Jövő héten döntenek az esküdtek Derek Chauvin ügyében, de az amerikai jogi szakértők szerint nem egyértelmű, hogy mi lesz az ítélet.
Kevés tárgyalást követ olyan hatalmas médiaérdeklődés, mint Derek Chauvin perét. Az egész világot körbejárták a képek, ahogy Chauvin George Floydon térdelt, és az esetről készült videók általános felháborodást okoztak. A halálesetet követően tüntetések és lázongások törtek ki, amelyek során a békés tüntetők reformokat követeltek, míg a lázongók gyújtogattak és fosztogattak.
Az eset után több demokrata politikus és közszereplő azt állította, hogy az Egyesült Államok rendőrsége rendszerszintű rasszizmustól szenved. A radikálisabbak a rendőrség feloszlatását, büdzséjének megvágását követelték. A republikánusok megpróbáltak átvinni egy rendőrségi reformot a szenátuson, amit a demokraták annak ellenére buktattak meg, hogy a tervezet fő szponzora az afro-amerikai Tim Scott szenátor volt, és olyan pontokat tartalmazott, amiket korábban ők maguk követeltek (például a fojtásos fogások szigorú korlátozását).
Sokan magától értetődőnek tartották és tartják, hogy Chauvint elítélik. Az amerikai főáramú média kommentátorai is biztosra veszik, hogy az esküdtek bűnösnek fogják nyilvánítani a férfit. George Floyd testvére azt nyilatkozta, hogy „könnyedén elfogják ítélni Chauvint”, aki szerinte „láthatóan meg akarta ölni a testvérét.” Az ítélet jövő héten várható, de a jogi szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy Derek Chauvint elítélik.
George Floyd halála, a videó megrázó pillanatai sok millió emberben erős reakciókat váltottak ki, azonban a jog nem a tömeg ítélete szerint dönt. Bár az ügy a külső szemlélők számára egyértelműnek tűnhet, jogi szempontból jóval bonyolultabb.
Az évtized pere
Ben Shapiro, konzervatív kommentátor és Harvardon végzett jogász podcastjében vázolta fel, hogy előfordulhat-e, hogy Derek Chauvint felmentik. A férfi ellen három vádat fogalmaztak meg: hirtelen felindulásból elkövetett emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés, valamint a halált okozó testi sértés.
A felmentéshez nem kell, hogy a védelem bebizonyítsa az ártatlanságot, elég kételyt ébreszteni a bűnösséggel kapcsolatban. Shapiro a podcastjében elmondta, hogy a bűnös ítélethez be kell bizonyítani, hogy „minden kétséget kizáróan Chauvin okozta George Floyd halálát.”
A CNN részletes cikkben elemezte, hogy mire építi a védelem az ügyét. Az első érvük az, hogy Floyd halálát nem a térdelés, hanem drogtúladagolás okozta. Ezt azzal támasztották alá, hogy Floyd szervezetében a túladagoláshoz elegendő mennyiségű amfetamint és fentanilt találtak. Az ügyvédek bemutattak egy videót, amin George Floyd már akkor elkezd arra panaszkodni, hogy nem kap levegőt, mikor még a rendőrautó hátsó ülésén ül. A második érvük, hogy Chauvin térdelése a minneapolisi rendőrség belső szabályzata szerint nem tekinthető túlzott erőszak alkalmazásának. A védelem tanúi szerint a rendőrök a sok nézelődő miatt nem akartak sokkolót használni. Miután Floydot elvitte a mentő, Chauvin azt magyarázta a nézelődőknek, hogy „kontrollálnunk kellett valahogy, mert hatalmas ember, és láthatóan be van szívva.” A harmadik érvük pedig az, hogy az ellenséges nézelődők elterelték Chauvin figyelmét és úgy élhette meg, hogy veszélyben van ezért nem vette le a lábát az áldozat nyakáról.
A védelmet nehezíti, hogy Chauvin egy közutálatnak örvendő személy, akinek korábban is voltak kétes ügyei, és a róla készült videót az esküdtek valószínűleg már a tárgyalás előtt látták. A New York Law Review cikke kifejti, hogy ugyan ezek a dolgok nem szabadna, hogy befolyásolják az esküdteket, hanem pusztán a törvény szerint kellene dönteniük, azonban ilyen nagy médianyilvánosság mellett ez nagyon nehéz.
MTI/AP/Bírósági televízió felvétele
A vád érvei meglehetősen egyértelműek. Arra alapozzák az ügyet, hogy Chauvin kilenc percig térdelt az áldozat nyakán, aki ennek következtében halt meg. A boncolás eredménye az volt, hogy Floydnak megállt a szíve, miután túl nagy nyomás volt a nyakán.
Három orvos is vallott amellett, hogy bár nagy mennyiségű drog volt Floyd szervezetében, valószínűleg a nyakra helyezett nyomás vezetett a halálához. A vád azt is kifejtette, hogy Chauvinnak reagálnia kellett volna arra, hogy Floyd jelezte, hogy nem kap levegőt, hiszen kötelessége a rendőröknek vigyázni az őrizetükben levő személy testi épségére.
A legnehezebben bizonyítható vád az a „hirtelen felindulásból elkövetett emberölés.” Ben Shapiro szerint nagy esély van arra, hogy Chauvint ebben felmentik, hiszen azt nagyon nehéz bizonyítani, hogy a rendőr tudatosan azért tartotta a lábát az áldozat nyakán, mert meg akarta volna ölni vagy tisztába lett volna azzal, hogy megölheti az áldozatot.
A másik két vád nehézsége, hogy az amerikai törvény azt írja elő, hogy „minden kétséget kizáróan” mondják ki a bűnösséget. Így hiába tűnik egyértelműnek a halál oka, a nagy mennyiségű drog kételyt ébreszthet az esküdtekben.
Rasszizmus vádja
George Floyd halála faji dimenziót kapott a múlt nyáron. Sokszor elhangoztak olyan mondatok, hogy „látszott Chauvin szemében, hogy meg akarja ölni” vagy hogy a térdelés a „fehér felsőbbrendűség ideológiájának megnyilvánulása volt” stb. Az eset után rasszizmussal kapcsolatos tömeghisztéria tört ki, amely során mindenki igyekezett bebizonyítani, hogy nem rasszista, és mindenkit lerasszistázni, aki nem kellően bizonyítja az ellenkezőjét. A jelenség úgy tűnik nem csillapodott le, hanem általánossá vált. A faji kritikai teória oktatása, a demokraták állandó Amerika ostorozása azt mutatja, hogy a rendszerszintű rasszizmus vádja a hivatalos álláspont részévé vált.
Floyd halála óta eltelt időben nem sikerült semmilyen bizonyítékot találni arra, hogy Chauvinnak rasszista motivációi lettek volna. Ennek ellenére az ügyet továbbra is úgy kezelik, mintha az a rasszizmus, nem pedig egy rendőri túlkapás példája lett volna.
Sok elemző a rendőrségi statisztikákból is azt mutatja ki, hogy rasszista a rendőrség. Az amerikai börtönökben valóban több afro-amerikai ül, mint fehér. Vannak akik szerint az aránytalanság olyan nagy mértékű, hogy mással nem lehet magyarázni, csak hátrányos megkülönböztetéssel.
Rasszista a rendőrség?
A Washington Post részletes statisztikát készített a rendőrségi erőszakkal kapcsolatban, amelyből kiderült, hogy a rendőrség 2019-ben összesen 40 fegyvertelen civilt ölt meg, és ebből kilencen voltak feketék. A személyes beszámolók alapján a fekete lakosság sokkal inkább tart a rendőröktől, mint a fehérek. Egy korábbi írásban a Neokohn idézte a Michigan Egyetem kutatását amelyből kiderül, hogy nagyobb az esélye annak, hogy egy fekete személyt fekete rendőr lő le, mint fehér rendőr. Ugyanis a feketék által lakott negyedekben gyakrabban küld a rendőrség fekete rendőrt. Egyéni rasszizmusra vannak példák, de kérdéses, hogy lehet-e rendszerszintű rasszizmusról beszélni.
Prominens demokrata párti politikusok, és a balliberális média is a rasszista rendőrség narratíváját igyekeznek alátámasztani. Rashida Tlaib képviselőasszony, és progresszív társai a rendőrség feloszlatását és teljes újraszervezését követelik.
A rendőröket érzékenyítő tanfolyamoknak vetik alá. Tekintettel az Amerikában tapasztalt erőszakra és bűnözésre a rendőrség legyengítése káoszhoz vezetne.
Több BLM aktivista már bejelentette, hogy amennyiben Derek Chauvint felmentik, utcára fognak vonulni. Egy ismert aktivista „a pokol elszabadulását” ígérte. A közvélemény Chauvin elítélését követeli. Voltak már közfelháborodást okozó jogi döntések az amerikai történelem során. Kérdés Derek Chauvin pere is bekerül-e a sorba.
