Morawiecki: az áldozatok emlékezete a lengyel identitás részét képezi

A lengyel identitás fontos részét képezi az auschwitzi áldozatok emlékezete, a német nácik a lágerben a világtörténelem legiszonyatosabb gépezetét hozták létre – írta szerdán, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Amikor (a korábban három része feldarabolt) Lengyelország 1918-ban 123 év után visszanyerte függetlenségét, „senki sem sejtette, hogy területén a német nácik a világtörténelem legszörnyűbb halálgépezetét”, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort hozzák majd létre – áll Morawieckinek a Twitteren közzétett bejegyzésében.

„Az áldozatok emlékezete identitásunk fontos részét képezi”

— tette hozzá a kormányfő.

Az auschwitzi évfordulóról Lengyelországban szerda délután tartanak központi – a koronavírus-járvány miatt online – megemlékezést. Ezen beszédet mond Andrzej Duda lengyel elnök, felszólal a láger néhány volt gyermekfoglya, valamint izraeli és orosz diplomaták.

Orbán Viktor: Magyarország levonta a tanulságokat történelme sötét fejezetéből

Emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus ellen a magyar kormány továbbra is a zéró tolerancia talaján áll, és a közös értékek jegyében további együttműködést ajánlott fel a Zsidó Világkongresszusnak és elnökének.

A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük.

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban – amelynek foglyait a németek korábban, a szovjet csapatok közeledtekor zömében legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították – mintegy 7500, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Putyin miatt bojkottálja a lengyel elnök az izraeli Auschwitz-megemlékezést

Andrzej Duda nemcsak a lengyel-orosz vita, de a hűvös lengyel-izraeli diplomáciai kapcsolatok miatt sem utazik Jeruzsálembe.