Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben is bekérették kedden a libanoni nagyköveteket Charbel Vahba libanoni külügyminiszter kijelentései miatt.
Vahba hétfőn késő este az amerikai székhelyű al-Hurra arab nyelvű televíziónak adott interjújában azzal vádolta az Arab-öböl menti országokat, hogy ők hozták az iszlám Állam terrorszervezetet a térségbe, különösen pedig Irakba és a Libanonnal szomszédos Szíriába.
A dzsihadistákat „baráti és testvéri országok telepítették a Ninive síkságra, az iraki Anbár kormányzóságba és a szíriai Palmürába” – hangoztatta a libanoni külügyminiszter.
Az interjú során Vahba egy szaúdi vendégnek azt mondta, hogy nem fog egy beduin kérdéseire válaszolni.
„Ezek a kijelentések összeegyeztethetetlenek a legalapvetőbb diplomáciai normákkal és a testvéri népek közötti történelmi kapcsolatokkal” – közölte a szaúdi külügyminisztérium. Hozzátette, hogy határozottan elítéli ezeket „a szégyenletes sértéseket tartalmazó kijelentéseket”, amelyek a királysággal, annak népével és az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamaival (Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait, Bahrein és Katar)szemben irányulnak.
Az Egyesült Arab Emírségek szintén elítélte Vahba „méltatlan és rasszista” nyilatkozatát.
A kuvaiti külügyminisztérium szerint Vahba súlyosan sértegette a GCC-tagállamokat, ami „ellent mond a regionális együttműködés és Libanon közti hagyományosan testvéri kapcsolatoknak”.
A libanoni külügyi tárca egyik tisztségviselője kedden úgy fogalmazott, hogy a tárcavezető nyilatkozatát félre értették. A libanoni elnöki hivatal közleménye szerint Vahba a televíziós műsorban mindössze magánvéleményének adott hangot.
Vahba nyilatkozata botrányt keltett Libanonban is, több tisztségviselő szerint a miniszter felelőtlenül cselekedett.
Libanon 2019 óta súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van. Haszán Diáb ügyvezető miniszterelnök tavaly augusztusban, a Bejrút kikötőjében történt, több mint kétszáz ember halálát és mérhetetlenül nagy anyagi károkat okozó robbanás után nyújtotta be saját és kormánya lemondását, és azóta nem alakult meg új kabinet a politikai erők rivalizálása miatt.
Iszlám Államot szerintem senki sem akarta, csak a sokszínűnek látszó felkelők támogatásának ez lett az eredménye sajnos! Az is biztos, hogy valami baráti, Aszad nélküli iszlám szíriai diktatúra létrejötte volt az öböl menti arab államok célja, de nem ezt az iszlám államot akarták. A törököknek a kurdok kiszorításán kívül a térségből, az Aszad rezsim megbuktatás is célja volt. Demokráciát szerintem ők sem akartak Szíriában. A nyugataik meg úgy gondolták az elején, hogy Szíriában elegendő, elég nagy a nyugati demokráciák iránti vágyakozók tábora, hogy létrejöhet egy demokratikus szír állam. Aztán a támogatások elégtelen volta miatt, a sok nyugati demokráciák után vágyakozó szír inkább elmenekült, vagy kivándorolt, minthogy két, három ellenséges tűz közé szorítva a törökök, az iszlám állam, és Bassár el-Aszad orosz támogatással lemészárolják őket..