Hamarosan megjelenik az idei első Múlt és Jövő

Június elején jelenik meg a nyomtatott Múlt és Jövő zsidó folyóirat idei első száma – adja hírül a folyóirat oldala.

Az oldalon megjelent összefoglaló szerint „ez a számunk az utóbbi időben megszokott􏰀 koronavírus-korszakot jelző címlap nélkül jelenik meg. Noha még e rövid ismertető írása idején is a napi 100-at közelí􏰁 a halálos áldozatok száma, s a frissen megfertőzött􏰀ek is tartósan ezer fölötti􏰂 estet számlálnak. Azonban hála az oltásoknak, a járvány tendenciája jelentős csökkenést mutat (noha nem az egész világon) s hátha amikor ez a szám – megint késve – a kezetekbe jut, még jobbak lesznek az eredmények, s talán már le is vehetjük az arcunkról a maszkot. Mi megelőlegezzük a vírus-háború végét – már csak azért is, mert sajnos lesz még háborúban részünk, amint a szintén e sorok írása közben belobbant-robbant izraeli események mutatják, s már most is sokat szenvedünk a 2022-es magyar parlamen􏰁ti választások gyűlölet-kampányaitól.”

A leírás így folytatódik:

„A közkönyvtárak zárva tartása nemcsak a pandémia egy vetületére derít fényt, hanem a kultúra állapotára is, és hozzájárul a Gutenberg-galaxis térvesztésének fölgyorsulásához is.

Soltész Márton esszéje Pilinszky János (a nagy katolikus költő, aki szinte egyetlenként kommentálta a magyar soá-t kortársi mélységben a magas művészetben) centenáriumát a Covid-19 korszak aktualitásainak fényében értékeli. Szilágyi Ákosnak az egész számon végigvonuló versei már a korszak-vízválasztóra reagálnak, amelyet a koronavírus jelent. Kelemen Gábor Lukács György és Polányi Károly barátságáról szóló, mély kutatások eredményeit összegző esszéje a magyar zsidó értelmiség történelmi és pszichológiai eredőire világít rá. Maurice Merleau-Ponty levele Lukács Györgynek – a fordító, Ádám Péter bevezetésével – a most a hivatalosságok részéről annyira lebecsült tudós iránti􏰁 kitüntető érdeklődését dokumentálja. Az utolsó élő Lukács-tanítvány, Vajda Mihály Holokauszt – Kádár-kori történelmi köztudat című, személyes és önéletrajzi mo􏰃vívumokkal átsző􏰀tt esszéje a Kádár kor soá-emlékezetpoli􏰁káját árnyalja, s egészí􏰁ti ki újszerű lélektani megfigyelésekkel. Dési János oknyomozó esszé-riportja a Raul Wallenberg-recepciót a és mítoszképzés folyamatát mutatja be, a svéd embermentő diplomata eltűnése óta napjainkig.

A pápai születésű Alex Sternberg könyvrészlete (Receptek Auschwitzból) egy családi soá-történetet mesél el az Auschwitzban felidézett receptek központba állításával. Huszár Ágnes (a pápai zsidóság nem zsidó krónikása, nyomothagyása ügyének harcosa – ő szerezte- fordított􏰀a ezt a könyvrészletet is) – A Perutz család és a magyar iparosodás című tanulmánya egy klasszikus magyar zsidó családtörténeten keresztül mutatja be a magyar zsidók részvételét a magyar modernitásban.

Nádor Éva – először üdvözölhetjük szerzőként lapunkban – valami hasonlót tesz. A saját családfáján keresztül vizsgálja meg a sokrétű gazdagító tevékenységet, amelyet a magyar zsidók betöltö􏰀ek a magyar szellemi életben. Kutatómunkájának nóvuma, hogy nemcsak világhírű művészeket, entellektüeleket mutat be, hanem az ún. második vonalat is, ami csak tovább dimenzionálja beágyazo􏰀ságunkat.

Veszprémy László Bernát ú􏰀ttörő értékű tanulmányt tett le az asztalra. A már ismert, s oly neuralgikus budapesti􏰁 Zsidó Tanács története mellett􏰀, most felderített􏰀e a vidéki Zsidó Tanácsok munkáját, szerepét s vezetőit. Ujvári Hedvig Herzl Tivadar – Theodor Herzl, avagy kötelező volt-e Herzl számára a német kultúra paradigmája? a cionizmus alapítójának kulturális mintáit vizsgálja. Bolgár Dániel (szintén először lapunkban) egy hosszú, de kimerítő tanulmányban mutatja be a zsidók IQ-jára vonatkozó pozi􏰃tív és negatí􏰃v előítéletek különös historiográfiáját.

Váradi Iván A􏰂la (szintén először lapunkban egy online bemutatkozás után) cikke egy a koronavírus miatt􏰀 a hivatását be nem töltött􏰀 életmű-kiállításról számol be, utánanézve az alig ismert művész pályarajzának is. A Bodó Galéria 2020 szeptemberében komoly munkával összegyűjtött􏰀e és kiállított􏰀a Fenyő György, a Nyugat-alapító Fenyő Miksa fiának festményeit. Az elfeledett􏰀 festő a Nyolcak méltó utódja volt nívóban, társadalmi beágyazo􏰀ttságban, remélhetőleg a recepciója nem torpan meg. Gáspár-Singer Anna három, a közelmúltban bemutatott dokumentum filmet szemlézett􏰀, amelyek nemcsak zsidó témájúak, de a mai társadalmunkban komoly vitákat is kiváltott􏰀ak – annál is inkább, mert a koronavírus kényszerűségében az interneten sokkal szélesebb közönséghez juto􏰀ttak el. (A témák: Auschwitzban születni és ennek örökségével élni, Barta Tamás, a Locomo􏰁v GT gitárosa kapcsolata édesanyjával, s a XII. kerületi􏰁 Turul-szobor gyilkos-nyilas hátt􏰀ere, illetve mai létezésének krónikája.)”

A Múlt és Jövő online is megjelenik rövidebb bejegyzésekkel, ezek itt olvashatók.