Dokumentumfilm: A gyilkosok emlékműve

Dokumentumfilmet mutatott be a 444.hu portál — mint írják — “egy budai úri kerületről, ami a mai napig nem tud szembenézni a korábbi lakosok által elkövetett, felfoghatatlanul kegyetlen bűnökkel.”

A film apropóját a XII. kerületben álló Turul-szobor adja, melynek talapzatán még ma is több olyan ember neve olvasható a kerület mártírjai között, akik valójában háborús bűncselekmények elkövetői voltak.

Az Ács Dániel rendezésében készült film első képkockáin egy túlélővel készült 1999-es interjút látunk. Bokorné Szegő Hanna nyolc hónapos terhesen került a XII. kerületi nyilasházba, férjét kivégezték, ő pedig, elkerülve a Dunába lövést, végül a gettóban kötött ki, az egyetlen olyan csoport tagjaként, amelyet kivételesen életben hagytak a különös kegyetlenkedéseikről elhíresült budai nyilasok.

Szegő Hanna az interjúban olyan fájdalmas emlékeket idéz fel, amelyeket sem a Népbírósági tárgyaláson, sem a családjának nem volt képes azóta sem elmondani.

Ezután éles kontraszttal a XII. kerületi Turul emlékmű felavatása következik, árpádsávos lobogókkal és pátoszos mélymagyar beszédekkel. A film feltárja a Turul emlékmű keletkezésének történetét, a körülötte dúló vitákat, és komolyan elszabadult indulatokat. Felidézi Pokorni Zoltán korabeli magabiztosan nagyképű ígéretét, amely szerint a turul marad, amíg csak ő a polgármester. Pokorni azóta felülvizsgálta akkori nézeteit, köszönhetően a nyilvánosságra került tényeknek, melyek szerint az áldozatként az emlékműre került nagyapja, valójában az egyik legvéresebb kezű nyilaskeresztes párttag volt.

Pokorni elcsukló hangon beszélt „nyilas gyilkos” nagyapja tetteiről

Megrendítő beszédet mondott a fideszes politikus abban a 12. kerületi kórházban, ahol nagyapja és nyilas társai 75 évvel ezelőtt kivégezték a zsidó betegeket és dolgozókat.

A filmben megszólal Ungváry Krisztián történész, Frisch György kutató, Csonka Laura történész, Zoltán Gábor író. Az ő beszámolóikból ismerjük meg a kerületi vérengzések napra pontos krónikáját, a perverz gyilkosságokat, amelyeket a turul nevében követtek el a háború utolsó óráiban.

A hátborzongatóan erős film zárójelenetében végül megbizonyosodhatunk, hogy a kerecsensólyomra és az általa közvetített avítt eszmékre továbbra is komoly igény van. A képviselő-testület csont nélkül szavazza meg a szobor fennmaradását, amely kitárt szárnyaival mind a mai napig őrzi az Istenhegyi és Németvölgyi út sarkán az úri kerület polgárainak kiirthatatlanul mélyen gyökerező antiszemitizmusát.

A dokumentumfilm itt tekinthető meg:

A gyilkosok emlékműve – 444

76 évvel ezelőtt a XII. kerületben a nyilas pártszolgálatosok egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap irányításával saját honfitársaikat mészárolták le. A tömeggyilkosságok helyszínén ma az ő jelképük, egy kardot markoló turul áll.