Irán szerint majd Irán eldönti, mikor teljesíti az atomalkut, de Washington inkább nem vonná vissza a szankciókat.
Irán végleges és visszafordíthatatlan döntése, hogy akkor teljesíti ismét a 2015. évi atomalkut, ha Washington feloldja az ellene elrendelt szankciókat – közölte vasárnap az iráni állami televízió jelentése szerint Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője az MTI szerint.
A Bécsben Irán és a hat nagyhatalom között aláírt megállapodás korlátozta Irán urándúsító tevékenységét, hogy megnehezítse az iszlám köztársaság számára atomfegyver előállítását – Irán végig tagadta, hogy ilyen szándéka lenne -, az amerikai és más szankciók feloldásáért cserébe.
Donald Trump akkori amerikai elnök azonban 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, amely szerinte egyoldalúan Iránnak kedvez, és ismét elrendelte a korábban már feloldott, az iráni gazdaságot megbénító büntetőintézkedéseket.
„Irán volt az, amely teljesítette a szerződésben megszabott kötelezettségeit, nem pedig az Egyesült Államok és a három nyugat-európai ország (Nagy-Britannia, Franciaország és Németország). (…) Ha azt akarják, hogy Irán térjen vissza kötelezettségvállalásaihoz, az Egyesült Államoknak ténylegesen fel kell oldania a szankciókat”
– idézte az állami televízió Hameneit, aki a légierő parancsnokaival tartott találkozón beszélt.
„Miután ellenőriztük, hogy valamennyi büntetőintézkedést megfelelően törölték, ismét be fogjuk tartani a kötelezettségeinket (…) Ez visszafordíthatatlan és végleges döntés, amellyel minden iráni vezető egyetért”
– mondta.
Az Egyesült Államok döntésére válaszul Teherán fokozatosan lépett vissza kötelezettségeitől, és átlépte az alacsony szinten dúsított uránkészletre, a magas szinten történő urándúsításra és a modern urándúsító centifugák alkalmazására vonatkozó korlátozásokat.
A múlt hónapban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök közölte: ha Irán ismét maradéktalanul betartja az atomalkut, az Egyesült Államok követné példáját, és ezt ugródeszkaként használná fel egy szélesebb megállapodáshoz, amely korlátozhatja Irán rakétafejlesztési programját, illetve regionális tevékenységét.
Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a napokban arra kérte az Európai Uniót, hogy hangolja össze Washington és Teherán visszatérését a szerződéshez. Az Egyesült Államok viszont úgy ítélte meg, hogy túl korai elfogadni az iráni javaslatot.
Amerika nem fogja elsőként törölni a szankciókat
Az Egyesült Államok nem szünteti meg elsőként lépve Iránnal szembeni gazdasági szankcióit, hogy Teherán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, és megvitassák az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felülvizsgálatát – mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke abban az interjúban, amelyet vasárnap sugárzott a CBS amerikai televízió az MTI szerint.
A pénteken rögzített beszélgetésben arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok előbb oldja-e fel a szankciókat, semmint Irán visszatérne a tárgyalóasztalhoz, Biden egyértelmű nemmel válaszolt, majd miután feltették azt a kérdést, hogy Iránnak kell-e lépnie elsőként, nevezetesen abbahagynia urándúsítását, az elnök bólintással felelt.
Joe Biden – beiktatása óta első televíziós interjújában – beszélt országa Kínával való kapcsolatáról is. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok és Kína „rendkívüli versenyt” fog vívni a globális gazdasági színtéren, de nem kerülnek közvetlen konfliktusba egymással. Kiemelte, hogy korábban számtalan alkalommal tárgyalt a kínai elnökkel.
„Végig azt mondtam (Hszi Csin-ping kínai elnöknek), hogy nincs szükségünk konfliktusra. Rendkívüli gazdasági verseny lesz köztünk, és nem abba az irányba viszem majd a dolgokat, amerre ő gondolja” – fogalmazott.
A belpolitikai témákról Joe Biden kijelentette: nem szeretné, ha elődjét, Donald Trumpot a továbbiakban is hírszerzési tájékoztatókban részesítenék, ahogy az egyébként szokás a korábbi elnökök esetében. Úgy vélekedett, „Trump viselkedése kiszámíthatatlan, és félő, hogy titkos információkat szivárogtatna ki, ezért meg kell szüntetni a hozzáférését”.
Nem tért ki arra, szerinte mi történhetne, csupán annyit mondott, hogy elődjének egyszerűen a továbbiakban nincs már szüksége ezen információkra. Leszögezte, hogy ennek nincs köze az amerikai törvényhozás épületének január 6-i ostromához.
Trumpról egyébként az a hír járta, hogy nemigen kötötték le figyelmét a hírszerzési tájékoztatók.
Biden az 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatban azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy annak egyik – általa és a demokraták által korábban fontosnak tartott – eleme, a 15 dolláros óránkénti szövetségi minimálbér-rendelkezés bekerül a Covid-19 segélycsomagba.
„Beletettem (a csomagba), de nem hiszem, hogy benne is marad” – fogalmazott az elnök. Hozzátette, hogy később önálló törvényjavaslatot szorgalmaz a minimálbér emelésére.
Az amerikai elnök beszélt fia kábítószer-problémáiról is. Hunter Biden hosszú évek óta küzdött a függőséggel, és számos rehabilitációs intézményt megjárt, ahol különböző kezeléseken esett át. Pozitív kábítószerteszt miatt 2014-ben elbocsátották a haditengerészettől.
Biden azt mondta, hogy fia története tükrözi azokat a küzdelmeket, amelyeken sok amerikai család keresztülmegy.
„Fogadni mernék, hogy nincs olyan család, amelynek ne lenne kábítószer- vagy alkoholproblémás tagja” – jelentette ki az elnök.
