Ganz az arab izraelieket is besorozná

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

A védelmi miniszter megszüntetné az ultraortodoxok és az arabok mentességét, de lehetővé tenné, hogy közszolgálatban töltsék el a szolgálati időt. 

Beni Ganz védelmi miniszter szerdán egy sajtótájékoztató keretében bemutatott egy új besorozási tervet és azzal fenyegetőzött, hogy nem fog ismét halasztást kérni a Legfelsőbb Bíróságnál a sorkatonai törvény miatt, ha nem kerül elfogadásra a terve, ami a nemzeti szolgálatot nem csak az ultraortodoxokra, de az arab izraeliekre is kiterjesztené – írja az Ujkelet.live

„Azt tervezem, hogy elmegyek a miniszterelnökhöz, és követelni fogom, hogy ez a javaslat a következő kabinetülésen kapja meg a kormány jóváhagyását, a legfőbb ügyész utasításainak megfelelően. Ha ezt a javaslatot nem mozdítják elő, akkor a Legfelsőbb Bíróság előtti pozícióm a törvénytervezet meghosszabbításának ellenzése lesz”

– mondta Ganz, aki elismerte, hogy bejelentése egy választási kampány részének tűnhet.

A program keretében a katonaság válogatna először az újoncok közül, a többiek pedig más biztonsági és közszolgálati feladatokat látnának el, a rendőrségen, a kórházakban, az iskolákban stb. Lényegében mindenkinek teljesítenie kéne két év katonai szolgálatot, de az új rendszeren belül a fiatalok választhatnak, hogy a hadsereghez vagy a közszolgálati apparátushoz akarnak csatlakozni.

Mindazok, akik részt vesznek a tervezetben, beléphetnek a munkaerőpiacra, és a szolgálati mentességi életkort levinnék 22 évre, lehetővé téve, hogy több ultraortodox mehessen el dolgozni.

A terv célja, hogy a nemzeti szolgálaton keresztül összehozza az izraeli társadalom különböző csoportjait, és képzettséget és oktatást nyújtson számukra, hogy később munkát találjanak.

„Így például az ultraortodoxok csatlakozhatnának jótékonysági szervezetekhez – ez a közösségük egyik fontos ügye -, és a sürgősségi, egészségügyi és jóléti szervezeteknél elsajátíthatnak egy szakmát is. Az arab polgárok pedig visszaadhatnának a közösségnek, oktatási szervezeteket alakíthatnának ki bennük, és segíthetnék a bűnözés elleni küzdelmet”

– jelentette ki Ganz.

A védelmi miniszter szerint a hadsereg már készít egy vázlatos tervet.

Az új igazgatóság felállítása körülbelül egy évig tartana, 6–8 éves átmeneti időszakra. Gantz szerint ez idő alatt a cél a 70% -os besorozási ráta elérése.

Még a legátfogóbb javaslatok sem szorgalmazták az összes ultraortodox és arab izraeli sorkatonai szolgálatát, ahogy ez a terv teszi. Jelenleg az alkalmas izraeliek nagyjából fele teljesít katonai szolgálatot. A mentességek nemcsak a haredi és az arab izraeliekre vonatkoznak, hanem egyre több olyan izraelire is, akik mentális vagy fizikai okokból mentesülnek a szolgálat alól.

„Izraelben 2021-ben, a fiatalok több mint fele nem csatlakozik a hadsereghez. A katonai szolgálat kárt szenved, az izraeli társadalom szétszakadt… Az Izraeli Védelmi Erők a nép hadseregéből a nép felének seregévé vált.”

-mondta Gantz.

A szekuláris-liberális Jes Atid valamint az askenázi Degel Hatora pártok elítélték Gantz tervét. Előbbi azzal vádolta a védelmi minisztert, hogy megadta magát az ultraortodoxoknak, míg utóbbi kóros hazudozónak nevezte, azzal vádolva, hogy ezzel a tervvel, melynek csupán néhány szavazat begyűjtése a célja, megszegte az egyezségüket.

Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.

Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultraortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

Az IDF titkos életmentő „macskái”

Kik az IDF titkos helikopteres életmentői, mit tudnak csinálni leszerelés után, és hogyan birkóznak meg a PTSD-vel? Gulyás Virág interjúja.

“Ganz az arab izraelieket is besorozná” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Ez a kerdes nem ilyen egyszeru, mint ahogy azt a cikk erzekelteti. Kezdem a vegen: a haridimok beilleszkedese a polgari eletbe, tehat katonai szolgalat es tanulas, majd polgari karrier, sokkal eroteljesebb beavatkozast jelentene (vagy jelent majd, mert a folyamat letezik) Izrael demokratikus, liberalis letebe, mint amit most, a gettobol beavatkozo haridimok jelentenek.
    Ami a hadsereget illeti: egy orszag hadserege nem linearis a lakossag szamaval. Nyilvan egy 40 evvel ezelotti Izraelt megvedo hadsereg meg tudja vedeni az orszagot ma is. Nem beszelek a technikai oldalrol, csak a katonak szamarol. A lakossag negyven ev alatt megduplazodott, ami nem jelenti ketszer akkora hadsereg szuksegletet. Persze, le lehet csokkenteni a szolgalati idot (ez meg is tortent), de a kikepzes csak hosszabb lesz a fejlettebb technologiakkal, es ha ki is akarjak hasznalni a megszerzett felkeszultseget, akkor sokkal nem rovidulhet a szolgalati ido.
    Az izraeli fiatalok jo resze nem akar „megszokni” a katonai szolgalat elol, sot, igyekszik minel elitebb alakulatnal szolgalni. Ennek sok oka van, elsosorban idealizmus, de van a dolognak materialis elonye is. Meg ma is igaz, hogy az izraeli tarsadalom elitjebe a katonai szolgalat az egyik belepo. En, bar a szabalyok tiltjak, ha egy allast kereso eletrajza a kezembe kerult, elso pillantasom mindig a katonai szolgalatra esett.
    Ami az arabokat illeti, nem lenne pelda nelkuli a szolgalatuk: ma is szolgalnak a hadseregben druzok es beduinok. A druzok minden szempontbol (ideologiajukban is) lojalis izraeli allampolgarok, es a hadseregben magas rangu tisztekkent is szolgalnak.
    Ami Ganzot illeti, ahogy MoseMenahem megjegyezte, az a valasztasi propaganda resze, nem kell tulsagosan komolyan venni.