A hadsereg és a Forradalmi Gárda volt tábornokainak nem szabadna indulniuk a két hónap múlva esedékes iráni elnökválasztáson Haszan Róháni jelenlegi elnök szerint – írja az MTI.
„A biztonsági erőknek vannak nem katonai természetű feladataik is. A politika alakításában való részvétel azonban biztosan nem tartozik ezek közé. A hadsereg és a Forradalmi Gárda védi az ország szuverenitását, és szolgálja a nép által választott kormányzatot” – áll az elnöki hivatal honlapján közzétett nyilatkozatban.
Az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda több korábbi tábornoka bejelentette, hogy jelöltként indult a június 18-i iráni elnökválasztáson. A reformerek tábora, akikhez Róháni elnök is tartozik, attól tartanak, hogy katonai kormányzás jöhet Iránban, ha egy volt tábornokot választanának meg elnöknek. Az iráni alkotmány nem tiltja, hogy volt tisztek jelöltként induljanak az elnökválasztáson.
A reformereknek egyelőre nincs jelöltjük. Róháni két ciklus után már nem indulhat az elnöki tisztségért. Lényegében az egyedüli, szóba jöhető jelölt Mohammed Dzsavad Zarif külügyminiszter, aki azonban egyelőre nem nyilvánította ki egyértelműen, hogy készen állna a jelöltségre.
Sok szakértő szerint az iráni elnökválasztás kimenetele nem is annyira a jelölteken múlik, sokkal inkább azon, hogyan alakul Joe Biden amerikai elnök Irán-politikája. Ha sikeresnek bizonyulnának azok a tárgyalások, amelyek célja, hogy az Egyesült Államok és Irán visszatérjenek az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt nemzetközi megállapodáshoz, és ismét kivezetnék az Iránnal szembeni, 2018-ban visszaállított nemzetközi szankciókat, akkor a reformtábor jelöltje jó esélyekkel szállhatna harcba. Ha nem koronázza siker a tárgyalásokat, és maradnának a szankciók, az ütőkártya lenne a konzervatív tábor, a keményvonalasok, köztük volt tábornokok kezében az iráni elnökválasztáson.
