Eddig több mint 21 300 embert akadályoztak meg idén abban, hogy illegálisan bejusson Magyarországra és 217 embercsempész ellen indult eljárás – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György elmondta, az elfogottak száma alapján kijelenthető, hogy egyre többen próbálkoznak átjutni a határon; nőtt az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon érkezők szám.
Hozzátette, a leginkább „leterhelt” a szerb-magyar-román hármashatár térsége. Főként szírek, afgánok, irániak és pakisztániak, de indiaiak is nagy számban jelennek meg ott.
Kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány első hulláma idején jelentősen csökkent a migráció, mert az érintett országok szigorú határőrizetet vezettek be. Most viszont,
miközben az Európai Unió polgárai általában nem utazhatnak, a zöldhatáron „tulajdonképpen kontroll nélkül” érkezhetnek a migránsok
– tette hozzá.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kifejtette: a járvány miatt sokan elveszítették az állásukat Európában, ezért most nem áll meg az az érv, hogy a munkaerő miatt van szükség a migránsokra.
Embercsempészek a vádlottak padján
Bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt a Bajai Járási Ügyészség vádat emelt őt szír férfival szemben – tájékoztatta a Bács-Kiskun megyei megbízott főügyész szerdán az MTI-t.
Gyugyi Csilla közölte: a vádlottak az elmúlt két évben egy hierarchikusan felépített, összehangoltan működő bűnözői csoport tagjaiként a szerb-magyar, illetve a horvát-magyar határt illegálisan átlépő migránsokat szállítottak Nyugat-Európába.
A bűnszervezet több mint 60 migráns csempészésében működött közre, a bevándorlók úti célja Ausztria, Németország, Hollandia és Svédország volt.
A vádirat szerint a bűnszervezetet egy Németországban tartózkodási engedéllyel élő szír férfi hozta létre és irányította. Az ügy vádlottjai szintén tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel éltek Nyugat-Európában. A Németországban élő szír férfi biztosított saját vagy bérelt csempészautókat, közölte a migránsok felvételének idejét és helyét, a szállítandó bevándorlók számát és az úticélt. A magyar-osztrák határ előtt a vádlottak gyakran kiszállították a migránsokat, akik a zöldhatáron gyalogosan keltek át, majd már osztrák területről, előre egyeztetett találkozóhelyről tovább vitték őket.
A szervező adta a kapcsolattartáshoz használt mobiltelefonokat és sim-kártyákat, illetve többször előfutóként is kísérte a szállításokat, hogy elkerüljék a lebukást. A felderítés meghiúsítása érdekében a vádlottak folyamatosan cserélték a „munkatelefonokat”, illetve a szervező utasítása szerint rendszeresen törölték a telefonbeszélgetéseket és más kommunikációt.
A migránsok a szállítások ellenértékét az úgynevezett Hawala-rendszerben fizették ki, eszerint a pénzt egy személynél helyezték el, akit a szervező is ismert. Amikor elérték a célországot, az embercsempészek egy videófelvétel megküldésével értesítették a „bankárt”, aki eljuttatta a pénzt a szervezőnek, amelyet ő elosztott a vádlottak között.
A járási ügyészség a letartóztatásban lévő vádlottakat vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen és bűnszervezet tagjaként elkövetett embercsempészés bűntettével vádolja. Az egyik vádlott egy igazoltatáskor hamis görög vezetői engedélyt adott át egy rendőrnek, valamint a hamis közokirattal egy autót is bérelt, ezért két rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt is felelnie kell.
Az ügyész végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabását indítványozza a vádlottakkal szemben azzal, hogy feltételes kedvezménnyel nem szabadulhatnak, továbbá ki is kell utasítani őket az országból. A szír szervező ellen elkülönített ügyben folytatódik az eljárás – tudatta a főügyész a közleményben.
