A Bajor Állami Festészeti Gyűjtemények, amely a Bajorországban található múzeumi műgyűjteményeket kezeli, visszaszolgáltatott egy 1480 körül készült festményt egy neves zsidó műkereskedő örököseinek, akinek a második világháború idején galériája volt Münchenben — írja a The Jerusalem Post.
A festményt, amely az ausztriai Linz védőszentjeként is ismert Lorchi Szent Flóriánt ábrázolja, A. S. Drey, a 19. században és a 20. század elején Münchenben, Londonban és New Yorkban működő zsidó műkereskedő örököseinek adták vissza.
A farost lemezre készült festményt feltehetően egy bajor műhelyben készítették a 15. században, bár a művész, aki festette, továbbra is ismeretlen. A festmény eredetileg egy középkori oltárképgyűjtemény része volt, ami azt jelenti, hogy egy keresztény templomban az oltár feletti teret díszítette.
Ma már tudjuk, hogy sok korabeli oltárkép-alkotásnak nem nevesítették alkotóját, ami megmagyarázhatja ismeretlen eredetét.
A festményt a náci rezsim 1935-ben foglalta le, amikor a Reichskamara tájékoztatta a müncheni Nemzeti Művészeti Galéria műkereskedőit, hogy a galériákat fel fogják számolni, és emiatt jelentős összegű adót kell fizetniük, gyakorlatilag arra kényszerítve őket, hogy engedjék át a birtokukban lévő festményeket és műtárgyakat.
Az A. S. Drey galériában többen társultak, akik mind zsidó származásúak voltak: Siegfried Drey, Ludwig Stern, Friedrich Stern, Franz Drey és Paul Drey.
A The Jerusalem Post megkeresésére Dr. Andrea Bambi, a Bajor Állami Festészeti Gyűjtemények eredetkutatási vezetője elmondta, hogy a festményt 1974 óta állították ki a burghauseni galériában, amely egyike a 12 bajorországi fiókgalériának. Ezt megelőzően közel 30 évig csupán raktározták.
Miután felkutatták a festmény eredetét, feltöltötték a www.lostart.de weboldalra, amely a második világháború alatt a nácik által ellopott, elkobzott, áthelyezett vagy raktározott műalkotásokról és egyéb tárgyakról tartalmaz adatokat.
A Bajor Állami Festészeti Gyűjteményt ezután kereste meg Imke Gielen ügyvéd, aki az örökösöket képviseli. „Ez egy közel egyéves folyamat volt” – jegyezte meg Bambi.
Ezután hozzátette, hogy a Bajor Állami Festészeti Gyűjtemények visszaszolgáltatási erőfeszítései az 1998-as washingtoni elveken alapulnak, amelyek a második világháború előtt és alatt a náci rezsim által Németországban elkobzott műkincsek kezelését szabályozzák.
„Idén még körülbelül öt további visszaszolgáltatásra készülünk” – mondta Bambi a Postnak.
„Hálásak vagyunk a Bajor Állami Festészeti Gyűjteményeknek, amiért gondosan kivizsgálták a festmény származását és felvették velünk a kapcsolatot” – mondta Gielen.
„A visszaszolgáltatás a Bajor Állami Festészeti Gyűjtemények állományának folyamatos, szisztematikus kutatásának is köszönhető” – tette hozzá.
„A gótikus fatábla visszaszolgáltatásával a törvényes örökösök közössége felé hivatalosan is elismerték azt a nagy igazságtalanságot, amelyet a Drey és Stern családoknak a nácik alatt el kellett szenvedniük, és egy lépést tettek a jóvátétel felé” – mondta Bernd Sibler bajor művészeti államminiszter közleményében.
Sibler jelentős szerepet játszott a náci rezsim által a második világháború alatt ellopott műkincsek és tárgyak, köztük felbecsülhetetlen értékű festmények és szertartási tárgyak visszaszolgáltatásának előmozdításában.
„A nácik által elrabolt vagyon visszaszolgáltatása a tulajdonosoknak. Szembe kell néznünk történelmi felelősségünkkel. A jogutódok Saarbrückenből, Virginiából és Tajvanról érkeztek. Igazságszolgáltatást és a sebek gyógyítását!” – posztolta Bernd Sibler 2020. Január 13-án, hétfőn
2019-ben Sibler vezette azt a kezdeményezést, hogy egy zsidó házaspár leszármazottai visszakapjanak kilenc műalkotást, több mint 80 évvel azután, hogy a nácik ellopták a festményeket, öntvényeket és metszeteket.
A holokauszt idején ellopott műalkotások visszaszolgáltatására irányuló erőfeszítés vezetése számára a legnagyobb kihívás a Németországban szétszórtan található különböző művek jogos örököseinek megtalálása volt.
„A holokauszt folytán nem voltak gyerekek, és akkor az volt a kérdés, hogy ki jogosult örökölni a műkincseket. Ezek bonyolult jogi viták voltak” – mondta akkoriban.
