Jordán puccs és capitoliumi merénylet, negyedik hullám Iránban és Iszlám Állam Franciaországban. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közölt az ünnepek alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt két nap főbb világpolitikai híreit.
Jordániában őrizetbe vették a király család egyik tagját
A jordániai hatóságok biztonsági okokra hivatkozva őrizetbe vettek pénteken több befolyásos ammáni tisztségviselőt, közöttük Abdullah király egyik volt tanácsadóját, a királyi család egyik tagját, és házi őrizetbe került Hamza bin Huszein volt trónörökös, akit a hadsereg vezérkari főnöke arra figyelmeztetett, hogy ne ássa alá az ország biztonságát és stabilitását – írja az MTI.
Az őrizetbe vételek tényleges és konkrét oka egyelőre nem ismert, de ügyet jól ismerő illetékesek szerint az ország megingatására irányuló összeesküvés van a hátterében.
Két, nevének elhallgatását kérő vezető a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a biztonsági erők a házában kihallgatták Abdullah király féltestvérét, Hamza bin Husszein volt trónörököst is, de őt nem vették őrizetbe.
Az al-Arabíja hírtelevízió és a BBC később közzétett egy videofelvételt, amelyen Hamza azt mondja, hogy házi őrizetben van saját otthonában, és a hatóságok nem engedik, hogy elhagyja a házát, illetve kapcsolatba lépjen bárkivel, beleértve a családtagjait. Elvették a mobiltelefonját, és nincs hozzáférése az internethez sem. Hamza szerint őrizetbe vették a testőreit. A volt trónörökös leszögezte, hogy nem vett részt semmilyen összeesküvésben. Az ammáni vezetők szerinte korruptak és alkalmatlanok az ország irányítására. Hamza szerint őt arról tájékoztatták, hogy azért büntetik, mert részt vett egy olyan összejövetelen, amelyet bírálták a királyt. Személy szerint őt ezzel nem vádolják.
Juszef Huneiti, a hadsereg vezérkari főnöke szombat esti közleményében felszólította Hamzát, ne tegyen semmi olyat, ami aláásná a hásimita királyság biztonságát és stabilitását. A tábornok szerint egy folyamatban lévő szélesebb nyomozás keretében őrizetbe vették Saríf Haszán bin Zaídot, a királyi család egyik tagját és Bászem Avadallah volt pénzügyminisztert, az uralkodó volt tanácsadóját és bizalmasát. Biztonsági megfontolásokból még néhány ember került őrizetbe. A vezérőrnagy szerint a nyomozás javában zajlik, és az eredményeket „teljesen átláthatóan és világosan” a nyilvánosság elé tárják.
„Senki sem áll a törvény felett, Jordánia biztonsága és stabilitása előbbre való minden másnál” – mondta a vezérkari főnök, és leszögezte, hogy a hatóságok a törvényekkel összhangban cselekedtek.
A The Washington Post című amerikai lap úgy értesült, hogy a jordániai hatóságok őrizetbe vettek csaknem húsz másik embert az állam stabilitásának veszélyeztetése miatt. Egy, az ammáni belpolitikában jártas washingtoni illetékes szerint nem tényleges összeesküvés miatt történtek a kényszerintézkedések, hanem inkább azért, mert a szóbanforgó személyek tüntetéseket akartak gerjeszteni, hogy törzsi támogatással zajló népfelkelésként lehessen értelmezni a tömeges megmozdulásokat. A biztonsági erőkben és a hadseregben túlsúlyban lévő jordániai törzsek alkotják a hásimita királyság fő támaszát.
Abdullah a hatalmának megerősítése céljából 2004-ben vonta vissza Hamza trónörökösi rangját. Megfigyelők szerint ő nem jelenthetett nagyobb veszélyt a monarchiára, tekintettel arra, hogy már évekkel ezelőtt „félreállították”. A hatóságok azonban aggodalommal nézték azt, hogy próbál szorosabb kapcsolatokat kiépíteni a befolyásos jordániai törzsek elégedetlenkedő képviselőivel, akik az elmúlt hetekben a korrupció elleni tüntetésekre szólítottak. A hatóságok több ilyen tüntetést levertek, és többtucatnyi tiltakozót őrizetbe vettek.
Szombat este az Egyesült Államok és több térségbeli ország – Egyiptom, Szaúd-Arábia, Libanon és Bahrein – is támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Abdullah királyt, a biztonság és stabilitás fenntartása mellett szállva síkra.
A nyugati országok szövetségesének számító Jordániában ritkán fordul elő magas rangú vezetők és a királyi család tagjainak őrizetbe vétele. Az Egyesült Államok szövetségesének, Abdullah királynak sikerült megteremtenie a politikai stabilitást az országban, és kiemelkedő arab vezetőnek számít, akinek adnak a szavára, különösen nyugati fórumokon.
Izraeli védelmi miniszter: Jordánia belügyei az őrizetbe vételek, marad a szövetség
Beni Ganz izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael Jordánia belügyének tekinti az összeesküvés vádjával ott végrehajtott őrizetbe vételeket, s továbbra is őrzi szövetségesi viszonyát Ammánnal – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap az MTI szerint.
„Ez jordániai belügy. Jordánia békés ország, szomszédunk, és számunkra stratégiai fontosságú. Biztonsági, politikai és gazdasági érdekünk a szövetség fenntartása velük” – mondta a védelmi miniszter katonai témákban szakértő újságírók előtt vasárnap.
Beni Ganz elsőként szólalt meg az izraeli vezetők közül az őrizetbe vételek bejelentése óta. Úgy vélte, hogy a jordániai események hátterében a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság áll, amely súlyosan érintette az Izraellel leghosszabb határszakaszon érintkező királyságot.
„Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy gazdasági és egészségügyi kérdésekben segítsünk Jordániának, beleértve a koronavírus-járvány okozta gondokat is” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
„Remélem, hogy a miniszterelnöki hivatal és a nemzetbiztonsági tanács is megad nekik minden segítséget”- tette hozzá, s ezzel a megjegyzésével a ynet szerint bírálta Benjámin Netanjahut, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnökét.
A sajtójelentések szerint Jeruzsálemben úgy vélik, hogy noha Jordánia ezt hivatalosan nem állítja, Ammánban valóban felfedték egy puccs tervét, és meghiúsították annak végrehajtását. Jordánia katonai csatornákon keresztül értesítette Izraelt a történtekről, s azt is jelentették, hogy a király ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, és nincs ok aggodalomra az ország stabilitása miatt.
Izrael és Jordánia viszonya az utóbbi években megromlott. Néhány hete Ammán nem engedte meg Netanjahunak, hogy az Egyesült Arab Emírségek felé vezető úton átrepüljön felségterülete felett, és emiatt az izraeli miniszterelnök emírségekbe tervezett villámlátogatása meghiúsult.
A repülőút megakadályozása válasz volt egy előző napi incidensre, amelyben egy jordániai hercegnek nem engedték meg a belépést az Izrael ellenőrizte területekre, megtiltották előzetesen egyeztetett látogatását Jeruzsálembe, az al-Aksza mecsethez.
A jordániai hatóságok biztonsági okokra hivatkozva őrizetbe vettek több befolyásos ammáni tisztségviselőt, közöttük II. Abdalláh király egyik volt tanácsadóját, a királyi család egyik tagját, és házi őrizetbe került Huszein herceg, volt trónörökös, akit a hadsereg vezérkari főnöke arra figyelmeztetett, hogy ne ássa alá az ország biztonságát és stabilitását.
Lezárták a Capitolium környékét, miután egy autós elgázolt két rendőrt
Ismét lezárták az amerikai törvényhozás épületének környékét, miután helyi idő szerint péntek délután egy ismeretlen autós elgázolt két rendőrtisztet egy ellenőrzőpontnál, majd autójával egy beton úttorlasznak rohant – írja az MTI.
A capitoliumi rendőrség tájékoztatása szerint a gyanúsítottat lelőtték, miután az ütközést követően kiszállt az autójából és kést rántott. A sofőrt kritikus állapotban vitték kórházba, később belehalt sebesülésébe. Az egyik rendőrtiszt szintén életét vesztette. A másik rendőrt a sürgősségi orvosi személyzet szállította kórházba.
A Mandiner szerint az elkövető az Iszlám Nemzete fekete szervezet híve volt.
A Capitoliumot a lövöldözés után lezárták, és a személyzetnek megtiltották, hogy elhagyja az épületet, de néhány órával a történtek után feloldották a zárlatot.
Yogananda Pittman, a capitoliumi rendőrség megbízott vezetője elmondta, hogy a gyanúsított a Capitolium északi oldalán elütött két tisztet, majd az egyik beton úttorlasznak ütközött. A gépkocsivezető egy késsel a kezében szállt ki az autóból, és nem reagált a rendőrök felszólításaira. Akkor lőtték le, amikor elindult a rendőrök felé. „Ez egy rendkívül nehéz időszak a capitoliumi rendőrség életében. Azt kérem mindenkitől, hogy imádkozzanak értünk és a családtagokért” – fogalmazott Pittman.
„Úgy tűnik, hogy nem terrorcselekményről van szó” – erről beszélt sajtótájékoztatóján Robert Contee, a fővárosi rendőrség megbízott vezetője. Hozzátette, hogy jelenleg is zajlik a nyomozás, és megvizsgálják, hogy a lelőtt sofőrnek volt-e köze valamilyen terrorszervezethez. Contee azt is elmondta, hogy az első információk szerint az elkövető korábban nem került a rendőrség látókörébe.
A Nemzeti Gárda helyszínen lévő katonái azonnal a rendőrség segítségére siettek, úgynevezett elhárító gyorsreagálású erőket vezényeltek a Capitolium közelébe. Sajtóinformációk szerint közülük senkinek sem esett baja. Wasington DC-ben továbbra is a Nemzeti Gárda nagyjából 2300 katonája támogatja a hatóságokat.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke az eset után elrendelte, hogy engedjék félárbócra a Capitolium zászlaját.
A Fehér Ház jelezte, hogy beszámoltak Joe Biden amerikai elnöknek a történtekről. Az elnök nincs a törvényhozás épületének közelében fekvő Fehér Házban, ugyanis a húsvéti ünnepeket a marylandi Camp Davidben lévő elnöki rezidencián tölti – tájékoztatott Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
Az amerikai törvényhozás épülete körül az elmúlt hónapokban folyamatosan oldották fel a lezárásokat. A kordonokat és beton úttorlaszokat január 6-a után helyezték el a Capitolium környékén. Akkor Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták a törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is.
Az EU üdvözli, hogy az Egyesült Államok visszavonta az ICC-vel szembeni szankciót
Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője szombaton közzétett nyilatkozatában üdvözölte, hogy az Egyesült Államok hatályon kívül helyezte a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tisztviselőire tavaly, még a Trump-kormányzat idején kirótt szankciókat – írja az MTI.
A főképviselő szerint az Egyesült Államok ezzel a lépéssel bebizonyította elkötelezettségét a nemzetközi jog normáin alapuló rendszer iránt.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság fontos szerepet játszik a világ legborzalmasabb bűncselekményeit elkövetők felelősségre vonásában, ezért pártatlanságának és bírói függetlenségének védelme elengedhetetlen a hatékony és megfelelő működés szempontjából” – hangsúlyozta.
Borrell kiemelte: az EU továbbra is támogatja az ICC működését, megvédi az intézményt minden olyan kísérlettel szemben, amely annak aláásására irányul.
Donald Trump volt amerikai elnök tavaly júniusban kiadott rendelete lehetővé tette szankciók elfogadását a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon munkatársai ellen, akik abban az ügyben vizsgálódtak, hogy amerikai katonák elkövettek-e háborús bűnöket Afganisztánban 2003-ban és 2004-ben.
A Joe Biden elnök vezette amerikai kormány csütörtökön visszavonta az ICC munkatársaira kirótt büntető intézkedéseket, azonban továbbra is ellenzik a vizsgálat végrehajtását.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó.
Franciaországban nőket vettek őrizetbe terrorizmus gyanújával
Franciaország déli részén őrizetbe vettek vasárnap négy nőt és egy lányt azzal a gyanúval, hogy terrortámadást akartak elkövetni Montpellier városban – közölte a rendőrség az MTI szerint.
Az ügyet a DGSI belföldi hírszerző hálózat és a terrorizmus elleni ügyészségi hivatal vizsgálja. A gyanúsítottakat Beziers városban fogták el.
Robert Menard helyi polgármester tájékoztatása szerint a nyomozás kezdetben egy 18 éves nőre irányult, aki eldicsekedett a szomszédságnak azzal, hogy az Iszlám Állam nevű nemzetközi terrorszervezet videófelvételeit nézi.
A lánnyal együtt letartóztatták az anyját és három lánytestvérét is, köztük egy fiatalkorút. Azt egyelőre a polgármester nem tudta megmondani, hogy más családtagok is érintettek-e, és eleve rajta voltak-e a hatóságok megfigyelési listáján. Hozzátette, a szomszédok meg voltak rettenve a letartóztatások hírétől, és attól tartanak, hogy az eset miatt rossz kép alakul ki a helyi muzulmán közösségről.
Róháni: Irán két tartományban megkezdődött a járvány negyedik hulláma
Irán két tartományában megkezdődött a koronavírus-járvány negyedik hulláma – közölte szombaton Haszan Róháni iráni elnök az MTI szerint.
„Sajnos két tartományban megkezdődött a negyedik hullám és egy sor más tartományban is megkezdődhet, ha nem tartjuk be az egészségügyi előírásokat” – idézte Róhánit az elnöki sajtószolgálat.
Az elmúlt napokban Iránban megnőtt a koronavírus-fertőzöttek száma. Április 1-jén december eleje óta most először haladta meg a 11 ezret a napi új igazolt fertőzöttek száma.
Szombaton az iráni egészségügy-minisztérium 11 420 új fertőzöttről számolt be, a járvány 2020. februári kezdete óta 1 920 394 embert fertőzött meg a SARS-CoV-2 nevű vírus Iránban, közülük 62 999-en haltak bele a vírus okozta Covid-19-be, a napi új halálesetek száma 123 – közölte Szima Szadat Lari, az egészségügyi minisztérium szóvivője. A gyógyultak száma 1 642 418. Intenzív osztályon 4024 beteget ápolnak.
Jelenleg 47 iráni városban van érvényben a legmagasabb – vörös – riasztási fokozat, 126-ban pedig narancsszínű, közepes kockázatú besorolást kapott.
Február 2-án kezdődött az önkéntes ingyenes oltási kampány Iránban a Szputnyik V orosz vakcinával. Február 28-án érkezett a kínai Sinopharm cég első szállítmánya, március 11-én pedig az indiai Bharat Biotech indiai cég vakcinájából szállítottak 150 ezer adagot. Az eddig beérkezett összesen 2 millió adag oltóanyaggal az orvosokat, ápolókat, egyes idősotthonok lakóit és a szemétszállítók egy részét oltották be.
Az iráni gyártmányú oltóanyag használatát a tervek szerint áprilisban kezdik meg.
Mosztafa Ganei, az iráni operatív törzs tudományos igazgatója szombaton közölte, hogy a tömeges oltás megkezdését szeptemberre tervezik. Addigra beérkeznek a szükséges oltások.
Az egészségügyi minisztérium eredetileg azt tervezte, hogy a 83 milliós ország valamennyi lakosát beoltják augusztusig külföldi és hazai vakcinával. A terv meghiúsult az Irán elleni szankciót miatt, de mostantól cégek is importálhatnak vakcinának a tárca engedélyével.
A szokásosnál kevesebben járták végig a nagypénteki keresztutat Jeruzsálemben
A szokásosnál kevesebb zarándok járta végig, de idén már megtartották a nagypénteki keresztutat Jeruzsálemben – írja az MTI.
A koronavírus járvány előtti években a jeruzsálemi óvárosban sok száz, sőt több ezer katolikus keresztény zarándok járta végig hatalmas fakeresztekkel nagypénteken Jézus utolsó útját, a keresztutat.
Tavaly az országos zárlat idején csak néhány ferences szerzetes vitte a keresztet, de idén ismét megrendezték szokásos útvonalán a menetet, noha maszkot viselve és az emberek közötti nagyobb távolságot tartva. A hagyományoknak megfelelően a Via Dolorosán haladtak a hívők, akik útjuk végén eljutottak az idén már ismét nyitva tartó Szent Sír bazilikába, az utolsó négy stációhoz, köztük a Golgotához és a Szent Sírhoz.
Külföldről idén nem érkeztek zarándokok, mert a tel-avivi Ben Gurion repülőtér továbbra is csak kivételes esetekben fogad külföldről nem izraeli állampolgárokat, és mert Európában ezekben a hetekben jár tetőpontján a koronavírus járvány harmadik, fertőzőbb és veszélyesebb hulláma. Ezért az idei nagypénteki keresztúton csak a helyi keresztények vonultak a hagyományok szerint a ferences rend képviselőinek vezetésével a Golgota felé.
A Szent Sír Bazilikában nagypénteken már korán reggel miséztek, s a keresztút zarándoklatának fogadása után este hagyományosan temetési menetet is tartanak a Szent Sírnál, ahol a keresztény hit szerint eltemetése után harmadnapra Jézus feltámadt.
Más években áprilisban már meleg napsütés fogadja a hívőket, de idén esős, és szokatlanul hideg az időjárás, ami a Szentföldön élő keresztények egy részét elriaszthatta a Jeruzsálembe utazástól.
Címlapkép: A jordániai Hasemita Királyi Udvar által közreadott képen II. Abdalláh jordániai király díszőrség kíséretében érkezik a Jordánia függetlenségének 74. évfordulója alkalmából tartott ammáni megemlékezésre 2020. május 25-én. MTI/EPA/Juszef Allan