Sávuot – az erkölcsi irányadás napja

Ötven nappal az egyiptomi kivonulás ünnepe, peszách után elkezdődik az egyik legizgalmasabb, egyben legfelemelőbb zsidó ünnep, sávuot.

A Tóra több néven is említi ezt az ünnepet, melyet a rabbinikus irodalom további nevekkel egészít ki. A különböző nevek utalnak az ünnep sajátosságára. „Hetek ünnepe”1, hiszen peszách után 49 (azaz 7×7) napot számolva jutunk el sávuotig. „Aratás ünnepe”2 , hiszen ez a tavaszi aratás befejezését jelző időszak a Szentföldön, illetve „A zsengék napja”3, mert ekkor kellett az ókorban a hét szent gyümölcs4 első terméséből áldozatot hozni a jeruzsálemi Szentélyben. „Áceret”5, azaz megállás, mert az ünnep idején tilos a munkavégzés és ez a nap zárja le a peszáchkor kezdődött ötvennapos ünnepkört.

A nap különlegességét azonban egy másik, az említett mezőgazdasági apropók melletti esemény adja, mely örökre megváltoztatta nem csak a zsidó nép, de a világ sorsát is.

Idén éppen 3333 esztendeje, hogy a Mózes vezette zsidó nép az egyiptomi csodás megszabadulás utáni 50. napon a Szináj-hegy lábainál állva kollektíve tapasztalta meg Istent.

Ezen a csodálatos szombati napon ugyanis Isten először, és azóta is utoljára a világtörténelemben, kinyilatkozott annak mintegy két- két és fél millió izraelitának, akik az egyiptomi rabszolgaság helyett az isteni parancsolatok megcselekvését jelölték ki életük céljának.

A Szináj-hegyen történt kinyilatkoztatás, melynek során Isten mennydörgés és villámlás közepette átadta a Tízparancsolatot, és egyben a Tórát és annak szellemiségét a zsidó népnek, sorsdöntő esemény volt.

A tíz ige ugyanis morális iránytű, és nem csak a zsidó nép és vallás, de nyugati világ értékrendjének alapja is.

Az első parancsolatok, „Én vagyok az Örökkévaló Istenetek…”, „Ne legyenek előttem idegen istenek”, „Ne vedd az Örökkévaló Istened nevét hiába szádra”, „Emlékezz meg a sábátról”, mind azt hivatottak kijelenteni, hogy az ember bár a legfontosabb minden élő közül, mégis csak egy teremtmény, akinek erkölcsi irányát nem saját maga, hanem a világ Teremtője határozza meg.

A további hat parancsolat, amelyek alapjául szolgálnak az etikus élet törvényeinek, pedig éppen ennek az erkölcsösségnek a gyakorlati megvalósítását írják elő.

3333 éve, hogy az emberiség megtudta, hogy bár sorsának kulcsa saját kezében van, mégis van Valaki, aki nemcsak irányítja az eseményeket, de aktívan részt is vesz az emberiség és az egyén, az ember életének minden mozzanatában.

Az isteni gondviselés tudata úgy felelősség, mint lehetőség is annak érdekében, hogy e világi létünk ne csak saját szükségleteink kielégítéséről, hanem valami nálunk nagyobb, magasztosabb isteni terv megvalósításáról szóljon.

Amikor ma este beköszönt a sávuot ünnepe, és a hagyományőrző zsidók (Izraelben egy, a diaszpórában, így hazánkban is) két napos ünnepén a Szináj-hegynél kötött szövetséget elevenítik fel és erősítik meg, szívünk a háborúban álló Izraelért, a lakosság békéjéért, a sebesültek mihamarabbi felgyógyulásáért és az áldozatok családjának vigasztalásáért dobban.

Az ünnep ideje alatt, ahogy minden szombaton és zsidó jeles napon, a Neokohn nem frissíti hírfolyamát, hogy ezután a spirituális feltöltődés után kedd este ismét a legfrissebb hírekkel szolgáljon olvasóinak.

Boldog sávuot ünnepet kívánunk!

  1. 2Mózes 34:22, 5Mózes 16:10
  2. 2Mózes 23:16
  3. 4Mózes 28:26
  4. 5Mózes 8:8
  5. Pszáchim 68a

Sávuot, a néha elfeledett ünnepek ünnepe

A Szináj-hegyi kinyilatkoztatás a Tóra, az isteni Tan átadásának eseménye, de annak a kollektív Isten-élménynek a napja is, mely azóta is, háromezer háromszázharminckettő éve határozza meg a zsidó ember tudatát. Megyeri A. Jonatán írása.