Mit gondol a kulturális relativizmusról és a bevándorlásról a holland politikus, és vajon fog-e valaha nyerni a holland jobboldal? A Mandiner készített nagyinterjút Geert Wildersszel, a holland Szabadságpárt elnökével.
Magyarországon sokan képzelhetik, hogy Hollandia hibátlan liberális demokrácia, de ön parlamenti képviselő létére voltaképpen bujkálni kényszerül Theo van Gogh filmrendező 2004-es meggyilkolása óta. Mit gondol a demokrácia helyzetéről Hollandiában?
Gyenge a holland demokrácia. Engem már többször bíróság elé citáltak többek közt az iszlámról szóló filmem és könyvem, illetve a marokkóiakra tett megjegyzéseim miatt. Az esetek többségében nyertem. De köztudomású tény, hogy a kormány segítette az ügyészséget – ez egy normális országban a hatalmi ágak összeérésének számítana, vagyis politikai pernek neveznék. A holland demokrácia gyengesége máshol is látható, például a családtámogatási ügyben, amelybe végül belebukott a harmadik Rutte-kormány. Az a kormány, amely Orbánt támadta a jogállamisággal kapcsolatban, bevallotta, hogy éveken át törvényt sértett. A bíróság és az ügyészség nem teljesen független Hollandiában, ezt bizonyítja az én esetem is.
Naponta akár tíz halálos fenyegetést is kapok.
Mi a helyzet a bevándorlással?
A legnagyobb veszély a kulturális relativizmus, amikor azt tanítják az embereknek, hogy minden kultúra egyenlő. Az emberek egyenlők, de a kultúrák és az értékek nem azok!
A mi értékeink például sokkal emberibbek, mint az iszlám értékei, ez igaz az egyénre és a társadalomra is. Egymillió muszlim él Hollandiában, ha az ember kritizálja az iszlámot és a kulturális relativizmust, támadások érik. Engem megfenyegettek a könyvem és a filmem miatt, és nem csak Hollandiában: fatvát mondott ki ellenem az Al-Káida, a tálibok, illetve pakisztáni, szír imámok is. Naponta akár tíz halálos fenyegetést is kapok. Pedig a domináns kultúra megvédése egyszerűen annyit jelent: ha nincsen identitása az országnak, akkor nincs szíve, lelke, és nincsen demokrácia sem. Ha nem tudjuk, kik vagyunk, mert kulturális relativizmussal tömik tele a fejünket, akkor azt sem tudjuk, kik nem vagyunk.
A kulturális relativizmus a létünket fenyegeti, és ez rosszabb, mint a koronavírus vagy a gazdasági bajok. Mert végső soron a koronavírust sok áldozat árán, de le fogjuk győzni, viszont ha nem harcolunk a bevándorlással és a kulturális relativizmussal szemben, akkor el fogjuk veszteni a szabadságunkat. Azért neveztem el Szabadságpártnak a pártomat, mert e veszélyek ellen akarok harcolni. Csakis így tudjuk garantálni, hogy a gyermekeink és az unokáink is szabadságban fognak felnőni.
Magyar szemmel érdekes jelenség a Denk, a holland parlament bevándorlópártja. Gondolja, hogy a jövőben több ilyen párt is fog alakulni Európa-szerte?
Biztos vagyok benne, hogy a jövőben alapítanak ilyen pártokat, a Denk csak a jéghegy csúcsa. A baj az, hogy a bevándorlók a már létező pártokat is képesek trójai falóként használni. A hagyományos pártok pedig nyitottak erre cserébe a bevándorlók szavazatáért. A szociáldemokraták sok, nagyrészt bevándorlók által lakott városban jól szerepeltek. Gondoljunk csak arra, hogy a Denk két első parlamenti képviselője a szociáldemokratáktól lépett ki.
El fog jönni az a nap, amikor kormányra kerülünk.
Veszprémy László Bernát teljes interjúja itt olvasható.
” . . .nem minden kultúra egyenlő . . .”
Ez a mondat inkabb a magyar sajto magyartalansaganak torzszülöttje.
Nyilvanvaloan, a helyes forditas : „nem lehet a kulturak közé egyenlöségjelet tenni” vagy „a kulturak (a civilizaciok) között nincs egyenlöség”.
(Mert ha lenne akkor azoktol a kulturakat ahol a kanibalizmus egyfajta (kulturalis, civilizacios) elem csak a hus izéhez valo viszony különböztetné meg azoktol (a kulturaktol) amelyek tiltjak a emberi hus fogyasztasat.
(Irod. Claude Lévi-Strauss, Tristes tropiques, Plon, 1955.)
Sajnos, az iszlám egy vallási köntösbe öltöztetett náci ideológia, (a drúzok kivételével), melynek segítségével, az arab államok többségében valójában papi diktatúra van. Ez a förtelem már negyedszer támadt Európára. Előszőr a középkor elején, amikor Nagy Károly gátat vetett az inváziójuknak. Másodszor a törökök jóvoltábol, amiből a magyarokra 150 év jutott. Harmadszor, Hitler révén a jeruzsálemi főmufti (az Iszlám Állam megálmodója) által felállított arab SS-egységek a Balkánon gyilkoltak nagy odaadással. Most pedig a merkeli „együttérzés” jóvoltából került veszélybe a földrész. Mi a megoldás? Első lépésként a transzfer. A továbbiak, ennek sikerességétől függenének.