A TikTok-videók segítettek kirobbantani több éjszakai összecsapást és káoszt az arab és zsidó fiatalok között Jeruzsálemben – és a legrosszabb talán még hátravan. Sokan a népszerű rövid videomegosztó platformot okolják azért, hogy szerepet játszott a közelmúltbeli biztonsági eszkalációban, amely végül több tucat rakéta kilövéséhez vezetett Izraelre — írja a The Jerusalem Post.
„Mindenki TikTok-intifádának hívja” – mondta Dr. Tehilla Shwartz Altshuler, az Izraeli Demokrácia Intézet vezető munkatársa. „Még csak a jéghegy csúcsát látjuk.”
A múlt hétvégén szélsőjobboldali aktivisták az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak egy videósorozat ellen, amely arab fiatalokat ábrázolt, akik ultraortodox zsidókat zaklatnak és bántalmaznak.
A rakétákat egyes elemzők szerint részben az ezt követő összecsapásokba keveredett palesztinok iránti szolidaritásuk jeléül lőtték.
Shwartz Altshuler azonban azt mondta a The Jerusalem Postnak, hogy ne higgyük azt, hogy azért, mert a videókon arab fiatalok zsidókra támadnak, a zsidókat nem uszították erőszakra. Inkább azt, hogy a zsidó fiatalok kevésbé vannak jelen TikTok-on, inkább a zárt közösségi hálózatokat, például a WhatsApp-ot és a Telegram-ot használják.
„A WhatsApp nem nyitott” – mondta. „Csak azok láthatják, hogy mit osztanak meg, akik barátok. Így sokkal nehezebb megtudni, mi történik ott”.
Az erőszak és a közösségi hálózatok közötti kapcsolat nem új keletű.
„A TikTok hatása a közelmúltbeli jeruzsálemi eseményekre előre látható volt”
– mondta Gabriel Weimann, a kommunikáció professzora és az IDC Herzliya Terrorizmusellenes Intézetének vezető kutatója.
Felidézte a 2015-2016-os „szurkálós intifádát”, amelyben palesztin vezetők a közösségi oldalakon közzétett, vírusként terjedő szenvedélyes beszédek révén izraeliek elleni erőszakra buzdítottak. Végül több ezer posztot terjesztettek vezetők és laikusok egyaránt, amelyekben zsidók leszúrására szólították fel az arabokat, beleértve azt is, hogy konkrétan mely zsidókat kell leszúrni, és még azt is, hogyan kell leszúrni őket a maximális hatás elérése érdekében.
„A legtöbbeket, akik kimentek [és valóban leszúrtak valakit], elértek ezek az üzenetek” – mondta Weimann a Postnak, megjegyezve, hogy akkor még nem a TikTokon, csak a Facebookon és a Twitteren kommunikálhattak.
A közelmúltban a közösségi média fontos szerepet játszott a január 6-i washingtoni Capitol Hill-i zavargásokban. A platformokat arra használták, hogy felhergeljék a tömeget, toborozzák a tüntetőket és megmondják nekik, mit kell tenniük.
Amit Izrael a múlt héten látott, az „még több volt ugyanebből, csak a platform változott” – mondta Weimann. „Szinte minden közösségi médiahálózaton vannak olyan bejegyzések, amelyek valamilyen módon erőszakra buzdítanak vagy gyűlöletüzeneteket terjesztenek”.
Szerinte azonban a TikTok több okból is aggasztóbb, mint néhány mainstream amerikai platform, például a Facebook.
Először is, a TikTok nagyon fiatal közönséget vonz – még gyerekeket is, a legtöbbjük 16 év alatti. Bár a felhasználói útmutató szerint a fiókok tulajdonosainak legalább 13 évesnek kell lenniük, sok az akár 6 éves résztvevő.
Weimann szerint a fiatalok hiszékenyebbek, ártatlanabbak és minden bizonnyal könnyebben befolyásolhatóak. Emellett kevésbé valószínű, hogy panaszt tesznek – ami az egyik fő módja annak, hogy a gyűlöletkeltő tartalmakat eltávolítsák a hálózatokról -, mivel előfordulhat, hogy nem is gondolják az ilyen tartalmakat annak, amik, vagy nem tartják károsnak.
Ráadásul a TikTok kínai tulajdonban van.
„Nem akarom, hogy úgy hangozzék, mintha a kínaiakat kellene hibáztatni, de egy kínai cég biztosan nem eléggé van tisztában a demokratikus értékekkel, vagy a szabályozási kísérletekkel” – mondta Weimann a Postnak, és kifejtette, hogy a cég tulajdonosai valószínűleg jobban érdekeltek a profitszerzésben, mint a cenzúrában.
Tavaly Weimann közzétett egy jelentést, amelyben részletezte a videómegosztó platformon terjedő nagy mennyiségű antiszemita, rasszista és egyéb gyűlöletbeszédet. A jelentést megosztotta a TikTok vezetőségével. Egy élő interjúban a vállalat szóvivője elkötelezte magát a probléma azonnali kezelése mellett. Weimann azonban azt mondta, hogy az idei jelentés, amelyet a tervek szerint még tavasszal közzétesznek, nem a gyűlöletbeszéd csökkenését, hanem növekedését mutatja majd.
„Ez azt jelenti, hogy a TikTok nem tesz, vagy nem képes eleget ígéretének” – mondta.
Izraelben az Államügyészi Hivatal kiberügyi osztálya megjelölheti az általa veszélyesnek ítélt posztokat, és közvetlenül a közösségi hálózatokhoz küldheti őket eltávolításra. Ezt az eljárást Shwartz Altshuler szerint a hónap elején Hanan Melcer leköszönő legfelsőbb bírósági bíró megerősítette.
Bár még mindig nem ideális, hogy ilyen tartalmak eleve a platformokon vannak, azt mondta, hogy „látjuk, ami a TikTok-on megjelenik, de Izraelben jó eszközeink vannak arra, hogy megbirkózzunk vele. Ha ez a TikTok-intifáda, akkor azt hiszem, megvan az eszköztárunk ahhoz, hogy úrrá legyünk felette”.
Inkább azt mondta, hogy ha hasonló erőszakos tartalmak terjednek a zárt közösségi hálózatokon, mint a Telegram és a WhatsApp, „az sokkal rosszabb, és nincs senki, aki megállíthatná”.
Kifejtette, hogy a szavakról a tettekre való áttérés dinamikája sokkal gyorsabb és veszélyesebb, ha zárt csoportokban megosztott üzenetekről van szó.
„Az emberek otthon érzik magukat, hiszen ezek a barátaik” – mondta Shwartz Altshuler. „Ugyanaz a céljuk, ezért még szélsőségesebben beszélnek, és sokkal nagyobb valószínűséggel mozdulnak rá arra, amit kérnek tőlük”.
Azt jósolta, hogy ha Izrael valóban meg akarja állítani az erőszakot, a szakértőknek nemcsak a TikTokot, hanem ezeket a zárt hálózatokat is meg kell vizsgálniuk.
Ha viszont nem, mondta, „azt hiszem, az elkövetkező hónapokban még több ilyet fogunk látni”.