A negevi Ben-Gurion Egyetem kutatói a Kefirben olyan molekulákat azonosítottak, amelyek hatékonyan kezelik a különféle gyulladásos állapotokat, beleértve a COVID-19 által okozott „citokinviharokat” is — írja a The Jerusalem Post.
A kefir egy erjesztett ital, amelyet tehén- vagy kecsketej beoltásával készítenek mikroorganizmus-keverékekkel, például élesztővel és baktériumokkal. A cikotinvihar egy olyan jelenség, amikor a szervezet immunrendszere túlterhelődik és megtámadja önmagát – ez az egyik vezető halálok a COVID-19 betegeknél.
A kutatást Dr. Orit Malka Phd hallgató és Prof. Raz Jelinek, a BGU dékánja, kutatási és fejlesztési alelnöke végezte, az arról szóló jelentés nemrégiben a Microbiome folyóiratban jelent meg.
Jelinek a The Jerusalem Postnak elmondta, hogy néhány évvel a koronavírus-járvány előtt Malka észrevette, hogy a joghurtnak terápiás hatása van, és tanulmányozni kezdte a jelenséget Jelinek laboratóriumában. Utóbb közösen azonosították a joghurt molekuláit, amelyek kiemelkedő antibakteriális és gyulladásgátló tulajdonságokkal bírtak.
„Az egyik fő oka annak, hogy az emberek meghalnak a COVID-ben, a cikotinvihar” – magyarázta Jelinek.
”A citokinek immunmolekulák, amelyek célja, hogy segítsék a testet a támadók, például a vírusok elleni küzdelemben. Bizonyos körülmények között azonban – a tudósok nem tudják pontosan, miért – a test egyfajta túltermelést hajt végre, és túl sok citokint állít csatarendbe, annyit, hogy az megöli a beteget. Ez történik a COVID során.”
„Tudtuk, hogy ezeket a gyulladáscsökkentő hatású molekulákat a joghurtban is megtalálhatjuk” – folytatta Jelinek.
„Tehát, amikor a COVID 19 járvány kitört, gondoltuk, nézzük meg, hogy ezek a molekulák segíthetnek-e a citokinviharok ellen.”
Jelinek és Malka kisérleti citokinviharokat generált egerekben. A cikotinvihart szenvedett és nem kezelt egerek elpusztultak, azok azonban, amelyeket a joghurtban található molekulákkal kezeltek, teljesen felépültek. A molekulák nemcsak megszüntették a citokinvihart, hanem helyreállították az immunrendszer egyensúlyát.
A tudósok elmondták, hogy szájon át, vízben oldva is beadták a molekulákat az egereknek – s így azok ugyanúgy bekerültek emésztőrendszerükbe, mint egy normál ital.
A járvány idején Jelinek és Malka abban reménykedett, hogy ezeket a molekulákat be tudják adni olyan betegeknek, akik kritikus állapotban vannak. Jelinek szerint azonban a szabályozásba épített akadályok késleltetik a folyamatot, ezért nem jártak sikerrel. Következő lépésük klinikai vizsgálatok elvégzése más citokin-viharokkal.
„A citokin-viharok nem csak a COVID esetében történnek” – mondta Jelinek.
„Ez egy nagyon súlyos állapot, és nagyon kevés eszközzel tudunk fellépni ellene.”
A kutatók végül arra jutottak, hogy a BGN Technologies égisze alatt egy start-up vállalatot alapítanak a technológia további fejlesztése és forgalmazása érdekében. Jelinek elmondta, hogy a vállalatnak hivatalosan a következő hetekben kell elindulnia, és akkor megkezdik a források gyűjtését is a klinikai kísérletek elvégzésére. Reméli, hogy a vizsgálatok néhány hónapon belül megkezdődhetnek.
A labortól az asztalig vezető út valószínűleg hosszú lesz – annak ellenére, hogy ezek a molekulák joghurtból származnak, amelyet az emberek nap mint nap fogyasztanak.
Jelinek elmondta, hogy terméküket gyógyszernek fogják minősíteni, ezért, mint minden új gyógyszert, teljes ellenőrzés alá kell vetniük, mielőtt jóváhagyást kapnának.
Elmondta, hogy valószínűleg egyidejűleg egy másik irányt is vesznek a molekulák számára: élelmiszer-adalékként, probiotikumként vagy kiegészítőként történő felhasználásra, ami felgyorsítja a jóváhagyási folyamatot.
Jelinek hozzátette, hogy Malkával egyéb kísérleteket végeztek a kefirrel, melyeknek során alkalmuk volt kimutatni azt is, hogy a molekuláknak sikerülhet leküzdeni akár a kórokozó baktériumokat is. Pontosabban azt, hogy a molekulák képesek jelentősen csökkenteni a kolera kórokozójának virulenciáját.
„Ez az első bizonyíték arra, hogy az emberi kóros baktériumok életképességét a probiotikus tejtermékekben, például joghurtban vagy kefirben elkülönített molekulák képesek enyhíteni” – mondta Jelinek. „Nem hiszem, hogy léteznének olyan sejtrendszerek, amelyek terápiás hatását az emberek biztosan ismerték volna. Most már tudjuk, hogy vannak.”
