Az unoka, Enid Zentelis addig ismerte nagymamája, Bella Vitál-Tihanyi történetét. Csak azt tudta, hogy egyik magyarországi szomszédja jelentette fel a hatóságoknál, hogy zsidó, és miután néhány hónapot egy budapesti börtönben töltött, hamis papírok segítségével engedték szabadon, melyek azt mutatták, hogy svéd állampolgár – írja a The Jerusalem Post.
Miután Zentelis átnézte elhunyt nagymamája holmiját, rábukkant a Szövetséges Ellenőrző Bizottság levelére, amelyben a Bizottság
köszönetet mondott Vitál-Tihanyinak, a brit különleges műveletek részeként végzett „rendkívül bizalmas munkájáért … nagy kockázatot vállalva ezzel”.
„Lehetséges, hogy kém volt a nagyanyám? Tudnom kellett, mit jelent ez a levél ”- mondta Zentelis a New York Postnak.
Aznap kezdte meg Zentelis négy évig tartó nyomozását nagymamája múltja és a háború alatt betöltött szerepét után. A vizsgálat alatt számtalan órányi szakértői interjút, országos levéltárat, rokonokat és nagymamája kiadatlan emlékiratát nézte át.
A londoni Brit Nemzeti Levéltárban tett látogatása után Zentilis megtalálta Vital-Tihanyit, aki a háború alatt a kémszolgálati missziókat folytató Különleges Műveleti Végrehajtó munkatársa vagy segítője volt.
Az is kiderült, hogy az 1936-os berlini olimpiára kvalifikálta magát, úszott a magyar válogatottal, bár Berlinbe szülei nem voltak hajlandók elengedni.
A New York Post szerint miközben a magyarországi zsidók számára lehetetlen volt egyetemre járni, lehetőség nyílt arra, hogy postai ügyintéző öccsével karöltve, kapcsolatba léphessen a brit titkosszolgálatokkal és fontos üzeneteket juttasson el számukra.
Munkájuk az volt, hogy a német lehallgatása alapján bemérjék a német állásokat, és pontosan meghatározzák a német kémek helyét.
„Nagyanyám testvére szerezte meg az információt, amit nagyanyám kódolt, úgy küldték el” – mondta Zentelis a New York Postnak.
Zentelis azt is elmondta, hogy a páros információkat gyűjtött össze arról is, hogy Hitler meg készült szakítani megnemtámadási szerződést, amit Sztálinnal kötött.
„Néhány információs morzsát ugyan, de tudtak minderről” – mondta Zentelis. „Ez megváltoztatta a háború menetét. Munkájukat és az általuk közölt információt ezután az angolok nagyon nagyra értékelték”.
Bella a háború után Belgiumba költözött, ahol élettársával letelepedett. Gyakran látogatott az Egyesült Államokba, hogy meglátogassa családját, később, az 1960-as években Korzikára költözött, és ott élt 1998-ban bekövetkezett haláláig.
„Úgy gondolom, hogy nagyanyám tett azért, hogy ez igazságosabb világ legyen” – mondta Zentelis.
