A védelmi miniszter megszüntetné az ultraortodoxok és az arabok mentességét, de lehetővé tenné, hogy közszolgálatban töltsék el a szolgálati időt.
Beni Ganz védelmi miniszter szerdán egy sajtótájékoztató keretében bemutatott egy új besorozási tervet és azzal fenyegetőzött, hogy nem fog ismét halasztást kérni a Legfelsőbb Bíróságnál a sorkatonai törvény miatt, ha nem kerül elfogadásra a terve, ami a nemzeti szolgálatot nem csak az ultraortodoxokra, de az arab izraeliekre is kiterjesztené – írja az Ujkelet.live
„Azt tervezem, hogy elmegyek a miniszterelnökhöz, és követelni fogom, hogy ez a javaslat a következő kabinetülésen kapja meg a kormány jóváhagyását, a legfőbb ügyész utasításainak megfelelően. Ha ezt a javaslatot nem mozdítják elő, akkor a Legfelsőbb Bíróság előtti pozícióm a törvénytervezet meghosszabbításának ellenzése lesz”
– mondta Ganz, aki elismerte, hogy bejelentése egy választási kampány részének tűnhet.
A program keretében a katonaság válogatna először az újoncok közül, a többiek pedig más biztonsági és közszolgálati feladatokat látnának el, a rendőrségen, a kórházakban, az iskolákban stb. Lényegében mindenkinek teljesítenie kéne két év katonai szolgálatot, de az új rendszeren belül a fiatalok választhatnak, hogy a hadsereghez vagy a közszolgálati apparátushoz akarnak csatlakozni.
Mindazok, akik részt vesznek a tervezetben, beléphetnek a munkaerőpiacra, és a szolgálati mentességi életkort levinnék 22 évre, lehetővé téve, hogy több ultraortodox mehessen el dolgozni.
A terv célja, hogy a nemzeti szolgálaton keresztül összehozza az izraeli társadalom különböző csoportjait, és képzettséget és oktatást nyújtson számukra, hogy később munkát találjanak.
„Így például az ultraortodoxok csatlakozhatnának jótékonysági szervezetekhez – ez a közösségük egyik fontos ügye -, és a sürgősségi, egészségügyi és jóléti szervezeteknél elsajátíthatnak egy szakmát is. Az arab polgárok pedig visszaadhatnának a közösségnek, oktatási szervezeteket alakíthatnának ki bennük, és segíthetnék a bűnözés elleni küzdelmet”
– jelentette ki Ganz.
A védelmi miniszter szerint a hadsereg már készít egy vázlatos tervet.
Az új igazgatóság felállítása körülbelül egy évig tartana, 6–8 éves átmeneti időszakra. Gantz szerint ez idő alatt a cél a 70% -os besorozási ráta elérése.
Még a legátfogóbb javaslatok sem szorgalmazták az összes ultraortodox és arab izraeli sorkatonai szolgálatát, ahogy ez a terv teszi. Jelenleg az alkalmas izraeliek nagyjából fele teljesít katonai szolgálatot. A mentességek nemcsak a haredi és az arab izraeliekre vonatkoznak, hanem egyre több olyan izraelire is, akik mentális vagy fizikai okokból mentesülnek a szolgálat alól.
„Izraelben 2021-ben, a fiatalok több mint fele nem csatlakozik a hadsereghez. A katonai szolgálat kárt szenved, az izraeli társadalom szétszakadt… Az Izraeli Védelmi Erők a nép hadseregéből a nép felének seregévé vált.”
-mondta Gantz.
A szekuláris-liberális Jes Atid valamint az askenázi Degel Hatora pártok elítélték Gantz tervét. Előbbi azzal vádolta a védelmi minisztert, hogy megadta magát az ultraortodoxoknak, míg utóbbi kóros hazudozónak nevezte, azzal vádolva, hogy ezzel a tervvel, melynek csupán néhány szavazat begyűjtése a célja, megszegte az egyezségüket.
Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.
Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultraortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.
