Wilders: nem minden kultúra egyenlő

Mit gondol a kulturális relativizmusról és a bevándorlásról a holland politikus, és vajon fog-e valaha nyerni a holland jobboldal? A Mandiner készített nagyinterjút Geert Wildersszel, a holland Szabadságpárt elnökével.

Magyarországon sokan képzelhetik, hogy Hollandia hibátlan liberális demokrácia, de ön parlamenti képviselő létére voltaképpen bujkálni kényszerül Theo van Gogh filmrendező 2004-es meggyilkolása óta. Mit gondol a demokrácia helyzetéről Hollandiában?

Gyenge a holland demokrácia. Engem már többször bíróság elé citáltak többek közt az iszlámról szóló filmem és könyvem, illetve a marokkóiakra tett megjegyzéseim miatt. Az esetek többségében nyertem. De köztudomású tény, hogy a kormány segítette az ügyészséget – ez egy normális országban a hatalmi ágak összeérésének számítana, vagyis politikai pernek neveznék. A holland demokrácia gyengesége máshol is látható, például a családtámogatási ügyben, amelybe végül belebukott a harmadik Rutte-kormány. Az a kormány, amely Orbánt támadta a jogállamisággal kapcsolatban, bevallotta, hogy éveken át törvényt sértett. A bíróság és az ügyészség nem teljesen független Hollandiában, ezt bizonyítja az én esetem is.

Naponta akár tíz halálos fenyegetést is kapok.

Wilders Hágában egy április 21-i eseményen. Fotó: EPA/Bart Maat

Mi a helyzet a bevándorlással?

A legnagyobb veszély a kulturális relativizmus, amikor azt tanítják az embereknek, hogy minden kultúra egyenlő. Az emberek egyenlők, de a kultúrák és az értékek nem azok!

A mi értékeink például sokkal emberibbek, mint az iszlám értékei, ez igaz az egyénre és a társadalomra is. Egymillió muszlim él Hollandiában, ha az ember kritizálja az iszlámot és a kulturális relativizmust, támadások érik. Engem megfenyegettek a könyvem és a filmem miatt, és nem csak Hollandiában: fatvát mondott ki ellenem az Al-Káida, a tálibok, illetve pakisztáni, szír imámok is. Naponta akár tíz halálos fenyegetést is kapok. Pedig a domináns kultúra megvédése egyszerűen annyit jelent: ha nincsen identitása az országnak, akkor nincs szíve, lelke, és nincsen demokrácia sem. Ha nem tudjuk, kik vagyunk, mert kulturális relativizmussal tömik tele a fejünket, akkor azt sem tudjuk, kik nem vagyunk.

A kulturális relativizmus a létünket fenyegeti, és ez rosszabb, mint a koronavírus vagy a gazdasági bajok. Mert végső soron a koronavírust sok áldozat árán, de le fogjuk győzni, viszont ha nem harcolunk a bevándorlással és a kulturális relativizmussal szemben, akkor el fogjuk veszteni a szabadságunkat. Azért neveztem el Szabadságpártnak a pártomat, mert e veszélyek ellen akarok harcolni. Csakis így tudjuk garantálni, hogy a gyermekeink és az unokáink is szabadságban fognak felnőni.

Magyar szemmel érdekes jelenség a Denk, a holland parlament bevándorlópártja. Gondolja, hogy a jövőben több ilyen párt is fog alakulni Európa-szerte?

Biztos vagyok benne, hogy a jövőben alapítanak ilyen pártokat, a Denk csak a jéghegy csúcsa. A baj az, hogy a bevándorlók a már létező pártokat is képesek trójai falóként használni. A hagyományos pártok pedig nyitottak erre cserébe a bevándorlók szavazatáért. A szociáldemokraták sok, nagyrészt bevándorlók által lakott városban jól szerepeltek. Gondoljunk csak arra, hogy a Denk két első parlamenti képviselője a szociáldemokratáktól lépett ki.

El fog jönni az a nap, amikor kormányra kerülünk.

Veszprémy László Bernát teljes interjúja itt olvasható.

Holokauszt-viták és iszlamista antiszemitizmus Hollandiában

Remco Ensel és Evelien Gans holland történészek könyve magyar szemmel érdekfeszítő munka.