Heisler az izraeli főrabbinak: Légy szíves szólj, ha legközelebb Budapestre jössz!

Terjedelmes írásban foglalkozik a Times of Israel a magyarországi zsidó hitközségek közti, az örökjáradék elosztására vonatkozó vitával. A Times of Israelnek Köves Slomó, Deutsch Róbert és Heisler András is nyilatkozott a kérdésben, lapunk ezt a cikket szemlézi.

Eddig egyedülálló módon az izraeli rabbinikus bíróság elrendelte a magyar kormány által a magyar zsidó hitközségeknek fizetett örökjáradék kifizetések befagyasztását, mivel a három vallási felekezet nem ért egyet a források jelenlegi elosztásában. A Jeruzsálemi Legfelsőbb Rabbinátus bírósága által – mely Izrael igazságszolgáltatási rendszerének része – szerdán elrendelt végzése nem kötelező érvényű, mivel a bíróságnak nincs hatásköre Magyarországon.

Magyarország két hivatalosan elismert ortodox zsidó hitközsége az izraeli rabbinikus bírósághoz fordult, hogy rendezze a belső közösségi nézeteltérést a náluk nagyobb, progresszív beállítottságú MAZSIHISZ zsidó ernyőszervezettel, a második világháború után lefoglalt közösségi ingatlanokkal kapcsolatos 1991. évi restitúciós törvény alapján kifizetett pénzeszközökről.

A befagyasztást a per eredményének elrendeléséig rendelték el, amelynek tárgyalása május 9-én kezdődik.

„A bibliai Prédikátor könyve úgy fogalmaz, hogy a Tóra útjai »a béke útjai«, tehát a Tóra békét hoz” – mondta Köves Slomó rabbi, a Chábád hászid irányzathoz tartozó EMIH vezetője, az ügyben érintett három hitközség egyike.

„Amikor a zsidók rabbinikus bíróságon keresik vitatott ügyük rendezését, az a békeszerzés módja – ezért reméljük, hogy ezen a bíróságon keresztül békét tudunk teremteni ebben a kérdésben is”

– mondta.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egy csütörtöki sajtótájékoztatón a perre utaló kérdésre azt mondta, hogy kormánya nem vesz részt a vallási szervezetek közötti belső vitákban. Hozzátette, hogy

az ítéleteket elismerő nemzetközi jog jól ismert, és a kormány ennek megfelelően jár majd el.

A vita sok évtizedes sebek eredménye, amelyet a zsidó közösség egésze elszenvedett, először a holokausztban, majd a kommunista uralom alatt, és tükrözi a közösségen belül a népirtás, a politika és az ország változó határai miatt gyökeresen megváltozott demográfiát.

Egy, a magyar kormány által felügyelt 2012-es megállapodás előírta, hogy a három csoport – a MAZSIHISZ, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az EMIH – nagyjából 6 millió dollárt osztana fel, az évente elosztott kifizetésekben.

„A kommunista állam elkobozta az összes egyház – keresztény, zsidó stb. – tulajdonát” – mondta Kovács András szociológus és demográfus, a The Times of Israelnek. „A régi rendszer összeomlása után ezek a szervezetek a natura kapták vissza ingatlanokat, vagy ha nem akarták őket, az állam jelképes pénzösszeget fizetett értük. A közösségek további támogatást is kapnak kárpótlás formájában.”

A MAZSIHISZ, amely a legnagyobb szervezet, az alapok 80 százalékát kapja meg, összesen mintegy 5 millió dollár értékben. Az ortodox csoportok mindegyike nagyjából 600 ezer dollárt kap évente.

De a MAOIH, amely azt állítja, hogy annak idején az elkobzott ingatlanok mintegy 50% -át birtokolta, az EMIH-val együtt megpróbálja újratárgyalni ezt a felosztást.

„Sok éven át [a Mazsihisz] apró juttatásokat adott az ortodox közösségnek, amelynek így alig volt elegendő pénze a túlélésre, nemhogy itt bármit is fejleszteni”

– mondta Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke a The Times of Israelnek.

„Talán ez a [per] arra készteti őket, hogy leüljenek velünk és legalább tárgyalásokat kezdjünk, a megoldás érdekében. Persze nyilván megszokták, hogy az egész összeget ők kapják, így nehéz lesz nekik feladni azt. ”

A The Times of Israel e-mailben elküldött nyilatkozatában a MAZSIHISZ szóvivője elmondta, hogy szervezetet „sokkolta” az ortodox csoportoktól kapott „furcsa jogi nyilatkozat”.

„Egyetlen vallási bíróság sem rendelkezik hatalommal, hogy a magyar kormányt bármire kényszerítse” – mondta a szóvivő. „Ahogy tegnap a Miniszterelnöki Hivatal minisztere nyilvános nyilatkozatában megerősítette, a magyar kormány nem fog beavatkozni a helyi vallási közösségek közti vitákba… Sávuot ünnepére készülve mindenkit arra biztatunk, hogy emlékezzen és tartsa tiszteletben a törvény erejét.”

A kicsi, de kitartó ortodox közösséghez egykor százezrek tartoztak, „de a holokausztban számuk megtizedelődött, most körülbelül 50 tagunk van” – mondta Deutsch, aki egy fogászati eszközöket értékesítő céget vezet, és ez év januárjában választották meg a hitközség elnökének.

„A közösség öt zsinagógával rendelkezik” – mondta Deutsch, egy kóser hentesüzlet, egy 40 tanulóból álló iskola, valamint egy kóser étterem tartozik alá. Az iskola tanulóinak és zsinagógák látogatóinak nagy része a közösségen kívülről érkezik, és számos külföldi ortodox látogatót fogadnak.

Kovács András szerint az ortodox közösség egykoron vetekedett Budapest neológ közösségével.

A neológ zsidóság, amelyhez a mai MAZSIHISZ igazodik, liberális és modernista közösség, hasonló a külföldön ismert konzervatív vagy a mászorti mozgalmakhoz.

De az ország ortodox zsidóságának elhelyezkedése döntően határozta meg sorsukat, ugyanis az ortodox zsidók jelentős részben vidéken, és nem a nagyvárosokban éltek.

„A 20. század elején az ortodoxok aránya a neológ zsidókkal szemben is 50-50 százalék volt, de a magyar királyság felbomlása után azokat a területeket, ahol az ortodoxia volt az meghatározó irányzat – Erdély, Szlovákia, Kárpát-Ruszin – elcsatolásra került Magyarországtól”

– mondta Kovács.

„Így a megmaradt Magyarország területén a neológ vált irányadóvá.”

Kovács elmondta, hogy az ortodox zsidóság megoszlása ismét megváltozott a holokauszt következtében, amikor szinte az összes vidéken élő magyar zsidót koncentrációs táborokba deportálták és megölték. A budapesti zsidók valamennyivel jobban jártak, túlélési arányuk körülbelül 50% volt.

„Budapesten az ortodoxia kevésbé volt jelen, mint az ország más részein, így szelektív hatást gyakorolt a zsidóság demográfiai összetételre, és [az ortodoxok] kisebb csoport lett a magyar zsidóságon belül” – mondta Kovács, hozzátéve, hogy a megmaradt ortodox zsidóság, az ország 1956-os forradalma után a kommunista rezsim vallási üldözése miatt menekült.

A magyar zsidóság kiemelkedő demográfusának tartott

Kovács 2017-es tanulmánya szerint most nagyjából 59 ezer és 111 ezer anyai származású zsidó lakik Magyarországon. Ha ezt kibővítik az apai oldalról zsidó származásúakkal, ez a szám 73 ezer és 138 ezer közé növekszik.

Az ország zsidóinak többsége hivatalosan nem áll kapcsolatban a szóban forgó három közösség egyikével sem.

„A magyar törvények megengedik az adófizetőknek, hogy adójuk 1% -át kormány által elismert vallási közösségnek adják. Három zsidó lehetőség közül lehet választani – a MAZSIHISZ, az EMIH és a MAOIH -, de ezzel a joggal csak 12 ezer adózó él” – mondta Kovács, ezt nevezve az „egyetlen objektív számnak”, amellyel meghatározható a vallási hovatartozás szempontjából.

(2011-ben Magyarország „illiberális” Fidesz-kormánya vitatott törvényt hozott, amely csak a kormány által elismert vallási csoportoknak biztosított kiváltságokat és juttatásokat, miközben az el nem ismert egyházakat – köztük a zsidó reformfelekezetet is – megfosztotta a ezektől a jogoktól.)

„Az 1%-os adófelajánlások mintegy 70% -a a MAZSIHISZ-hez, 30% -a az EMIH-hez, egy igen kicsi összeg pedig a MAOIH-hoz kerül” – mondta Kovács, hozzátéve, hogy „a három közösség közötti 2012. évi megállapodás nagyjából ennek az aránynak megfelelően osztotta fel a magyar kormány jóvátételi alapjait”.

Köves szerint nincs értelme a közösség tagságát csak az adófelajánlások alapján mérni.

„Az a tény, hogy az emberek adójuk 1% -t zsidó közösségnek adják, nem azt jelenti, hogy zsidók, pláne, hogy valamelyik közösséghez tartóznának. Mindössze annyit jelent, hogy jobban szeretik, ha ez a pénz a zsidó közösséghez kerül, nem pedig a kormányhoz”

– fogalmazott Köves a The Times of Israel-nek.

„Mivel 11 zsinagógát működtetünk, amelyekben több ezer ember vesz vagy vett részt a különböző eseményeken” – mondja Köves, „ szervezetünk a felelős a magyarországi zsidó újjáélesztéséért”.

„Hangsúlyozom, ezt a tevékenységet most is mi végezzük” – tette hozzá,

„Az örökjáradék nem csupán pénzügyi jóvátétel, céljuk a zsidó élet újjáépítése. Ezt az is mutatja, hogy a kormány nem áll le [miután kifizették a lefoglalt ingatlanok teljes értékét], a járadékfizetés örökké tart.”

Ezzel a logikával Heisler András, a MAZSIHISZ vezetője is egyetértett, csak a következtetéssel nem.

„Úgy gondoljuk, hogy a pénzt annak a munkának az alapján kell felosztani, amelyet a közösségek ma végeznek, nem pedig a 80 évvel ezelőtti helyzet alapján” – mondta Heisler az The Times of Israelnek egy nappal a végzés előtt.

„A helyzet megváltozott – az ortodox közösség kicsi, a neológ közösség pedig nagy. És ezt a kormányzattól érkező pénzt – természetesen az EMIH-hez és a MOAIH-hoz hasonlóan – mi is a közösség megsegítésére fordítjuk, de lényeg az, hogy mi vagyunk a legnagyobb csoport, és az itteni zsidók nagy részét mi fedjük le”.

Heisler kiemelte, hogy a munkát, amelyet szervezete végez, a tágabb magyar közösség érdekében végzi, többek között azzal, hogy a MAZSIHISZ által működtetett kórházat COVID-19 oltóközponttá alakította. Naponta 500 és 800 ember oltja be magát nálunk, Heisler elmondása szerint az elmúlt hónapokban összesen 20 ezren kaptak ott oltást.

A MAZSIHISZ vezetője megkérdőjelezte a per komolyságát is.

„Megpróbálják kijátszani a magyar törvényeket”– mondta Heisler. „Ez egy szerződés, amelyet három független magyar zsidó közösség írt alá és jóváhagyta a magyar kormány is. Most ezt a szerződést egy rabbinikus bíróság előtt támadja meg az EMIH és a MAOIH egy idegen országban.

Nem értjük, hogy a rabbinikus bíróság miért bírna nagyobb autorítással, mint a magyar államjog.”

De az ortodox Deutsch számára egyértelmű a válasz: „A zsidó közösségek először zsidó bírósághoz fordulnak – ha tehetjük, ezt próbáljuk meg először” – mondta.

„A magyar kormány valószínűleg nem akar ebben a szakaszban közvetlenül részt venni ebben a vitában”

– mondta Deutsch, „és reméljük, hogy egy zsidó bíróság befolyást gyakorolhat a magyarországi zsidó közösségekre, mivel nekünk nincs rabbinikus bíróságunk.”

Arra a kérdésre, hogy a közösségek miért nem egy európai rabbinikus bírósághoz vitték, Deutsch azt mondta, hogy rabbijai tanácsára vitte Jeruzsálembe az ügyet.

Heisler a maga részéről elismerte, hogy ha a bírósági eljárás lezajlik, az káros hatással lehet a szervezetére.

„Ha a bíróság meghoz egy bizonyos döntést, az befolyásolhatja a magyar államot, befolyással lehet a jelenlegi helyzetre” – mondta Heisler, aki hozzátette, hogy „ez az én személyes véleményem. Demokratikus szervezet vagyunk, és a végső döntést arról, hogy részt veszünk-e a rabbinikus bírósági eljárásban, az igazgatóságunk vagy a közgyűlés hozza. ”

Heisler azt is megjegyezte, hogy az izraeli rabbinikus bíróságok szigorúan ortodoxok, és az országos főrabbi felügyelete alatt állnak, aki háromszor is járt Budapesten az elmúlt években és minden esetben negligálta a Mazsihiszt és annak vezetőjét.

„David Lau askenázi főrabbi háromszor járt Magyarországon, és egyetlenegyszer sem tájékoztatta szervezetemet arról, hogy jön” – mondta Heisler.

„Budapestre jött, az EMIH-hel együtt meglátogatta a miniszterelnököt, minderről utólag, az újságokból értesültünk.”

„Írtam neki egy levelet, mondván, hogy ez nem helyes, hogy ha Ön, az askenázi főrabbi Budapestre érkezik, kérjük, értesítsen bennünket is legközelebb, legalább hadd hívjuk meg egy kávéra, elvégre mi vagyunk Kelet-Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. De azután amikor másodszorra jött, semmi. Harmadszor is semmi. Ez jel számunkra azt illetően, hogy milyen bírósági döntésre számíthatunk”

– mondta Heisler.

Minden, amit az örökjáradék-ügyről tudni szerettél volna, de nem merted megkérdezni

Választ adunk az elmúlt napok a zsidóságot érintő, nagy nyilvánosságot kapott ügyének minden kérdésére. Megyeri A. Jonatán írása.