Irán 60 százalékos urándúsításba kezd – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes kedden, egy nappal azután, hogy Teherán Izraelt vádolta meg a natanzi nukleáris létesítménye ellen elkövetett szabotázzsal.
Az IRNA iráni állami hírügynökség szerint Aragcsi, aki az iráni tárgyalóküldöttséget vezeti a 2015-ös atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalásokon, a lépésről tájékoztatni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ).
Aragcsi röviddel a tárgyalások következő fordulójának kezdete előtt Bécsben jelentette be kormánya döntését.
Közölte azt is, hogy a szabotázsakció által érintett Natanzban ezer korszerű centrifugát helyeznek üzembe urándúsításra.
„Úgy véljük, hogy ezzel a tárgyalási fordulóval érkezett el az ideje annak, hogy az Egyesült Államok közzétegye listáját. Remélem, a feloldandó szankciók lajstromával térhetek vissza Teheránba”
— hangsúlyozta Aragcsi. Hozzátette, hogy máskülönben időpocsékolás lenne a tárgyalások folytatása.
Az iráni főtárgyaló szerint az informális megbeszélések kedd este kezdődnek, míg a hivatalos egyeztetések csütörtökön indulnak újra.
Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergiai hivatal szóvivője nem sokkal később a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy mindössze kis mennyiségben terveznek 60 százalékos dúsítottságú uránt előállítani.
„Ma estétől megkezdődnek a gyakorlati előkészületek Natanzban. A 60 százalékos tisztaságú uránt különböző típusú, izotóppal jelzett gyógyszer készítéséhez használják”
— ismertette Kamalvandi, akit a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség idézett.
Bécsben a múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is térjen vissza a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz. Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a hathatalmi megállapodásból, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásai teljesítésével, és sorra átlépte a szerződésben megszabott, a tárolt dúsított urán mennyiségére, az urándúsítás szintjére és az urándúsításhoz engedélyezett centrifugák kategóriájára vonatkozó korlátozásokat.
Az atomalku értelmében az iszlám köztársaság csak az első generációs IR-1-es centrifugákkal folytathatna legfeljebb 3,67 százalékos urándúsítást natanzi nukleáris létesítményében, ami messze elmarad az atomfegyverekhez szükséges 90 százalékos tisztaságtól. Irán azonban az utóbbi hónapokban fokozatosan 20 százalékra emelte az urándúsítás mértékét.
Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Teheránban, orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval tartott közös sajtókonferenciáján kijelentette, hogy veszélyes játékba kezdett Izrael a natanzi nukleáris létesítmény elleni szabotázsakció elkövetésével.
„Biztosíthatom önöket, hogy a közeljövőben további, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat helyezünk üzembe Natanzban”
— szögezte le Zaríf, hozzátéve, hogy a támadás csak erősíti Teherán alkupozícióját a 2015-ös atomalkuval kapcsolatos bécsi tárgyalásokon.
Zaríf kiemelte: a hét végi támadás sem tántorítja el Teheránt a szankciók feloldásáért folytatott harcban.
Lavrov Teheránban reményét fejezte ki, hogy meg tudják őrizni az atomalkut, hozzátéve, hogy Irán már jelezte ebbéli szándékát, amennyiben Washington is tartja magát az alkuban foglaltakhoz.
A natanzi létesítményben a hét végén helyeztek üzembe új urándúsító centrifugákat, a szabotázst pedig vasárnap jelentették. Az iráni atomenergia ügynökség állítása szerint a támadás nem okozott nagyobb károkat. A támadással Teherán Izraelt vádolja.
A The Jerusalem Post (JP) című angol nyelvű izraeli újság hírportálja hétfőn arról adott hírt, hogy a létesítmény elleni akció tervei jóval a bécsi tárgyalások előtt készültek. A lap hozzátette, hogy a kibertámadás nyomán bekövetkezett nagy erejű robbanás, amely legalább kilenc hónapra visszaveti Natanzban az urándúsítást, jelentősen befolyásolhatja Teherán tárgyalási pozíciójának erősségét a bécsi tárgyalásokon. Izrael határozottan ellenzi a 2015-ben kötött többhatalmi megállapodást.
Mindazonáltal Beni Ganz izraeli védelmi miniszter hétfőn az izraeli rádiónak azt mondta:
„nem szükségszerű, hogy Izraelnek köze van minden incidenshez, amely Iránban történik”.
Bármi is történt Iránban, annyi biztosan kimondható, hogy az iráni iszlám rezsim atombombához jutása életveszélyes Izrael népe, és más népek számára is, amely egy közvetlen támadással fenyegető, értékelhető magatartás Irán részéről, amely állam nem titkolta soha, hogy meg fogja semmisíteni Izrael népét. Az idő fogy, a nyugati hatalmak baromságokra, kevésbé fontos, vitaható ügyekre fecsérlik a drága idejüket a terroristákat erősítve ezzel, és tehetetlenséget, gyengeséget mutatnak az iráni vezetés számára is, akik egyre pofátlanabbak, egyre keményebb válaszokat adnak a „NATO” országai, a szerződésben résztvevő szövetséges országok számára, ahogy azt anno É-Korea is tette. Csakis egy egységes kemény NATO fellépés akadályozhatná meg, hogy tovább eszkalálódon a helyzet a közel-keleti térségben az iráni atom megjelenésével, és az Afganisztánból történő kivonulás pedig a szabadságért, egy jobb világért életüket adó NATO katonák halálának a szembeköpése, mert a semmiért haltak meg, áldozták életüket, és majd orosz-kínai befolyás Iránban, Afganisztánban is erősödhet, bátorítva a NATO országok, Izrael ellenében Szíriát, Irakot, Iránt és majdan az afgán kivonulás után az ottani, és a világ összes terroristáját is, akik minden meghátrálást a gyengeség jelének tekintenek az orosz-kínai diktatúrákkal együtt, és ez a veszélyes dolog a szabad világunkra nézve. Mert eljöhet hamarosan az idő, hogy nem lesz a liberális-demokráciáknak már hova hátrálnia a béke érdekében, és akkor egy sokkal jobb pozícióban lévő, és még jobban megerősödött ellenfelekkel kell szembeszállniuk rosszabb pozíciókból. Legyen ébresztő példa Chamberlain brit miniszterelnök naivsága, ostobasága. Oroszok nyomulnak Ukrajnában, egyre jobb pozíciókat foglalnak el Szíriában, Iránban is. É- Korea alig várja a lehetőséget, hogy támadhasson büntetlenül D-Korea ellenében. Kína a Dél-Kínai tengert próbálja sajátjaként kezelni, felrúgva minden nemzetközi szerződést, és ez vonatkozik Tajvan és más országok ellen irányuló fenyegetéseire is. A kínai állam belső terrorjáról már nem is beszélve. A Tibet elfoglalása, megszállása teljesen feledésbe merült. /Török/