Ha jönnek a tálibok, az utolsó afgán zsidó alijázni fog

Zebulon Simentov túlélte a szovjet megszállást, a polgárháborút, a tálibok első uralmát és az amerikai hatalomátvételt, de azt mondja, most lett elege – írja a Times of Israel.

„Miért maradjak? Hitetlennek neveznek” – mondta Simentov az AFP-nek Kabul egyetlen zsinagógájában, mely egy régi épület az afgán fővárosban.

„Én vagyok az utolsó zsidó Afganisztánban. Itt rosszabb is lehet nekem. Úgy döntöttem, Izraelbe megyek, ha a tálibok visszatérnek.”

A fenti lehetőség valószínű, tekintve a washingtoni alkut, miszerint minden csapatot kivonnak az év végére.

Simentov 1950-ben született Heratban, és a szovjet megszállás alatt költözött Kabulba a főváros relatív biztonsága miatt.

Zsidók 2500 éve éltek Afganisztánban, több tízezres közösség volt Heratban, ahol máig áll négy zsinagóga.

Az évtizedek során Simentov rokonai is elmentek, ideértve nejét és két lányát.

Simentov biztos benne, hogy ő az utolsó zsidó az országban.

A szovjet háború előtt „minden vallás hívének szabadsága volt” – mondja Simentov, aki magát büszke afgánnak tartja.

1996 és 2001 között a tálibok voltak uralmon, akik megpróbálták áttéríteni őt, négyszer zárták börtönbe. Egyszer a zsinagógát is feldúlták, széttépték a héber könyveket, eltörték a menórákat, és elvittek egy Tóratekercset.

„A tálibok azt mondták, ez iszlám föld, és a zsidóknak itt nincsenek jogaik.”

Simentov máig megtartja roshásánát és jomkippurt, néha a muszlim barátainak társaságában.

A zsinagógát többször meg akarták venni, de ő nem engedte.

Simentov adományokból él, és azt hitte, 2001 után jobb sorsa lesz az országnak. Azt hitte, Amerika „helyrehozza az országot”, de tévedett.

Szomszédai szomorúak lesznek, ha elköltözik. A cikk megszólaltat egy muszlim boltost, aki hiányolni fogja.

A cikk vége szerint Simentov minden hitét elvesztette, hogy egyszer jobb hely lesz az ország.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Ébredő arab nosztalgia az elűzött zsidóság iránt

Zsidó emlékhelyek tömegeit újítják fel, olyan muszlim országokban, ahol Izrael megalapítása után nem-kívánatossá nyilvánították a zsidókat.