A kóser élelmiszerpiacról, a gyártás szabályairól, módjáról, előnyeiről és piacnövelő lehetőségeiről rendezett online konferenciát Magyarország tel-avivi nagykövetsége kedden.
Az előadássorozaton és kerekasztal beszélgetésen magyar, amerikai és izraeli szakemberek, üzletemberek ismertették a kóserség alapvető szabályait, a kóser élelmiszer-feldolgozás különleges követelményeit, s az izraeli, az európai és az amerikai kóser élelmiszerpiacra jutás feltételeit és gazdasági előnyeit.
Benkő Levente, Magyarország tel-avivi nagykövete a tokaji bor példájával emlékeztetett a magyar kóser élelmiszergyártás hagyományaira, és
a vezető példák között említette a Csengelén, állami támogatással felépült kóser baromfi vágóhídat.
Hangsúlyozta, hogy
a magyar élelmiszeripar számára jelentős lehetőséget rejt magában a kóser élelmiszertermékek 19 milliárd dolláros (közel 5 ezer 700 milliárd forintos) globális piaca.
Litauszki András, a tel-avivi nagykövetség külgazdasági attaséja kiemelte a konferenciára regisztráltak magas számát, ami szerinte jól mutatja a magyar vállalatok jelentős érdeklődését.
A kormányzat célja, hogy Magyarország Európa egyik legnagyobb kóser élelmiszertermelőjévé váljon, amely találkozik a magyar termelők és szakmai szervezetek elképzeléseivel.
Deutsch Dávid, a 2007 óta működő Európai Kóser Ügynökség, (EK) magyarországi képviselője bemutatta szervezetét, a kóser igazolások kiadásának módját, és ismertette az alapanyagokban és a gyártási folyamatokban megjelenő különleges elvárásokat, valamint az állandó felügyelet mikéntjét.
Deutsch Dávid elmondta, hogy számos kóserségi pecsét létezik, amelyek közül fontos a célpiacnak legmegfelelőbb kiválasztása, de érdemes elgondolkodni a szigorúbb minősítés megszerzésén, mert így nőhet a termék potenciális kereslete. Azt is kiemelte, hogy
a kóser élelmiszerek piaca évente 12 százalékkal bővül, és a kósernek minősített termékek ára mintegy ötödével magasabb.
Korin Ketner, Izrael legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánca, a Suferszal sajátmárkás termékeinek vezetője hangsúlyozta, hogy
a kóser élelmiszereknek mindössze 14 százalékát vásárolják világszerte a vallásos zsidók,
népszerűségük a magasabb árfekvése ellenére egyre nő, hiszen azt sok muzulmán is elfogadja, mások pedig egészségügyi okokból választják.
Izraelben a termékek 96,5 százaléka kóser
— tette hozzá.
Az amerikai Aron Jonah Hayum rabbi, a legnagyobb kóser vállalat a Manischewitz vezető rabbija és üzemvezetője az egyes gyárak szintjén mutatta be a kóser termelés lehetőségét és folyamatát, s hogy miként lehet a rabbik felügyelete mellett a gyártósorok átállításával időlegesen is megfelelni csak adott termékek vagy piacok esetében a kóser követelményeknek.
Tóth András, a sütőipari termékeket gyártó Nébar Kft., Szebeni Zoltán pedig az Abonett izraeli tapasztalatait ismertette. Alig másfél éves, de már kiterjedt gyakorlat alapján mindketten hangsúlyozták a bizalmi viszonyt izraeli beszállítói munkájukban, melyen keresztül az észak-amerikai és rövidesen az európai kóser piacra is szállítanak, valamint kiemelték a helyi nagykövetség számukra nyújtott támogatását a folyamat minden állomásánál.
Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a magyar vidék jövője szempontjából történelmi jelentőségű, hogy Magyarország az európai uniós vidékfejlesztési források mellé az Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja.
A hallgatóságot a helyettes államtitkár emlékeztette arra, hogy az elkövetkező hét évben Magyarország 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítjük a hazai agrárgazdasági szereplőket. Így összesen több mint 7500 milliárd forintot fordíthatunk az ágazat fejlesztésére.
Bencsik Dávid az anyagi ráfordítás mellett legalább olyan fontosnak nevezte azt a közös munkát, amelyhez a „Bevezetés a kóser élelmiszerpiac világába” című online fórum megrendezésével a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a többi partnerszervezet is hozzájárult.
Az agrárexport fejlesztését zászlajára tűző helyettes államtitkár fontos feladatának nevezte a magyar agrártermékek, a magyar élelmiszerek érdekeinek képviseletét a nemzetközi piacokon csakúgy, mint az információk és piaci igények feltérképezését, a magyar érdekek képviseletét a külpiacokon.
Bár árualapunk számos termékből növelhető, ugyanakkor elsősorban a minőséget igénylő réspiacok felfedezése és kiaknázása az az irány, amelyet fejlesztenünk kell és lehet – húzta alá Bencsik Dávid. Mint mondta, az évi 20 milliárd dolláros üzletággá nőtt kóser piac olyan nagy növekedési potenciállal bíró nemzetközi réspiac, amelyet nem hagyhatunk parlagon.
A globális kóser élelmiszerpiac folyamatosan növekedni fog a következő évtizedben is.
Egy sikeres kóser termék nem csupán Izrael piacát nyithatja meg, de sikeres belépő lehet Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok területére is.
Már most is vannak magyar sikertörténetek, ilyen Európa legnagyobb kóser libavágóhídja, amely 2017 év végén, Csengelén nyílt meg a Magyar Kormány és az EXIM Bank támogatásával, vagy az Abonett-termékcsaládot gyártó Abonett Kft, valamint a baromfi-feldolgozással foglalkozó Palmi-top Kft. is ide sorolható, termékeik jól szerepelnek a kóser piacokon.
