Abbász és a demokratikus választások

Mennyire szabad hinni a Palesztin Hatóság demokratikus választásokról szóló ígéreteinek?

A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász avagy álnevén Abu Mázen által 15 év szünet után nagyvonalúan meghirdetett parlamenti és elnök választásokra való tekintettel a zsidó állam kivételesen beleegyezett abba, hogy egy magas rangú palesztin tisztviselő meglátogassa az izraeli börtönben többszörös büntetését töltő Marwan Barghouti biztonsági foglyot.

Abu Mázen közeli bizalmasa, Husszein al-Sejk palesztin polgári ügyekért felelős tisztviselő látogatásának célja az ötszörös életfogytiglanra ítélt Barghouti meggyőzése az okból kifolyólag, hogy felejtse el a közelgő választások kecsegtető kihívásait. A palesztinok körében kiemelkedő népszerűségnek örvendő biztonsági rab, akit a felmérések szerint a jelenlegi elnök egyik esélyes vetélytársának tekintenek, erősen fontolgatja, hogy indul a választásokon.

A jelölt nem mellesleg a zsidó állam elleni terrortámadások szervezésében játszott szerepéért került börtönbe.

Barghouti nevéhez köthető a második Intifáda során tervezett gyilkosságok sorozata, amely több ezer izraeli életét követelte.

Mahmúd Abbász elnökként utoljára 2005-ben nyert egy végül véres Hamász-Fatah konfliktusba torkolló választást és annak ellenére, hogy mandátuma több mint 10 éve lejárt, a palesztinok vezére (megjegyzendő Jeruzsálem és Washington egyetértésével) az egyszerűség kedvéért eltekintett az újabb problémás választások kiírásától.

Ezt követően soha be nem tartott ígéretekben természetesen nem volt hiány, így az izraeli megfigyelőkön kívül az arab média és a palesztin elemzők sem kifejezetten bíznak abban, hogy a tervek szerint annak rendje és módja szerint a meghirdetett választásokra valójában sor kerül.

Abbász demokratikus szavazások iránti nagyvonalú bejelentésének alátámasztására és a szkeptikusok megnyugtatására Fatah-tisztviselők azzal érvelnek, hogy elnökük valójában most először adott ki törvényhozói szavazást hitelesítő, pecséttel ellátott rendeletet.

Az ominózus elnöki bejelentés szerint a palesztin listás szavazásra, ha minden jól megy idén május 22-én kerül sor. Az elnök 2009-ben lejárt mandátumának megújítására július 31-én lehet voksolni, míg a Palesztin Nemzeti Tanács létrehozásának végső határideje augusztus 31.

A kedélyek és a hangulat kellő mértékű korbácsolása végett, Barghouti nem az egyetlen a Fatah által preferált és Abbász mellett indítható jelöltek listáján és természetesen a másik oldalról, a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet is bejelentette szándékát egy újabb megbékélési szándékkal megspékelve.

A Hamász és a Fatah közötti együttműködés ezúttali komoly elhatározásának megerősítése és a választásokkal kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása érdekében vezető palesztin tisztviselők múlt héten Kairóban kétnapos tárgyalást folytattak.

A találkozón részt vett Dzsibril Radzsoub, Fatah-főtitkár és Szaleh al-Arouri, a Hamász terrorszervezet helyettes vezetője és a katonai szárny egyik alapítója. Ezenkívül más palesztin frakciók, számszerint tucatnyi különböző szervezet, például az Iszlám Dzsihád és a Népi Harci Front képviselői is megjelentek a kairói megbeszélésen.

A ramallahi vezetés a kairói tárgyalásokat a választások útjában álló akadályok elhárításának reményében üdvözölte, tekintettel a két szervezet között évek óta tartó finoman szólva is feszült viszonyra, ami a Fatah legutóbbi 2006-os választáson elszenvedett 45-74 arányú vereségével és a miniszterelnök Izmail Hanije (Hamász) elmozdításával kezdődött.

Számos, többnyire sikertelen megbékélési kezdeményezést követően, most a jelek szerint Ramallah, a Hamásszal összeboronált egységkormányt sem tartana elképzelhetetlennek, amennyiben a terrorcsoport hajlandó elfogadni a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) platformjának például azon elveit, miszerint lemond az erőszakról és elismeri Izrael létjogosultságát valamint a békés és biztonságos együttélést.

Radzsoub a kairói találkozó előtt a palesztin közszolgálati adónak azt nyilatkozta, hogy bár még nem született döntés a témában, frakciója úgy érkezett Egyiptomba, hogy minden lehetőségre nyitott. Annak ellenére, hogy a két szervezet által bejegyzett közös lista elvileg nem lehetetlen, de nem is tűnik nagyon valószínűnek, hogy a Hamász belemenne többek között a Fatah fent említett elveinek elfogadásába. Ezenkívül a Fatah sem kifejezetten bízna meg a Hamász ígéreteiben, tekintettel a közelmúltban elszenvedett sérelmekre.

Az immár történelmi, véres összecsapásoknak köszönhetően a palesztin területek a 2007-es szakadás óta két különálló rivális kormányra vannak osztva. Az egyik, az Abbász vezette, Fatah által uralt és korlátozott mozgástérrel rendelkező Palesztin Hatóság, amely többnyire izraeli katonai ellenőrzés alatt áll. Ugyanakkor a gázai enklávé, amelyet a Hamász uralja.

Félretéve a történelmi drámákat, a kétnapos kairói csúcstalálkozó végén a Fatah, a Hamász és a jelenlévő 12 másik frakció megállapodtak a választások mechanizmusát illetően és az Abu Mázen rendeletében megjelölt időpontokban.

Ezenkívül a felek közös nyilatkozatban vállalták a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását, független választási bíróság létrehozását és a választási kampány valamint az eredmény tiszteletben tartását.

A nyilatkozat szerint a választási bíróság a Palesztin Hatóság, Gáza és Kelet-Jeruzsálem bíráiból fog állni, akik a szavazással kapcsolatban felmerülő jogi vitában hivatottak dönteni. Továbbá a választások tisztaságát kizárólag egyenruhás palesztin rendőrök fogják felügyelni, mind a Palesztin Hatóság, mind a gázai szavazóhelyiségekben.

Visszatérve Barghoutira, aki Abbászhoz hasonlóan magas rangú tagja a Fatah mozgalomnak, ugyanakkor a palesztin politika egészen más végletét képviseli, a múlt hónapban Ramallahba látogató egyiptomi és jordán hírszerzés vezetőinek figyelmét is felkeltette. Héber médiaforrások szerint mindkét biztonsági tisztviselő arról próbálta meggyőzni Abbászt, hogy a Fatah egységes listával, vagyis egyetlen jelöltet állítva induljon.

Ugyanis Barghoutin kívül (a Fatahon belül) más potenciális jelentkezők is beszállnának a versenybe, például az egykori gázai biztonsági főnök Mohammad Dahlan, aki jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él száműzetésben és a jelek szerint nagyon szeretne visszatérni.

A Dahlan-féle Demokratikus Reform Áramlat állítólag felvetette egy Barghoutival közös frakció indítását is az ügy érdekében. Az eleve bukásra ítélt projekt, az igazságszolgáltatás elől külföldre menekülő Dahlan megfutamodását árulásként elkönyvelő Fatah reakcióját is beleszámítva, azért vált eleve érdektelenné, mivel Abbász kulcsfontosságú riválisát úgy tűnik kizárják a tervezett választáson indulók listájáról.

A palesztin Piszkos Fred, vagyis Mohammad Dahlan esélyes kihívója lehetne a 84 éves Abu Mázennek, de az egykori gázai biztonsági főnököt és biztonsági minisztert, a Palesztin Hatóság jelenlegi vezetésével folytatott keserű és véres politikai előzményei miatt már korábban száműzték a területről.

Korrupciós ügyeire való tekintettel a palesztin bíróság távollétében vádat emelt ellene, és tizenegy év börtönre ítélte. Támogatói és maga Dahlan is azt állítja, hogy ártatlan, a vádak pedig politikai indíttatású boszorkányüldözés következményei.

Az 59 éves Dahlan a gázai Khan Junesz menekülttáborban született, segített a Fatah Ifjúsági Mozgalom létrehozásában az 1980-as évek elején majd az Izraeli védelmi Erők letartóztatta. Több évet töltött izraeli börtönökben nemzetbiztonsági bűncselekményekben való részvétel miatt, ahol megtanult folyékonyan héberül.

A közelmúltban Dahlan neve mellé újabb súlyos strigula került, ami még inkább erősíti kizárását. Palesztin tisztviselők azt állítják, nincs kétség afelől, hogy az egykori biztonsági főnök „átállt”. Ramallah szerint Dahlan fontos szerepet játszott Mohammed bin Zajed al-Nahjan az Egyesült Arab Emírségek trónörökösének meggyőzésében annak érdekében, hogy kössön békemegállapodást a zsidó állammal. Mi több, Dahlan felhasználhatja az egyezményt arra, hogy visszatérjen a palesztin politikai életbe, és javítsa esélyeit Mahmúd Abbász megbuktatására.

Hab a tortán, hogy Mevlut Cavusoglu török ex-külügyminiszter, egyenesen egy terrorista rejtegetésének vádjával illette az Egyesült Arab Emírségeket, mondván van egy Dahlan nevű terrorista, aki Izraelnek kémkedik, ezért menekült el az országból. Később Cavusoglu az Egyesült Arab Emírségek ördögi terve között említi, Abbász lecserélését Dahlanra.

Tovább bonyolítva az ügyeket, 2018-ban a Buzzfeed hírügynökség arrol számolt be, hogy Dahlan a francia idegenlégió magyar-izraeli [Abraham Golán] származású leszerelt zsidó katonájával működött együtt az amerikai veterán különleges erők alkalmazásában, akik zsoldosokat toboroztak jemeni politikusok meggyilkolására, ki más, mint az Egyesült Arab Emírségek utasítására.

A számos zaftos összeesküvés-elmélet mellett és ellenére, Dahlan végül azért nem érdemesült a tisztújító szavazáson a megmérettetésre, mivel népének vezetése úgy döntött, hogy büntetett előélete miatt a Palesztin Hatóság szent törvényei nevében bűnözőnek számít. Miközben, zárójelben megjegyzendő, hogy az ötszörös életfogytiglani büntetését töltő Marwan Barghouti izraeli biztonsági fogoly és hős, természetesen indulhat a szavazásokon.

Ezenkívül Ramallah ugyan ígéretet tett arra, hogy bárki indulhat a szavazásokon és engedélyezi a Hamász aktivistáinak a nyílt kampányt sőt azt is kijelentette, hogy amennyiben veszítenek a választáson biztosítja a hatalom békés átadását, palesztin, arab és izraeli elemzők még mindig kételkednek abban, hogy a felek valóban elkötelezettek a szabad és tisztességes választások mellett.

A 2006-os vereségre számítva Abbász gyakorlatilag megfosztotta a független bíróságot az elnökség korlátozására vonatkozó hatáskörétől, ami bizonyos aggodalmakra enged következtetni, vagyis megismétlődhet, mindaz, amit a bíróságokkal kapcsolatban 2006-ban láttunk – nyilatkozta Dzihad Harb, palesztin politológus az izraeli médiának.

A nyárra tervezett szavazások valódiságát övező széleskörű szkepticizmus egyébként jogos alapja, hogy a palesztinok többsége úgy véli, a választások meglebegtetése mögött főleg Abu Mázen azon kísérlete rejlik, hogy demokratikus ajánlólevelet lebegtetve Joe Biden elnök felé, kozmetikázza a Donald Trump idején történelmi mélypontra süllyedt palesztin-amerikai diplomáciai kapcsolatokat.

Mindent összevetve Izraelben nem aggódnak különösebben a szomszédságban zajló választások izgalmai miatt, amelynek fő buktatója, a zsidó állam és Abbász megítélésében is Kelet-Jeruzsálem lesz. Ugyanis Izraelnek egyelőre úgy tűnik, nem áll szándékában engedélyezni a kelet – jeruzsálemi palesztin részvételt a voksoláson, amelyhez Abbász viszont a végsőkig ragaszkodni fog, így a választásokat valószínűleg törölni fogják, de Dahlan egyszer még jól jöhet.

Abbász ellenfele nem indulhat a választáson

A civakodás volt az egyik oka, hogy a regnáló elit 2006-ban elveszítette a választásokat a Hamásszal szemben.