A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kérelmeket elbíráló bírói tanácsa (Pre-Trial Chamber) pénteken hozott döntése szerint a büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények és atrocitások kivizsgálása ügyében – írja az MTI.
A büntetőbíróság tájékoztatása szerint alapokmánya (az úgynevezett római statútum) értelmében a bíróság részes államai közé tartoznak a palesztin területek is, így joghatósága kiterjed az Izrael által az 1967-es háborúban megszállt területekre, nevezetesen Gázára, Ciszjordániára, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.
Az indoklás szerint a nemzetközi jog szerinti státusától függetlenül Palesztina rendes eljárás keretében csatlakozott az alapokmányhoz. Ez azt jelenti, hogy alávetette magát a római statútumnak, és joga van arra, hogy az alapokmány végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben mint részes államot kezeljék. Követkésképpen a római statútumban előírt összes jogszabályi feltétel teljesül a palesztin területeket érintő vizsgálatok megindítására – húzták alá.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy az illetékesség területi hatályának megállapításával a bíróság sem az államiságot, sem pedig a törvényes határok meghatározását érintő kérdésekkel nem foglalkozik.
Fatou Bensouda, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze 2019-ben úgy fogalmazott, „indokolható alapja van annak a feltételezésnek, hogy háborús bűncselekményeket követtek el vagy hajtanak végre Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet is”. A főügyész lehetséges elkövetőként mind az izraeli védelmi erőket, mind pedig a fegyveres palesztin csoportokat megnevezte.
A palesztin külügyminisztérium történelmi napnak nevezte az elszámoltathatóság szemszögéből az ICC pénteki döntését. A tárca közölte, hogy kész együttműködni a bírósággal, amennyiben vizsgálat indul.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a törvényszék szemet huny a valódi háborús bűncselekmények felett, és az erős demokratikus rendszerrel rendelkező Izrael ellen vizsgálódik, amely szentként kezeli a jogállamiságot, és nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Hangsúlyozta, hogy a zsidó állam meg fogja védeni „minden állampolgárát, illetve katonáját” a bűnvádi eljárástól.
„A bíróság döntésével gátolja a demokratikus országok jogát önmaguk védelmére” – hangoztatta az izraeli kormányfő.
Az amerikai külügyminisztérium komoly aggályait fejezte ki a bírósági döntés miatt.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát.
Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
Az ítélet szövegéből egyértelmű, hogy a három fős bíróság magyar tagja, Kovács Péter nem értett egyet a döntéssel, különvéleményt fogalmazva meg. (Lásd itt, 60. oldal).
