Az elmúlt hónap során, amíg a brit sajtó azzal foglalkozott, milyen tapéta van Boris Johnson lakásában, Franciaországot olyan krízis uralta el, mely a köztársaság teljes legitimitását és jövőjét veszélyezteti – írja Douglas Murray brit író az Unherd portálon.
Nem meglepő módon az egész egy levéllel kezdődött. A Valeurs Actuelles múlt hónapban lehozott egy levelet, melyet ezer volt katona és húsz nyugdíjas tábornok írt alá, s mely figyelmeztette Macron elnököt, hogy az iszlamista szélsőségek és a külvárosi gettók képesek lesznek polgárháborúba taszítani Franciaországot.
A levél tartalma felkavaró, de az időzítés is az, hiszen 60 éve történt a bukott 1961-es tábornok-puccs, amikor a francia hadsereg át akarta venni a hatalmat Charles de Gauelle-tól. Nem meglepő, hogy a levél nagy botrányt kavart, a kormány a levél aláíróit büntetéssel fenyegette.
Ennek dacára a figyelmeztetést a héten megismételték egy második levélben, melyet ezúttal 130 ezer francia írt alá. A francia kormány ismét elítélte. A fősodratú bal- és jobboldal kritizálta a levelet, míg Marine le Pen pedig támogatta azt. Ez nem meglepő, Le Pen azt támogatja, ami a fősodratot kellemetlen helyzetbe hozza, míg a fősodrat ellenáll annak, ami Le Pen számára muníció.
Ami megdöbbentő, hogy a bevándorlásról, integrációról és biztonságról szóló vita Franciaországban egy csendes forradalmat hozott – írja Murray. Olyan dolgokat mondanak ma ki, melyek az angolszász országokban véget vetnének az ember karrierjének. Michael Barnier (az Európai Néppárt volt alelnöke – A szerk.), aki mostanság az elnöki pozíciót nézhette ki magának, nemrég interjút adott, melyben bevándorlási korlátozások mellett érvelt, kijelentve, hogy kapcsolat van a bevándorlás és a terrorizmus között.
Barnier azt javasolta, hogy 3-5 évre teljesen be kell szüntetni a bevándorlást, és újra kell gondolni Schengent. Lényegében azt akarja, hogy Franciaország vegye vissza az irányítást. Hirtelen már a politikai közép is a bevándorláson és a szabadon mozgáson vitatkozik.
Murray ebben több érdekes dolgot is lát. Először egy nemzedék óta a nyugati kormányok azt ismételgetik, hogy a nagymértékű bevándorlás magától értetődik, a migrációt nem lehetet megállítani. De az utóbbi év azt mutatja, hogy ez nem igaz. Egy szélsőséges esemény – ezúttal egy világjárvány – megmutatta, hogy a határokat le lehet zárni. Kanada és Németország is így tett.
A közvélemény észreveheti: ha le lehet zárni a határokat egy járvány miatt, akkor a migráció miatt is le lehet zárni. Akár tetszik, akár nem, hirtelen járható út lett ez is.
A kérdés tehát, hogy a jelen helyzet indokolja-e a határok lezárását. Sok francia úgy gondolja, hogy igen. Ez pedig egy még fontosabb kérdést vet fel: mi a valódi veszély Franciaország biztonságára? A járvány vagy pedig a bevándorlás?
Párizs belvárosában is vannak migránstáborok, amelyek a harmadik világot, vagy Kaliforniát juttatják az ember eszébe. Amíg ott vannak a táborok, a párizsiak okkal gondolkodnak, miért nem oldják meg a problémát.
A kormány megmutatta, hogy képes elérni, hogy mindenki maradjon otthon, hogy lezárják a határokat, és mindenki viseljen maszkot. Akkor miért nem kezeli a tömeges migrációt? A gondolat jelen van. Különben Barnier nem vállalta volna fel az ügyet.
De nem csak a covid változtatta meg a dolgokat. Ahogyan leírtam az Európa furcsa halálában, a francia gondolkodás a bevándorlásról régóta ebbe az irányba halad. Egyre kevesebb ember mondja évente, hogy nem tartja problémásnak az integrációt, és nagyon kevesen hiszik, hogy a multikulturális Franciaországnak boldog jövője lesz, ha a migráció az eddigieknek megfelelően folytatódik.
A bal- és jobboldal politikusai régóta szembesülhettek ezzel. De Barnier közbelépése – és a tábornokoké – annak a jele, hogy a politikai realitás, illetve a politikai retorika változik Franciaországban. Olyan dolgok, amelyekre korábban gondolni sem volt szabad, most már nemzeti politikai javaslatok. Lehet, hogy ez megdöbbenti Barnier egykori kollégáit, de tévedés lenne figyelmen kívül hagyni – zárja cikkét Murray.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET