Csaknem öt hónappal a január 6-i zavargások után, hétfőtől nem őrzi tovább az amerikai törvényhozás épületét a Nemzeti Gárda – jelentette be hétfőn az amerikai védelmi minisztérium Pentagon.
A tárca közleményben jelentette be a Nemzeti Gárda missziójának végét. Az épület őrzésének feladatát teljes mértékben átveszi a capitoliumi rendőrség.
Közleményében Lloyd J. Austin miniszter kifejtette: a Nemzeti Gárda tagjai nemcsak az embereket védték, hanem az amerikai alkotmányt is. John Kirby, a Pentagon szóvivője azt közölte:
jelenleg még mintegy ezer gárdista tartózkodik Washingtonban, de már készülődnek a visszatérésre eredeti állomáshelyükre.
„A capitoliumi rendőrség látja majd el a törvényhozás épületének biztosítását, amely a nagyközönség számára továbbra is zárva marad a rendőrök leterheltsége miatt” – nyilatkozta vasárnap a CBS amerikai televíziónak a januári zavargások után indított vizsgálatokat felügyelő Russel Honoré nyugalmazott altábornagy. Honoré úgy fogalmazott: „Isten áldja a Nemzeti Gárdát. Jelentős munkát végeztek”.
2021. január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően többen – köztük az elnök hívei – megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni.
A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.
Az amerikai képviselőház múlt héten elfogadta azt a jogszabálytervezetet, amely 1,9 milliárd dolláros támogatást biztosítana – többek között – a Capitolium biztonságának megerősítésére és a januárban okozott károk helyreállítására. Ezen kívül arról is döntött a demokrata többségű alsóház, hogy kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium ellen elkövetett támadás kivizsgálására.
Szakértők szerint mindkét terv bizonytalan jövő előtt áll, a törvényjavaslatról ugyanis a szenátusnak is szavaznia kell. A felsőházban 50-50 arányú a két párt szenátorainak aránya. Abban az esetben, ha szavazategyenlőség alakul ki, Kamala Harris demokrata párti alelnök szava dönt.
Mitch McConnell, a szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezetője korábban „ferdének és kiegyensúlyozatlannak” nevezete a javaslatot. „Egyáltalán nem világos, hogy milyen új tényeket tárhat fel egy új bizottság a bűnüldöző szervek és a kongresszus már most is működő vizsgálatai mellett” – fogalmazott a politikus.
Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője még a szavazás előtt kijelentette, hogy mindenképpen a szenátus elé viszi az ügyet. „A szenátus elé kerül (az ügy), és meglátjuk, hova állnak a republikánus barátaink. Vajon kiállnak-e az igazság mellett, vagy a nagy hazugság mellé állnak?” – fogalmazott Schumer.
A kétpárti megállapodás feltételei szerint a bizottságnak egyenlő számú demokrata és republikánus tagja lenne, mindkét pártból öt politikus, akik rendvédelmi és nemzetbiztonsági háttérrel rendelkeznek. A tervek szerint a testület idézési jogkörrel rendelkezne, és december 31-ig jelentést kell összeállítania, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólna, hanem ajánlásokat is tartalmazna az esetleges hasonló jövőbeli események megelőzésére.
Nagy szar lehet Washingtonban, ha már Bástya elvtársat meg sem akarják ölni, sürgősen szervezniük kell még egy puccsot maguk ellen!
Meg kellene kérdezni Matuska Szilveszter elvtársat, meg Dimitrov elvtársat is, nekik van tapasztalatuk az ügyben…