Biden szerdán az ABC amerikai televíziónak adott interjújában, kérdésre válaszolva, egyetértőleg gyilkosnak minősítette Putyint, és kilátásba helyezte, hogy az orosz vezető „meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozásért.
Az incidens miatt még szerdán hazahívták konzultációra Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet. Antonov szombaton tér vissza állomáshelyéről a washingtoni orosz diplomáciai misszió szerint. Az orosz külügyminisztérium közölte: a konzultáció célja annak megvizsgálása, milyen úton lehet helyrehozni a mélypontra jutott orosz-amerikai kapcsolatokat.
A Fehér Ház jelezte: Washingtonnak nem áll szándékában hazarendelni a Moszkvában állomásozó amerikai nagykövetet. Az Egyesült Államok emellett bizakodó, hogy továbbra is folytathatja gyümölcsöző kapcsolatát Oroszországgal – tette hozzá a szóvivő.
Putyin csütörtökön azt válaszolta Biden kijelentésére, hogy mások megítélésében mindenki önmagából indul ki.
Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban indián törzseket irtottak ki, és a rabszolgaság következményei ma sem múltak el nyomtalanul. Rámutatott: az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely bevetette az atomfegyvert.
Valamivel később az orosz elnök virtuális találkozóra, „egyenes és nyílt” eszmecserére invitálta Bident. Emlékeztetett: legutóbb az amerikai elnök kezdeményezett vele kapcsolatfelvételt. A felek január 26-án, néhány nappal Joe Biden beiktatása után beszéltek telefonon.
Orosz-amerikai viszonyban további feszültséget hozhat, hogy Amerika megint beleszállt az Északi Áramlat 2 projektbe. Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtöki közleményében az Északi Áramlat-2-höz kapcsolódó tevékenységük azonnali felfüggesztésére szólította fel a gázvezeték megépítésében részt vevő vállalatokat, és szankciókkal fenyegette őket.
„Az Északi Áramlat-2 egy rossz projekt: rossz Németországnak, Ukrajnának, és közép-, illetve kelet-európai szövetségeseinknek és partnereink” – szögezte le Blinken.
Az Egyesült Államok eddig csak az Északi Áramlat-2 építésében részt vevő Fortuna orosz csőfektető hajót és annak tulajdonosát, a KVT-Ruszt sújtotta szankciókkal.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jut.
A már csaknem teljesen elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.
Fotó: Flickr/Gage Skidmore
