Francia katolikus, protestáns és ortodox egyházi vezetők szerdán közös közleményben hívták fel a figyelmet a radikális iszlám elleni törvénytervezet veszélyeire, mert az szerintük sérti a vallás- és egyesületi szabadságot.
„Nyilvánosan kifejezzük aggodalmunkat a ‘köztársaság elveinek megerősítését’ célzó törvényjavaslat miatt” (amely az iszlamista szeparatizmus ellen irányul)”
— írták a Le Figaro című napilapban közzétett felhívásukban a vallási vezetők, köztük Éric de Moulins-Beaufort, a Francia Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Francois Clavairoly, a Francia Protestáns Szövetség elnöke és Emmanuel Adamakis, a Francia Görög Ortodox Érsekség metropolitája.
A francia nemzetgyűlés február 16-án fogadta el jelentős többséggel első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amely március 30-án kerül a jobboldali többségű szenátus elé.
„Belső logikája okán a törvénytervezetnek megvan az a kockázata, hogy sérti az olyan alapvető szabadságjogokat, mint az egyesületi, az oktatási, a vallásszabadság, és még a véleményszabadságot is, amelyet a közéletben egyre inkább meghonosodó gondolatrendőrség támad”
— vélik a keresztény vallási vezetők, akik úgy látják, hogy maga az állam fordít hátat az állam és egyház szétválasztását kimondó 1905-ös törvénynek azzal, hogy az új javaslatában bele akar szólni annak meghatározásába, hogy mi számít kulturális egyesületnek, illetve azok működésébe is bele kíván avatkozni.
A készülő törvény a „korlátozások és rendszeres ellenőrzések törvénye lesz” – hangsúlyozzák az aláírók, kiemelve, hogy a javaslat szerint a prefektus ötévenként rendszeresen ellenőrizheti egy egyesület kulturális jellegét, megerősíti az olyan egyesületi tagok tevékenységeinek és megszólalásainak ellenőrzését, akik az egyesületi életen kívül is tevékenykednek, ellenőrzi a külföldi finanszírozást és a kulturális egyesületek pénzforrásait, a korábbinál erősebb köztársasági elkötelezettséget követel meg mindenkitől, aki állami támogatásból szeretne bármilyen tevékenységet folytatni.
„Mire jó megnehezíteni a kulturális egyesületeknek az 1905-ös törvényben már meghatározott életét? Tényleg komolyan lehet azt gondolni, hogy azok, akik a köztársaságon kívülre kívánják magukat helyezni, annak alapjait megkérdőjelezve, hivatalos státuszhoz fognak folyamodni a prefektusok állandó figyelmének kitéve?”
— tették fel a kérdést a vallási vezetők.
Emlékeztettek arra, hogy az állam és egyház szétválasztását kimondó törvény meghatározza a korlátokat, az ellenőrzéseket és a büntetéseket.
„Meg lehet erősíteni az elsőt, meg lehet valósítani a másodikat, és módosítani lehet az utóbbit”
— hívták fel a figyelmet.
A három keresztény egyház vezetője ugyanakkor
„fenntartások nélkül üdvözölte a törvénytervezet olyan intézkedéseit, mint a küzdelem a kényszerházasság, a fiatal lányok szexuális megcsonkítása, az örökösödési egyenlőtlenség, a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció minden formája ellen”.
A „köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslat célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül, de alapvetően a kulturális egyesületek álcája mögé bújva egyre nagyobb teret nyerő radikális iszlám visszaszorítását szolgálja.
A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni.
Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése.
Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.
A törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon ártó szándékkal személyes adatokat tesznek közzé, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.
Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és „kihágások” esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását. A törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.
