A Nemzetközi Büntetőbíróság előzetes ülésének február 5-i határozata, amely kimondja, hogy a bíróság hatáskörrel rendelkezik a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben feltételezett háborús bűncselekmények kivizsgálására, mérföldkőnek számít a nemzetközi jog átpolitizáltságában — írja a Jewish Press-ben.
Ugyancsak mérföldkő az izraeli állam jogfosztására irányuló nemzetközi kampányban az országot egy szintre állítani az olyan terrorista egységekkel, mint a Hamasz és a palesztin iszlám dzsihád.
Mint Eli Bar-On nyugalmazott ezredes, az IDF (Izraeli Védelmi Erő) volt katonai főtanácsnok-helyettese (2012–2015) nemrég a Miryam Intézetben írta:
„A legszörnyűbb atrocitások üldözésére létrehozott legfelsőbb bíróságnak soha nem az volt a célja, hogy olyan demokráciákat célozzon meg, mint Izrael. Aggasztó, hogy Izraelt, mint a nemzetközi jogot tiszteletben tartó demokráciát és a Hamaszt, mint a nemzetközi joggal szembeszálló terrorszervezetet az ügyész ugyanazon az alapon értékeli.”
A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének az elkövetkező hónapokban meginduló vizsgálata aggasztó kilátást vet fel a jövőbeni vádemelések – és letartóztatási parancsok – kiadására izraeli magas rangú katonai személyzet és tisztviselők ellen, amelynek eredménye jelentősen korlátozhatja nagyszámú izraeli személy mozgását.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2-1-es határozata, amely a bírósági joghatóság megadását támogatja, figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Izrael független és szilárd rendszert épített ki annak bírálatára, hogy képes-e betartani a fegyveres konfliktusok törvényeit.
Ezen kívül figyelmen kívül hagyja Izrael példátlan erőfeszítéseit azon törvények fenntartása érdekében, amelyeket ellenfeleik – működési módjuk alapján – kizárólag megsérteni képesek.
Az ICC, Izraellel kapcsolatos döntése ellenére, azon a véleményen van, hogy Nagy-Britannia képes kivizsgálni saját harci cselekedeteit. Fatou Bensouda, az ICC ügyésze 2020 decemberében kijelentette, hogy „ésszerűen feltételezhető”, hogy a brit katonai erők atrocitásokat követtek el Irakban, azonban felhagytak a vizsgálattal azon a következtetésre alapozva, hogy a brit hatóságok megfelelő nyomozói képességekkel rendelkeznek (egyetlen brit nyomozás sem végződött vádemeléssel).
Bensouda mandátuma júniusban jár le, utódjául Karim Kahn, brit emberi jogi ügyvédet nevezték ki.
Magát a döntést tekintve Perrin de Brichambaut francia bíró és Alapini-Gansou beninézi bíró a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának megerősítése mellett szavaztak Kovács Péter, magyar bíró kisebbségi szavazata ellen.
A kamara döntése azon alapul, hogy ‘Palesztina’ csatlakozhat-e a Római Statútumhoz, amelyet Bar-On „az ICC alapdokumentumának” nevez.
„A lényeg az, hogy a kamara úgy döntött, hogy ilyen körülmények között nem vizsgálhatja felül vagy vitathatja ‘Palesztina’ jogosultságát a Római Statútumhoz történő csatlakozása ügyében” – mondta Bar-On.
„Bonyolult és összetett az a kérdés, hogy egy entitás a nemzetközi jogban nemzetközileg elismert állammá válik-e, és hogyan. A többség elemzése ebben a kérdésben szinte technikai jellegű, a Bírósághoz való csatlakozás folyamatában az egyetlen kritérium annak eldöntése, hogy ‘Palesztina’ lehet-e olyan állam, amelyre az ICC joghatóságát kiterjesztheti” – jelentette ki.
„Tehát egy sor ‘technikai’ cselekmény olyan helyzetet teremt, amelyben ‘Palesztina’ olyan státuszt élvez, amelyet a szuverén államok számára kell fenntartani, anélkül, hogy megfelelne az ehhez szükséges normáknak.
Ez az eredmény nem egyezik meg azokkal az alapelvekkel, amelyeken a Nemzetközi Büntetőbíróság létrejött: hogy csak azok a szuverén államok ruházhatják át a joghatóságot a Nemzetközi Büntetőbíróságra, amelyeket a nemzetközi jog ilyennek ismer el.”
Eközben Boaz Ganor professzor, a Herzliya Nemzetközi Terrorelhárítási Intézet alapítója és ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a nemzetközi jog ismételten nem képes alkalmazkodni a hibrid terrorszervezetek által támasztott kihívásokhoz.
A hibrid terrorszervezeteket lakosságot és területeket ellenőrző entitásokként határozzák meg hasonlóan az ISIS-hez az iraki és szíriai kalifátus napjaiban, vagy a mai gázai Hamaszban és a libanoni Hezbollah-ban. Ganor úgy fogalmazott, hogy „beágyazódnak a polgári lakosság körébe és civileket használnak, még a gyerekeket is, mint élő pajzsok.”
„Itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség új, naprakész haditörvényeket fogalmazzon meg” – mondta Ganor -, olyanokat, amelyek „elsősorban azokon üt, akik a civileket cinikusan élő pajzsként használják fel”.
Mindez nem jelenti azt, hogy a liberális demokráciák nem kötelesek mindent megtenni, hogy elkerüljék a civilek károsodását – mondta.
Kijelentette, hogy a fegyveres konfliktusok törvényének két pillérével összhangban kell cselekedniük: a harcosok és a nem harcosok közötti megkülönböztetés és arányosság.
Amikor olyan ellenfelekkel kerülnek szembe, akik fegyvereket és rakétákat telepítenek lakóépületek, kórházak és iskolák alá, majd válogatás nélkül lövöldöznek az izraeli civilekre, az IDF minden más nyugati katonaságnál tovább lépett, hogy egyensúlyba hozza az etikai harc iránti kötelezettségeit és megvédje az izraeli állampolgárok életét.
Ezek a kiterjedt intézkedések magukban foglalják a jól ismert „tetőn kopogtató” intézkedéseket (üres lőszerek ledobása az épületek tetejére a lakosság evakuálására való figyelmeztetés céljából), figyelmeztető hívások kezdeményezése, szöveges üzenetek küldése és szórólapok – beáldozva a meglepetés erejét annak érdekében, hogy a civilek számára lehetőséget biztosítsanak egy menekülő zóna létesítésére.
„A polgári, lakott területeken zajló nagyszabású fegyveres konfliktusok előfordulása azt jelenti, hogy vannak még hibák, de az IDF mindig kivizsgálja ezeket a hibákat, és ahol szükséges, gondatlansággal vádolt katonákat vagy tiszteket állít bíróság elé”
– mondta Ganor.
„A fentiek ellenére a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság úgy döntött, hogy helyes lenne kivizsgálni az IDF gázai tevékenységét. A harci helyzetben lévő közel-keleti katonák közül, mint például a szíriai, iraki, török vagy libanoni katonák, vagy az afrikai különféle katonák, sőt az afganisztáni, líbiai, iraki és más nyugati területeken harcoló katonák ügyében az ICC az IDF kivizsgálását választotta. Ez a döntés sokat megmutat a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogultságáról, kettős mércéjű politikájáról és mindenekelőtt e bíróság relevanciájának hiányáról”
– jelentette ki.
Bar-On megjegyezte, hogy a tiltakozások és a felháborodás nem irányelv: Izraelnek stratégiai ellenintézkedéseket kell végrehajtania mind a diplomáciai, mind a jogi szférában.
„Diplomáciai szempontból Izraelnek emlékeznie kell arra, hogy nincs egyedül ebben a csatában. A kamara előtti eljárás során hét fontos állam támogatását nyerte el, amelyek erősítették jogi nézeteit a kamara előtt”
– mondta, köztük az USA, Kanada és Ausztrália.
„Izraelnek szorosan együtt kell működnie a Biden-adminisztrációval, és össze kell hangolnia a kamara döntésére adott válaszokat. Az amerikai erők afganisztáni tevékenységei ellen folyamatban lévő vizsgálat e tekintetben nagyon hasonlóvá teszi az izraeli és az amerikai érdekeket (sőt, minden más nyugati demokrácia érdekeit).”
Bar-On különös figyelmet fordított a Nemzetközi Bíróság ügyészének arra a döntésére, hogy az izraeli Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben végzett izraeli települési tevékenységeket vizsgálja, és ezt a döntést, mint „komoly aggodalomra okot adót” nevezte meg.
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság több ezer olyan ügyet tárgyalt, amelyek a településekkel voltak kapcsolatosak, és számos összetett jogi kérdéssel foglalkozott, mióta Izrael 1967-ben elfoglalta a környéket, ugyanakkor azonban soha nem indított büntetőeljárást a településekkel kapcsolatos cselekmények miatt, mert nem tartotta törvénytelennek az ilyen tevékenységeket. Izrael most „heves jogi csatának néz elébe ebben az arénában” – figyelmeztetett Bar-On.
Végül azt mondta:
„Könnyű megérteni, hogy Izrael, mint a zsidó nép nemzeti hazája, a II. Világháborúban elszenvedett borzalmas atrocitásokkal a háta mögött miért volt az ICC létrehozásának egyik fő támogatója. Sajnos azok a politikai manipulációk, amelyek eltérítették a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát a tervezett iránytól, arra késztették Izraelt, hogy úgy döntsön, nem lesz a Bíróság tagállama. Izrael aggodalma, hogy a Bíróságot politikai célokra használják fel, most megvalósulni látszik, ugyanis a kamara döntésével engedélyezi az ügyész számára, hogy beleegyezés nélkül nyomozhasson Izrael ügyeiben.”
A hónap elején Benny Ganz védelmi miniszter a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését „a terrorizmus és a terrorista szervezetek győzelmének” nevezte, hozzátéve:
„A palesztinoknak magukévá kell tenniük azt, hogy a köztünk lévő konfliktust csak Jeruzsálemben és Ramallahban folytatott tárgyalások útján lehetséges megoldani. Egyetlen bíróság sem segít, még Hágában sem”.
Ganz hozzátette, hogy „ellenségeink erkölcstelen módon cselekszenek, ami veszélyezteti lakóinkat – a Hamasz és a Hezbollah rakétákat rejt el a házak pincéjében és udvarán, és Gáza és Libanon polgárait használja emberi pajzsként. Míg ellenségeink az emberi jogok felett elmélkednek, és míg az egész világon szörnyű bűncselekmények történnek, az ICC hágai ügyésze úgy döntött, hogy vizsgálni kezdi Izraelt.”
Izrael erős, független nyomozási és igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezik, mondta Gantz, „amely a világon az egyik legmagasabb erkölcsi színvonalon áll … Folytatjuk a harcot Izrael polgárainak megóvása érdekében, ahol csak szükséges, ugyanakkor harcolunk a jogi és politikai csata e botrányosan rossz döntése ellen”.
