„Én akartam lenni az első iráni sportoló, aki ellátogat Izraelbe”

2019 előtt az ötlet, hogy Saeid Mollaei Tel-Aviban küzdjön, csupán álom volt. Most viszont az iráni dzsúdóbajnok elérte, amit akart, bár nagy árat fizetett érte – írja a Há’árec.

„Nagyon boldog voltam, amikor először Izraelbe jöhettem, miután elhagytam Iránt. Én vagyok az első iráni sportoló, aki így tett, az (iráni iszlám) forradalom óta, 42 éve”.

Az évek során Mollaei arra kényszerült, hogy tudatosan elveszítsen meccseket, vagy sérüléseket színleljen, hogy ne kelljen kiállnia az izraeli dzsúdóbajnok, Sagi Muki ellen. Ezt az iráni kormány utasítására tette.

Úgy nézett ki, hogy az iráni sportolónak fel kell adnia álmát, hogy olimpiai bajnok lehessen, míg el nem jött a 2019-es tokiói bajnokság, ahol úgy döntött: elege van.

A sportoló felidézte, hogy nem engedték kiállni izraeliekkel szemben, és családja is veszélybe került.

Mollaei sosem ment vissza Iránba, és úgy néz ki, nem is fog. A bajnokságot követően a Nemzetközi Dzsúdó Szövetség segítségével Németországba ment, és ott politikai menedéket kért.

Most menekültként élt Németországban, van egy lakása és barátnője. Edzője elhagyta (ő is menedékjogot kapott), így régi életét maga mögött hagyta.

„Mindenkinek hiányzik a hazája, és nekem is – Irán a hazám. Az emigráció mindenkinek nehéz, de én mindent hátrahagytam. Elfelejtettem a múltat. Nehéz életem volt, de új életet kezdtem, és most szabadon élek, és a céljaim elérésén dolgozom.”

Ez nem könnyű számára, hiszen családja és barátai Iránban vannak. Németországban mongol állampolgárként él. Otthon sztár volt, most pedig a nulláról épít mindent újra. De nem panaszkodik.

„Az új életem is nehéz. Nehezek a körülmények, de minden napot élvezek, mert végre szabad vagyok (…) Főleg részt akarok venni az olimpián, hogy a családomat és az iráni barátaimat boldoggá tegyem. Ők mind jó és kedves emberek.”

Iránban a Grand Slam versenyen a döntőbe jutott.

A dzsúdózó pozitív fogadtatásban részesült az izraeliek részéről. Ő maga héberül mondott köszönetet az Izraeli Dzsúdó Szervezetnek és miután ezüstérmet nyert, megköszönte a szervezetnek, hogy úgy szurkoltak neki, mintha izraeli lett volna.

Otthon sok hazugságot hallott Izraelről, így meglepődött, amikor valóban Izraelben járt. „Azt hittem, hogy az országban háború van, tele dühös, katonás emberekkel. (…) Az első napokban teljesen megdöbbentem, nem hittem el, amit látok. Minden, amit tanítottak nekünk Iránban, tévedés volt. Az izraeliek tele vannak energiával és barátságosak, az ország modern, gyönyörű, békés és békésen is viselkedik.”

Már van is egy közeli izraeli barátja, maga Sagi Muki. 2019-ben Mollaei reagált Muki Instagram-posztjára a győzelméről, és gratulált neki. Beszéltem a lehetséges közös edzésről, és kétszer is találkoztak. Sajnos nem tudtak küzdeni a Tel Aviv-i versenyen, mert Muki hamar kiesett.

Ezt bánja Mollaei, mert be akarta bizonyítani, hogy „még ha harcolunk is (…) a sportban van barátság, és nincsen politika”.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Izraeli vasmunkás a Margitszigetre zárva

Izrael legjobb úszója buborék-létezésről, állami támogatásról és arab versenyek barátságtalanságairól is mesélt a Neokohnnak. Wallenstein Róbert interjúja.