Megszavazta kedden a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) megyei tanács azt a határozatot, amelyben a kormányhoz, valamint a sport- és ifjúsági minisztériumhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy Sztepan Banderáról, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójáról nevezhessék el városuk sportarénáját.
A döntést a kormánynak kell meghoznia, ugyanis a stadion állami tulajdonban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a döntés újabb diplomáciai vihart kavarhat Ukrajna és Lengyelország között.
E hónapban ugyanis egy másik nyugat-ukrajnai város, Ternopil az UPA egy másik volt vezetőjéről, annak főparancsnokáról, Roman Suhevicsről nevezte el stadionját.
A ternopili döntés ellen tiltakozott a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete,
Ternopil lengyel testvérvárosa pedig bejelentette, hogy felfüggeszti a kapcsolatokat és a közös projekteket az ukrán várossal, valamint Joel Lion, Izrael ukrajnai nagykövete is rosszallásának adott hangot.
Az ukrán külügyminisztérium az utóbbira azt válaszolta, hogy a diplomatáknak az ukrán és az izraeli nép közötti barátság és kölcsönös tisztelet erősítésén kell munkálkodniuk, és nem fordítva – emlékeztetett a hírportál.
Az 1942-ben Bandera által alapított Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) – az ukrán történészek jelenlegi álláspontja szerint – fő célja a független ukrán állam megteremtése volt.
Ennek érdekében eleinte együttműködött a náci németekkel, később viszont szembefordult velük, mivel éppúgy, mint a szovjeteket, őket is megszállóknak tekintette, és ezután mindkét hadsereg ellen harcot vívott a második világháborúban.
AZ UPA szerepe a második világháborúban azonban sokak által máig vitatott. A lengyelek és az ukránok között komoly vitát okoz a volinyi mészárlás megítélése. A régióban 1943-ban az UPA – lengyelországi történészek szerint – több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért.
Ezzel egyidőben Ukrajna legrégebbi és legjobb nevű egyetemének egyik vezető professzora azt javasolta a kormánynak, hogy az ortodox zsidók tízezrei által látogatott Umán várost nevezzék át, és a város Bandera nevét viselje a továbbiakban.
Bohdan Bilinszki a 205 éves, Lvovban működő Politechnikai Nemzeti Egyetem hídépítési professzorának Facebookon közzétett javaslata szerint a zsidó zarándoklatok e jelentős célpontját Bandera-városnak kellene ezentúl hívni.
A professzor azt is mondta, hogy Banderáról minden városban „állomásokat, kikötőket és repülőgépeket kellene elnevezni”.
A Szovjetunió ellenében a nácikkal együttműködő katona csapatai zsidók ezreit ölhették meg a holokauszt során. A másik, fent említett kollaboránsról, Roman Sukevicsről éppen az elmúlt hetekben akartak Ternopilben stadiont elnevezni. Sukevics szintén katonai vezető volt. Izrael ukrajnai nagykövete, Joel Lion Twitter-üzenetben fejezte ki ellenkezését, ám az ukrán külügyminisztérium szóvivője kiállt a döntés mellett, mondván, hazája „fenntartja a nemzeti emlékezetet”. Oleg Nikolenko hozzátette: „ez az ukrán állami politika egyik legfontosabb prioritása marad”.
Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ kelet-európai osztályának igazgatója így reagált akkor: az, hogy Ternopil „meg akarja tisztelni azokat, akik a Szovjetunió kommunizmusa ellen harcoltak, teljességgel érthető”. Ám hozzátette:
hogy ne azok részesüljenek tiszteletben, akik „ártatlan polgártársaik tömeges meggyilkolásában” vettek részt.
Nagy divatja van az ukrán nemzeti függetlenség egyik példaképéről, Stepan Banderáról elnevezni akár egy egész várost.Nagy divatja van az ukrán nemzeti függetlenség egyik példaképéről, Stepan Banderáról elnevezni akár egy egész várost.