Az erőszakos cselekmények levideózása és megosztása gyakran erőszakot szül és még soha nem volt ilyen könnyű videókat megosztani az interneten.
A múlt hónapban Izraelben egy TikTok videó arra szólította fel a közösségi oldal felhasználóit, hogy filmezzék le magukat, miközben ortodox zsidókat inzultálnak. A videó lett a szikra, amely az egész országot lángba borította. Egy csapat zsidó szélsőséges a Lehava egy felvonulást szervezett. A csoport összecsapott arabokkal a Damaszkuszi-kapunál és az eset erőszakhullámot indított el – írja James Ball a Spectator magazinban.
Miért történt mindez? Mi öröme lehet egy átlag embernek egy másik ember inzultálásában? „Verseny folyik a lájkokért és a nézettségért – magyarázta egy 15 éves áldozat egy izraeli hírcsatornának – „egy videó, amin egy arab pofon üt egy ultraortodox zsidót, az gyorsan népszerű lesz”.
Egy erőszakos zavargás, amelyet egy lájkokra vadászó tinédzser robbantott ki. Mindenkit üdvözlünk a tiktokosodott globális politika világában.
A közösségi oldalak algoritmusának zsenialitása abban áll, hogy megkeresik, hogy mi az amit kedvelsz és egyre többet adnak belőle. A YouTube videókat hozott. A Facebook és az Instagram képeket. A Twitter vitákat, majd gyorsan fogságba ejtette a tradicionális médiát. Az utóbbi évek nagy újítása a TikTok, amely mindezen dolgokat egységesíti az eddig legaddiktívabb formában – állítja James Ball.
A kínai tulajdonú közösségi oldalnak 730 millió felhasználója van. A rajongóknak az oldal egy ártatlan butaság folyam. A kritikusoknak viszont a TikTok egy nárcisztikus szeméttel teli pokol. Néhány perc alatt egy felhasználó megnézhet bármit: kezdve inspiráló főzővideóktól, sminkvideón át „kihívásokig”. De ahogy az izraeli videók mutatják az oldal nem csak „ártatlan szórakozásról” szól.
Nem most először történnek erőszakos összecsapások Jeruzsálemben – szögezi le a szerző. Az azonban újdonság, hogy egy incidens nagy valószínűséggel videóra lesz véve, amit aztán feltöltenek és milliók nézik meg néhány percen belül. Ennek radikalizáló hatása van, különösen ha a videókat úgy vágják meg, hogy erős érzelmeket ébresszenek. Múlt héten elterjedt egy videó, egy izraeliről, akit kövekkel dobáltak, majd belehajtott a tömegbe. A klip körbejárt Gázában. Közben Izraelben mindenki látta azt a videót, ahogy egy arab tömeg megver egy férfit.
„Mindenki TikTok intifádának nevezni. Csak a jéghegy csúcsát látjuk” – mondta Dr Tehilla Shwartz Altshuler, még a múlt hónapban a jelenségről. A trend egyértelmű: erőszakos cselekedetek levideózása és feltöltése konfliktusokat szít.
Ma a közösségi oldalak felhasználói nem tudják megnézni a falukat anélkül, hogy ne látnák mi történik Izraelben és Gázában, ráadásul nem abban a kiegyensúlyozott formában kapják az információkat, mint a klasszikus híradókban. A népszerű videók gyakran a leginkább sokkolóak: egy ember meglincselése, több ezer rakéta kilövése, az IDF bombázása stb.
Aztán ott vannak a videók kommentárjai. Miután a TikTok felhasználók megnézték a videókat, láthatják, ahogy fiatalok egyperces véleményeket fogalmaznak meg, amelyben gyakran szerepel a „népirtás” és „etnikai tisztogatás” kifejezése. A felhasználókat bátorítják, hogy lájkoljanak, megosszanak, vagy újra feltöltsék a videót, vagy akár vonuljanak ki az utcára, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy palesztin párti tüntetések történtek európai nagyvárosokban.
Az olyan platformok, mint a TikTok kiválóan alkalmasak arra, hogy megerősítsék azt az emberi hajlamot, hogy a világot „jó” és „rossz” oldalakra osszák fel, amely még nehezebbé teszi bonyolult konfliktusok békés megoldását, viszont megkönnyíti a további provokációt. Igazi háborúk csatlakoznak az online kultúrharchoz.
Néhány éve már nyilvánvalóvá vállt, hogy a közösségi oldalak alkalmasak arra, hogy mobilizálják az embereket. Az „arab tavasz” kiváló példa erre.
A cikk szerint a közösségi média szerepe túl volt értékelve, de valóban segített a tüntetőknek koordinálni. Külföldi hackerek például segítettek, hogy az egyiptomi kormány ne tudja kikapcsolni az internetet. Sokan azt hitték az internet valóban egy demokratizáló erő lesz, amely népek felszabadulásához vezet. Ez hatalmas tévedés volt – írja a szerző.
Ma már ismert, milyen megosztó hatása van a közösségi oldalaknak. Azt is mindenki tudja, hogy a legszélsőségesebb tartalmak terjednek a legkönnyebben, és a legostobább, legkegyetlenebb, vagy legmegosztóbb posztok kapják a legtöbb lájkot és megosztást. Az online tömegek örömmel állnak be az extrém vélemények mögé. Egyébként visszafogott politikusok mérgesebb személyiséget vesznek fel Twitteren, mert a felháborodás egy új nyelv és új erő a politikai kommunikációban.
A YouTube algoritmus hírhedt lett attól, hogy segít a radikalizációban. Például a lapos föld videóktól könnyen eljuthat a felhasználó azokhoz a videókhoz, amelyek azt magyarázzák, hogy a zsidóknak miért van szüksége arra, hogy te elhidd, hogy a föld gömb alakú.
A legnagyobb közösségi oldal a Facebook, amely így a legtöbb vádat kapja, hogy serkenti az öngyilkosságot, mert engedi, hogy valaki élőben közvetítse, ahogy véget vet az életének, vagy halálos támadásokat ihlet, amit a Facebookon akár globális közönség is követhet.
Nem a közösségi média a forrása az emberek konfliktusainak, vagy a megosztottságnak. Azonban hihetetlen energizáló ereje van. Olyan emberek, akik korábban közömbösek voltak, vagy nem is tudtak egy ügyről, azok hirtelen készek arra, hogy utcára vonuljanak.
A tradicionális híradó sem volt tökéletes, ha az izraeli-palesztin konfliktusról volt szó, de legalább történelmi kontextusba próbálták helyezni az eseményeket.
A nagy kérdés az, hogy ki profitál mindebből? Általánosságban azt gyanítja mindenki, hogy az algoritmus által behozott milliárdos nyereség az oka annak, hogy a cégek nem változtatnak.
Mit lehet tenni? Washingtonban és Brüsszelben sokat beszélnek arról, hogy be kellene avatkozni. Azonban ez sokszor azt jelenti, hogy a politikai beszédet korlátozzák, hogy elnémítják az ellenkező oldal véleményét. Ez pedig az emberek és nem maga a közösségi oldalak korlátozását jelenti.
A szerző szerint jobb lenne, ha az algoritmus átláthatóbb lenne. Ha a TikTok láthatóan prioritást ad egyfajta politikai üzenetnek, akkor fontos lenne tudni, hogy miért teszi ezt.
Mára teljesen áthatotta a politika a közösségi médiát, és ezzel már nem lehet mit csinálni. Ha valaki láthatóan zsidó, azt gyorsan megtalálják a gyűlölködő üzenetek, és így van ez más kisebbségi csoportokkal is. Minden applikáció, ahol van politika könnyen megvádolható elfogultsággal.
A közösségi oldalak kockázataira adott válasz könnyen átalakulhat ésszerű aggodalomból morális pánikba. A tömegkommunikáció gyakran mérges reakciókat vált ki, így történt ez Luther Márton idejében is, mikor feltalálták a könyvnyomtatást. A TikTok nem valószínű, hogy a társadalom széteséséhez vezetne, de az az idő, mikor bízhattunk a hírekben véget ért. S ennek következményeit most kezdjük csak megérteni – zárja a Spectator szerzője.
A teljes cikk a Spectator magazin honlapján olvasható.
