellizálva, mint most. Minden olcsó, csillogó csomagolást kapott vagy egyszerűen tabuvá vált, amiről nem lehet beszélni. Ez igaz az abortuszra is. Egy nehéz etikai kérdésből a modern kultúra divatot csinált. Fiatal lányok TikTok videókban bontanak pezsgőt, hogy megünnepeljék a terhességmegszakításukat, Hollywood újabb és újabb vígjátékot dob ki a témáról, és hatalmas ipar épült fel, amely állandóan reklámozza az abortuszt.
A divat mozgalmat is szült, tömegek vonulnak fel, ha egy ország szigorítana a törvényein (lásd legutóbb Lengyelországban). Mindezek következtében a kérdést nehéz lett valódi vita tárgyává tenni. Pedig a tudomány fejlődésével joggal merülhetnének fel kérdések az abortusszal kapcsolatban.
Egyiknek jog másiknak politikai eszköz
Mindig létezett az abortusz. A történelem során a nők felhasználtak füveket, kezdetleges műtéteket, hogy megszabaduljanak a magzatjuktól. Ezeknek a veszélye miatt több ókori kultúrában megvárták míg megszületik a gyermek és csecsemőként hajították le őket a szikláról (ez a gyakorlat még a 20. század elején jelen volt Kína egyes tartományaiban (lásd. Jung Chang: Vadhattyúk című műve).
Az abortusz széleskörű elérhetősége a tudományos fejlődéssel együtt érkezett meg. Ezzel párhuzamosan Európában egyre inkább háttérbe szorultak a keresztény egyházak, amik korábban ellenerőt jelentettek az abortusz legalizálásával kapcsolatban. Mikor a vallás elgyengült, etikai kérdés helyett egyre inkább nőjogi kérdésként lett kezelve az ügy. Nyugat-Európa szerte a feminizmus második hullámához kapcsolódott az abortusz legalizálása. A szex forradalom következtében megszaporodtak a nem kívánt terhességek, és a növekvő illegális ipar miatt a kormányzatok nem feltétlenül etikai megfontolásból, mint inkább gyakorlati szempontból döntöttek a legalizálás mellett. Sok politikus egyszerűen azzal érvelt, hogy inkább legyen legális és biztonságos az abortusz. Másrészt sokan elfogadták azt az abortusz párti érvet, hogy a nő teste feletti önrendelkezése felülírja a még életképtelen magzat jogait.
Miközben nyugaton az abortusz „női jogként” lett definiálva, közben Ázsiában egészen más indokokkal engedélyezték a gyakorlatot. Kínában a populáció csökkentésére, valamint nemi alapú szelekcióra használták az abortuszt.
Az állam az egykepolitika részeként kényszerített abortuszt és sterilizációt alkalmazott, amely a becslések szerint 400 millió születést akadályozott meg. Indiában szintén nemi alapú abortuszok miatt jelentősen csökken a lány kisbabák száma. Az ENSZ populációs adatai szerint Kínában és Indiában együttesen 1 millió lánymagzatot abortálnak a nemük miatt egy évben. Bár az országok hivatalosan próbálnak tenni a gyakorlat ellen, a kultúra erősebb, mint az akadályozó intézkedések, és sok szülő úgy ítéli meg, hogy egy fiúgyermek értékesebb.
Dokumentumfilm a kínai egykepolitikáról:
Egy elmaradt etikai vita
Az egyetlen ország, ahol komoly vitákat folytatnak a kérdésről a nyugati világban, az az Egyesült Államok, ahol 1973-ban a Legfelsőbb Bíróság az egész országban engedélyezte az abortuszt. Mivel a döntés homályosan fogalmazott, ezért az értelmezés széles teret adott a különböző államoknak. Így van olyan állam, ahol szinte tiltva van az abortusz és van nyolc olyan állam, ahol egészen a kilencedik hónapig megszakítható egy terhesség.
Az abortusz egyik legfontosabb kérdése mindig az volt, hogy hányadik hónapnál húzzák meg a határt a törvények. Az életpárti mozgalom azzal érvelt, hogy mivel nem lehet orvosilag határt húzni, ezért nem szabad sehol sem. Ellenben az abortusz pártiaknak különböző érveik vannak, különböző időszakok mellett kezdve a magzat fájdalomérzékelésétől, a magzat életben maradási esélyéig.
Az elmúlt ötven évben egyre nagyobbra nőtt a tudás a kisbabákkal kapcsolatban. Például, hogy a magzatnak már az első héten elkezdődik a szívdobogása és a hatodik héten már lehet hallani. Vagy, hogy a megtermékenyítés pillanatában minden kód bekerül a magzatba, kezdve a hajszínétől, hogy milyen betegségei lesznek. Ezt 1970-ben és azokban az évtizedekben, mikor sor került az abortusz liberalizációjára még nem tudták.
A legtöbb európai ország 12 hétnél húzza meg a határt, kivétel az Egyesült Királyság és Hollandia, ahol 24. hétig lehet abortuszt kérvényezni. Az orvostudomány valójában nem tudja megmondani, hogy mikortól számít embernek a magzat. Ha azt veszi figyelembe, hogy mikor képes a túlélésre az anya nélkül, akkor jóval később kellene meghúzni a határt. A 12 hét tulajdonképpen a beavatkozás könnyűsége miatt van meghúzva, eddig a pontig ugyanis a beavatkozás viszonylag egy egyszerű műtét, vagy akár tablettával is megoldható. Ahogy nő a magzat egyre nehezebb a terhesség megszakítása. Ez azonban azt mutatja, hogy nem az etikai nézőpont határozza meg a törvényeket. Hiszen, ha az orvostudomány nem tud határt húzni, akkor kérdés milyen jogon húznak bárhol határt?
Az abortusz-párti érvelés arra épít, hogy a magzat még nem ember, hanem egy „idegen test” az anyában, és a nőnek joga van ezt a testet kivetni magából. A női test feletti uralkodás diadalának tekintik, az önrendelkezési jog megnyilvánulásának. Másrészt a gyakorlatban a nők jelentős része nem diadalként éli meg a terhességmegszakítását, hanem egy nehéz helyzetből való menekülésként.
Az amerikai Guttmacher Intézet megkérdezte az abortuszklinikákon a nőket, hogy miért döntöttek így, 73%-uk azt nyilatkozta, hogy nincsenek megfelelő pénzügyi helyzetben egy gyermek felneveléséhez és akadályt jelentene számukra vagy munkájukban, vagy a tanulásukban egy kisbaba. Európában hasonló a helyzet. Az abortuszok igen alacsony százaléka történik beteg magzat, veszélyben lévő anya vagy erőszakolás miatt.
Abortusz, mint üzlet
Világszerte hatalmas pénz van az egészségügyben, különösen az egészségügyi turizmusban. Ennek egy fontos ágazata az abortusz. Az Egyesült Államokban milliárdos üzlet abortuszklinikát vezetni, ahol mivel növelni kell a bevételt, növelni kell az abortuszok számát is. A legnagyobb szolgáltató a Planned Parenthood büszkén jelenti be minden év végén a sikeres abortuszainak a számát. 2019-2020-ban például 354871 abortuszt végeztek el és az összbevételük 1.6 milliárd dollár volt.
Mivel több republikánus államban közel lehetetlen az abortuszt elvégezni, ezért sokan a liberálisabb államokba utaznak érte. Ugyanez a jelenség tapasztalható Európában is, ahol a legnépszerűbb abortuszturizmus célpont London, valamint Németország.
Az Egyesült Államokban a lobbizás következtében hatalmas összegeket adnak az abortuszszolgáltatók egyes politikusoknak, akik aztán a törvények liberalizációjával segítik az ügyet, és jelentős állami kedvezményeket juttatnak a klinikáknak.
Ennek következtében már rég nem a „biztonság” az első szempont, hanem a népszerűsítés. Európában pedig az államoknak jelent bevételt az abortusz. Ráadásul a kutatás területén is nagyon értékesek az abortált magzatok, amikért a kórházak készek nagy pénzeket fizetni. Néhány héttel ezelőtt kiderült, hogy az amerikai állam maga is fizetett gyermek testrészekért és a kutatók különösen a hímnemű magzatokat keresték. A Washington Post információi szerint 2019-ben a Trump adminisztráció megszigorította az ilyen kutatásokat, ezt az új kormányzat áprilisban eltörölte.
Az abortusz üzleti jellege különösen megnehezíti, hogy bárki etikai kérdéseket tegyen fel, hiszen senki nem akar pénzt veszíteni. Csak az Egyesült Államokban 1973 és 2018 között 61.8 millió abortuszt végeztek. Bár ez a szám hatalmasnak tűnhet, Európában arányosan magasabb az abortuszok száma. Magyarország az unión belül dobogós helyen van az 1000 élve születésre jutó abortuszok tekintetében.
A vita valódi kibontása a jelenlegi viszonyok között nehezen elképzelhető. Mivel a politika nőjogi kérdést csinált belőle, ezért minden ellenérvet automatikusan bigottnak és nőellenesnek lehet nyilvánítani. Ráadásul a jelenlegi viszonyok között a tiltás potenciálisan növelné az abortusz-turizmust. Európában nem is lehet vitáról beszélni, Amerikában pedig egyértelműen élesen szétválik két teljesen szembeálló nézet. Ilyen jelentős számú terhességmegszakítás után nehéz vitát követelni a kérdésben. De vajon hová vezet az, hogy a társadalmak vagy mélyen hallgatnak a témáról vagy elbagatellizálják azt? Az etikai aggályok nem szűntek meg azzal, hogy a világ ezeket félretéve törvényessé tette az abortuszt.
Címlap fotó: Flickr
