Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedd este először beszélt Joe Bidennel telefonon az utóbbi január 20-i beiktatása óta. A két vezető országaik biztonsági együttműködésének további erősítéséről, a palesztinokkal való békekötés fontosságáról, az Izrael és az arab országok közti békékről, az iráni nukleáris fenyegetésről és a koronavírus járványról beszélt – írja a Times of Israel.
Netanjahu az első közel-keleti vezető akit Biden felhívott, de korántsem az első külföldi politikus. Sokan igyekeztek megfejteni annak okát, vajon miért kellett négy hét ahhoz, hogy az Egyesült Államok 46. elnöke felhívja legszorosabb szövetségesét.
Az okok közt leggyakrabban az merült fel, hogy Netanjahu ismerten fagyos viszonyt ápolt Barack Obama elnökkel illetve, hogy Biden nem akarhatta a hívással a két éven belül negyedszerre parlamenti választások elé néző zsidó állam jelenlegi miniszterelnökének kampányát erősíteni.
A beszélgetés „nagyon meleg és barátságos volt és körülbelül egy órán át tartott” – áll az izraeli miniszterelnök hivatalának közleményében. A Fehér Ház nem kommentálta azonnal a hívást, kérdésre válaszolva azt mondták, hogy a két vezető közti eszmecsere „jó beszélgetés volt”.
A Fehér Ház későbbi közleménye szerint Biden
„megerősítette személyes kapcsolatát Izrael biztonsága iránti szilárd elkötelezettség mellett, és kifejezte szándékát az Egyesült Államok és Izrael közötti partnerség minden aspektusának megerősítésére, beleértve a védelmi együttműködésünket is”.
A két vezető megvitatta az amerikai – izraeli kapcsolatok további erősítését azon normalizációs megállapodásokra építve, amelyeket a Trump-kormány közvetített Izrael és arab szomszédjai között – közölte az izraeli miniszterelnök hivatala. A két vezető beszélt „a régió Irán általi fenyegetettségéről és kihívásairól is, és arról, hogy folytatják az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat”.
Szintén a keddi felhívás során Netanyahu és Biden megvitatták a koronavírus-járványt,
az amerikai elnök dicsérte a Izrael kiemelkedő teljesítményét a védőoltások tekintetében.
A Fehér Ház közleménye nem tett említést a világjárványról, de kijelenti, hogy Biden „hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az egész régióban – ideértve az izraelieket és a palesztinokat is – előmozdítsák a békét”.
Netanjahu közleménye nem tett említést a palesztinokról.
Biden elmondta, hogy vissza kíván lépni a 2015-ös, Iránnal kötött közös átfogó cselekvési tervbe (JCPOA), mely potenciális ütközési felületet jelenthet az izraeli vezetéssel. Netanjahu határozottan ellenezte az egyezményt már annak megkötésekor is, és üdvözölte Trump döntését, hogy 2018-ban kilép a megállapodásból.
Az amerikai elnök a múlt héten kijelentette, hogy adminisztrációja nem oldja fel az Iránnal szembeni szankciókat, azelőtt, hogy az Iszlám Köztársaság felfüggesztené a megengedettnél nagyobb tisztaságú uránium dúsítását. Irán ezzel szemben azt követelte Washingtontól, hogy előbb az térjen vissza az egyezséghez és oldja fel szankciókat.
Biden azt is elmondta, hogy komolyan akar foglalkozni Irán ballisztikus rakétaprogramjával és a regionális hegemóniára törésével, de elsődleges fontosságú, hogy Irán megfeleljen a JCPOA-ben foglaltaknak. Irán elutasít minden ilyen tárgyalást.
Izrael fenntartja, hogy ezek a kérdések nem tűrnek halasztást és hogy az Egyesült Államok elveszítené Iránnal szembeni erőfölényét, ha feltétel nélkül visszatérne a szerződéshez.
Az Egyesült Államok Teheránnal való újbóli kapcsolatfelvételének lehetősége riadalmat váltott ki Izrael és szövetségesei részéről.
Netanjahu, aki nyilvánosan lobbizott a 2015-ös megállapodás ellen, figyelmeztette Bident, hogy
„hiba” és „ostobaság” lenne, ha az Egyesült Államok újra csatlakozna a JCPOA-hoz.
Egy hétfői interjúban, amikor Biden hívásának hiányáról kérdezték, Netanjahu kijelentette hogy szembeszáll azokkal, akik ellenzik az Irán iránti kemény álláspontját.
Netanjahu a 12-es csatornának elmondta, hogy „szoros kötelék fűzi” a demokrata vezetéshez. Netanjahu szerint az amerikai törvényhozókkal való kapcsolat „politika kérdése”, és nem pártos hovatartozás.
„Aki támogatja politikánkat, azt én is támogatom. Azonban aki veszélyt jelenthet ránk, például az iráni nukleáris programmal kapcsolatban, amely egzisztenciális veszélyt jelent Izraelre, azt ellenzem és nem érdekel, hogy demokratákról van-e szó”.
