A képviselő a pluralizmus támogatását tervezi, és azon dolgozik, hogy ellensúlyozza az ultraortodoxok ellenőrzését Izrael vallási ügyei felett – írja a Times of Israel.
Gilad Kariv kedd este, a választások első eredményeinek megjelenése után tweetelte a hagyományos Sehechejánu áldást, melyet jó hír hallatán szokás mondani, „Köszönöm minden támogatómnak, hogy mellettem álltak ezen a hosszú úton” – folytatta üzenetét a reform lelkipásztor.
Ha leteszi hivatali esküjét, Kariv lesz az első reform-rabbi, aki képviselő a Knesszetben.
Kariv az izraeli reformmozgalom vezetője régóta vallási pluralista aktivista, csaknem kilenc évig indult a különböző izraeli választásokon, de eddig soha nem nyert.
Kariv többször is igyekezett a Munkáspárt képviselője lenni, kedden a párt negyedik helyén jutott be az izraeli parlamentbe. Azaz ha a Munkáspárt elegendő szavazatot kap a Kneszetbe való bejutáshoz, akkor ő is.
A jelenlegi szavazatszámlálási adatok szerint a Munkapárt hét mandátumot fog szerezni, ami több mint elegendő ahhoz, hogy Kariv képviselő legyen.
„Készen állok arra, hogy jobban részt vegyek a politikai munkában” – mondta Kariv a Zsidó Távirati Ügynökségnek a kampány alatt, hozzátéve, hogy „Számunkra az a tény, hogy Izraelben az egyenlőség nem törvényi alkotmányos érték és ez szégyen. Szégyen nemcsak a zsidóságra nézve, de a demokráciára nézve is. „
A keddi választásokon a baloldali pártok feltámadtak korábbi, egyre csökkenő népszerűségük után. Meráv Michaeli, miután átvette a Munkapárt vezetését, jelentős sikereket ért el, és a baloldali Merec párt is előreláthatólag a korábban vártnál több szavazatot fog elérni.
Míg a reform judaizmus a legnagyobb zsidó felekezet az Egyesült Államokban, Izraelben szinte ismeretlen ez a vallási irányzat.
Szakértők szerint Kariv megválasztása sem annak köszönhető, hogy a reform mozgalmat képviseli, sokkal inkább annak, hogy karizmatikus személyisége a Munkapárt vezetői közé repítette.
Idén a reform mozgalom, először a történelemben, kampánytémává lett, ugyanis az év elején született olyan bírósági döntés, mely szerint a reform betérést el kell ismerni az Izraelbe állampolgárságot szerezni kívánókra nézve.
E bírósági döntés komoly felháborodást váltott ki az ortodox rabbik, az izraeli Főrabbinátus és általában a vallásos táboron belül.
