Ganz az arab izraelieket is besorozná

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

A védelmi miniszter megszüntetné az ultraortodoxok és az arabok mentességét, de lehetővé tenné, hogy közszolgálatban töltsék el a szolgálati időt. 

Beni Ganz védelmi miniszter szerdán egy sajtótájékoztató keretében bemutatott egy új besorozási tervet és azzal fenyegetőzött, hogy nem fog ismét halasztást kérni a Legfelsőbb Bíróságnál a sorkatonai törvény miatt, ha nem kerül elfogadásra a terve, ami a nemzeti szolgálatot nem csak az ultraortodoxokra, de az arab izraeliekre is kiterjesztené – írja az Ujkelet.live

„Azt tervezem, hogy elmegyek a miniszterelnökhöz, és követelni fogom, hogy ez a javaslat a következő kabinetülésen kapja meg a kormány jóváhagyását, a legfőbb ügyész utasításainak megfelelően. Ha ezt a javaslatot nem mozdítják elő, akkor a Legfelsőbb Bíróság előtti pozícióm a törvénytervezet meghosszabbításának ellenzése lesz”

– mondta Ganz, aki elismerte, hogy bejelentése egy választási kampány részének tűnhet.

A program keretében a katonaság válogatna először az újoncok közül, a többiek pedig más biztonsági és közszolgálati feladatokat látnának el, a rendőrségen, a kórházakban, az iskolákban stb. Lényegében mindenkinek teljesítenie kéne két év katonai szolgálatot, de az új rendszeren belül a fiatalok választhatnak, hogy a hadsereghez vagy a közszolgálati apparátushoz akarnak csatlakozni.

Mindazok, akik részt vesznek a tervezetben, beléphetnek a munkaerőpiacra, és a szolgálati mentességi életkort levinnék 22 évre, lehetővé téve, hogy több ultraortodox mehessen el dolgozni.

A terv célja, hogy a nemzeti szolgálaton keresztül összehozza az izraeli társadalom különböző csoportjait, és képzettséget és oktatást nyújtson számukra, hogy később munkát találjanak.

„Így például az ultraortodoxok csatlakozhatnának jótékonysági szervezetekhez – ez a közösségük egyik fontos ügye -, és a sürgősségi, egészségügyi és jóléti szervezeteknél elsajátíthatnak egy szakmát is. Az arab polgárok pedig visszaadhatnának a közösségnek, oktatási szervezeteket alakíthatnának ki bennük, és segíthetnék a bűnözés elleni küzdelmet”

– jelentette ki Ganz.

A védelmi miniszter szerint a hadsereg már készít egy vázlatos tervet.

Az új igazgatóság felállítása körülbelül egy évig tartana, 6–8 éves átmeneti időszakra. Gantz szerint ez idő alatt a cél a 70% -os besorozási ráta elérése.

Még a legátfogóbb javaslatok sem szorgalmazták az összes ultraortodox és arab izraeli sorkatonai szolgálatát, ahogy ez a terv teszi. Jelenleg az alkalmas izraeliek nagyjából fele teljesít katonai szolgálatot. A mentességek nemcsak a haredi és az arab izraeliekre vonatkoznak, hanem egyre több olyan izraelire is, akik mentális vagy fizikai okokból mentesülnek a szolgálat alól.

„Izraelben 2021-ben, a fiatalok több mint fele nem csatlakozik a hadsereghez. A katonai szolgálat kárt szenved, az izraeli társadalom szétszakadt… Az Izraeli Védelmi Erők a nép hadseregéből a nép felének seregévé vált.”

-mondta Gantz.

A szekuláris-liberális Jes Atid valamint az askenázi Degel Hatora pártok elítélték Gantz tervét. Előbbi azzal vádolta a védelmi minisztert, hogy megadta magát az ultraortodoxoknak, míg utóbbi kóros hazudozónak nevezte, azzal vádolva, hogy ezzel a tervvel, melynek csupán néhány szavazat begyűjtése a célja, megszegte az egyezségüket.

Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.

Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultraortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

“Ganz az arab izraelieket is besorozná” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Ez a kerdes nem ilyen egyszeru, mint ahogy azt a cikk erzekelteti. Kezdem a vegen: a haridimok beilleszkedese a polgari eletbe, tehat katonai szolgalat es tanulas, majd polgari karrier, sokkal eroteljesebb beavatkozast jelentene (vagy jelent majd, mert a folyamat letezik) Izrael demokratikus, liberalis letebe, mint amit most, a gettobol beavatkozo haridimok jelentenek.
    Ami a hadsereget illeti: egy orszag hadserege nem linearis a lakossag szamaval. Nyilvan egy 40 evvel ezelotti Izraelt megvedo hadsereg meg tudja vedeni az orszagot ma is. Nem beszelek a technikai oldalrol, csak a katonak szamarol. A lakossag negyven ev alatt megduplazodott, ami nem jelenti ketszer akkora hadsereg szuksegletet. Persze, le lehet csokkenteni a szolgalati idot (ez meg is tortent), de a kikepzes csak hosszabb lesz a fejlettebb technologiakkal, es ha ki is akarjak hasznalni a megszerzett felkeszultseget, akkor sokkal nem rovidulhet a szolgalati ido.
    Az izraeli fiatalok jo resze nem akar „megszokni” a katonai szolgalat elol, sot, igyekszik minel elitebb alakulatnal szolgalni. Ennek sok oka van, elsosorban idealizmus, de van a dolognak materialis elonye is. Meg ma is igaz, hogy az izraeli tarsadalom elitjebe a katonai szolgalat az egyik belepo. En, bar a szabalyok tiltjak, ha egy allast kereso eletrajza a kezembe kerult, elso pillantasom mindig a katonai szolgalatra esett.
    Ami az arabokat illeti, nem lenne pelda nelkuli a szolgalatuk: ma is szolgalnak a hadseregben druzok es beduinok. A druzok minden szempontbol (ideologiajukban is) lojalis izraeli allampolgarok, es a hadseregben magas rangu tisztekkent is szolgalnak.
    Ami Ganzot illeti, ahogy MoseMenahem megjegyezte, az a valasztasi propaganda resze, nem kell tulsagosan komolyan venni.