„Megmentette” az amerikai elnökválasztást egy balos aktivistákból, tech óriáscégekből, vállalatvezetőkből, választási gurukból és szakszervezetisekből álló „összeesküvés” a Time magazin szerint – írja szemléjében a Mandiner.
„A 2020-as választás titkos történetének résztvevői ezért akarják elmondani, mi történt, még akkor is, ha úgy hangzik, mint egy paranoid lázálom – befolyásos emberek iparágakon és ideológiákon átnyúló közös munkálkodása a színfalak mögött, hogy befolyásolják a közfelfogást, megváltoztassák a szabályokat és a törvényeket, irányítsák a média tudósításait és ellenőrizzék az információ áramlását. Nem csalták el a választást, hanem megerősítették azt. És hiszik, hogy a közvéleménynek meg kell ismernie a rendszer törékenységét, hogy biztosítsák a demokrácia megmaradását Amerikában.”
(…) „Furcsa dolog történt a november 3-i választások után: semmi nem történt. A nemzet várta a káoszt. Liberális csoportok azt ígérték, hogy az utcára mennek, és tüntetések százait tervezték országszerte. A jobboldali milíciák csatába készültek. A választás napja előtt egy felmérés azt mutatta, hogy az amerikaiak 75 százaléka az erőszak miatt aggódik” – kezdi riportját Molly Ball. Úgy folytatja: „Történt egy másik furcsa dolog is: miközben Trump próbálta megváltoztatni az eredményt, az amerikai üzleti világ hátat fordított neki. Fontos cégvezetők százai, akik közül sokan támogatták Trump jelöltségét és egyetértettek politikájával, arra szólították fel, hogy ismerje el a vereségét.”
A klasszikusan republikánus üzleti vezetők „átállása” Donald Trump exelnök figyelmét sem kerülte el. December másodikán egy beszédben így fogalmazott: „Nagyon, nagyon furcsa volt. Napokkal a választás után összehangolt törekvésnek voltunk a tanúi, ami a győztes bejelentésére irányult, miközben számos kulcsfontosságú államban még zajlott a szavazatszámlálás”.
Ball nem kertel: „Trumpnak bizonyos szempontból igaza volt. Összeesküvés bontakozott ki a színfalak mögött”. A szerző szerint ez az együttműködés „egyrészt visszaszorította a tüntetéseket, másrészt pedig koordinálta a vezérigazgatók ellenállását. Mindkét meglepetés egy informális szövetségnek volt az eredménye a balos aktivisták és az üzleti titánok között. A paktumot egy szűkszavú, kevesek által észrevett közös nyilatkozat formalizálta, amit az amerikai kereskedelmi kamara és az AFL-CIO (a legnagyobb szakszervezeti szövetség az USA-ban – a szerk.) adott ki a választás napján.”
Az üzleti élet és a szakszervezetek összefogását Ball „rendkívüli árnyékkampányként” írja le, amely „nem a választás megnyerésére volt hivatott, hanem arra, hogy az szabad és tisztességes, hiteles és korrupciómentes legyen”.
A szerző kifejti ezen „árnyékkampány” részleteit. „Több mint egy éven keresztül politikai stratégák lazán szervezett koalíciója igyekezett megerősíteni Amerika intézményeit, miközben azokat egyszerre támadta egy könyörtelen világjárvány és egy autokratikus beállítottságú elnök. Bár a tevékenység jó része a baloldalon zajlott, elkülönült a Biden-kampánytól és ideológiai választóvonalakat is átlépett, döntő mértékben hozzájárultak pártonkívüli és konzervatív szereplők is.”
A teljes cikk itt olvasható.
