Szó sincs intifádáról Bné Brákban

A Bné Brákból érkező képek félelmetesek ugyan, de a haredik koronavírus miatti tüntetései nem valamiféle intifada részei, írja a Jerusalem Post publicistája, Herb Keinon.

Aggaszt a “csőcselék” lázongása a városban, akik jelentős anyagi kárt okoztak, és a rendőröket is megtámadták. A városban készült képek dühítők.

Hogy miért? Mert míg a koronavírus futótűzként terjed – a januárban elhunyt 4.500 halálos áldozat közül 1.000 itt halt meg – a haredi ultraortodox közösség – ahol az esetek 40 százalékát diagnosztizálták – tagjainak egy része úgy éli az életét, mintha mi sem történt volna: a gyerekeket iskolába küldik, elmennek jásivákba, imádkoznak a zsinagógákban, esküvőket tartanak. Közben a betegség tombol, a közösség tagjai közül sokan kerülnek kórházba, és még a Ben-Gurion repteret is lezárták.

Ezzel együtt ugyanakkor dühítő az is, hogy többen azt követelik, hogy bevonuljanak a rendőrök és erőszakot alkalmazva bírják jobb belátásra őket. Mindenkinek meg kéne nyugodnia, és hideg fejjel, reálisan kezelnie a helyzetet. Hibás intifadának hívni a Bné Brak-i lázongásokat.

De miért is fontos ezt kiemelni? Azért, mert a szavak számítanak, és képesek hangulatot teremteni – az hangulat pedig már a helytelenül használt kifejezések nélkül is elég mérgező. A Második Intifada egy Izrael ellen vívott, terrorista háború volt. Amit most látunk, az is elég rossz, de a terrorizmushoz nem hasonlítható.

A kormánynak mindenhol biztosítania kell a rendet: Bné Brakban, Mea Searimban, Beit Semesben és Asdodban is, valamint a beduinok által lakott Negevben és az arab városokban is – egyenlő módon. Erre azért van szükség, mert az itt folyó törvénytelenségek veszélyeztetik a közegészségügyet.

Nemcsak a rendőrséget kell bevonni, hanem forrásokat kell elvonni olyan intézményektől is, amelyek nem tartják be a szabályokat. Habár nehéz így beszélnem a saját országomról, mégis muszáj volna ezt meglépni.

Ha igazuk van a haredi megszólalóknak, és az erőszakot a közösség kicsiny, szélsőséges része szítja, akkor őket komolyan meg kell büntetni, és elrettenteni másokat attól, hogy kövessék őket.

Ezen felül a haredi vezetőkkel is együtt kell működnünk és érzékenyen kell viszonyulni az ő problémáikhoz is. Ezt azonban a lázongó csőcselékre nem szabad kiterjeszteni, de azokra, akik szimplán túl akarnak lenni az erőszakon, igen.

Most irtózatosan hiányzik az, hogy az országnak egy köztiszteletben álló vezetője legyen, akinek a szava súllyal bírna egy ilyen helyzetben. Ironikus, hogy nagyon sokan mondanak nagyon sokfélét a helyzetről, de senki sincs olyan, akinek a szavát a közvélemény és a haredi közösség is egyaránt tisztelné. Az országos Rabbinátus lenne a legalkalmasabb erre, de sajnos az ő véleményének egyre kevesebb befolyása van.

Ami még rosszabb, hogy az ország épp egy választási kampány közepén van. Így Benjamin Netanjahu valószínűleg fél attól, hogy választókat veszíthet, így nem akar szembefordulni a haredi pártokkal.

Nemcsak Netanjahu, de a többi párt is kihasználja a helyzetet a szavazók gyűjtésére. Példának hozza fel erre azt, hogy Az Egyesült Tóra Judaizmus párt tagja, Jiszráel Eichler azt mondta vasárnap Bné Brakban, hogy senkit sem érdekel a háredik egészsége. “A rendőrség nem akar egészségesnek látni minket. A média is még több betegséget akar a háredik körében.”

Az is erre utaló jel, hogy egy Merec logóját hordozó poszt kezdett elterjedni a közösségi médiában, ami vizsnyici rebbét, Jiszráel Hager rabbit ábrázolta a következő felirattal: “Veszélyt jelent a közegészségre.” A Merec védelmében csak annyit felételezhetünk, hogy az valószínűleg azzal kapcsolatban fogalmaz meg kritikát, hogy a rabbi ragaszkodott az iskolák nyitva tartásához a lezárások ellenére is

a poszt ennek ellenére megtévesztő.

Keinon szerint mindkét eset arra példa, hogy különböző pártok a helyzetet kihasználva növelnék támogatóik számát – ezzel viszont az országnak ártanak.

Az elmúlt napokban a közösségi média tele volt mobilos videókkal, amelyek a Bné Brakban zajló eseményekről készültek. Az egyik videót egy nő készítette emeleti lakásából, és az látható rajta, hogy a zavargók megtámadnak egy rendőrtiszteket szállító autót. Miután egy percig vette a jelenetet, azt mondta egy másik, a lakásban tartózkodó embernek:

“Ez Isten nevének teljes meggyalázása. Nem hiszem el, hogy ez történik.”

Az ország és a haredik nagy része valószínűleg egyetért ezzel. Miután a járványnak vége, az izraelieknek együtt kell szembenézniük a helyzettel, és megoldaniuk azt, hogy végre jól működjön az ország.

Meghosszabíthatják a zárlatot Izraelben

Sokak szerint nincs értelme a hosszabításnak, ha a haredi társadalom nem tartja be a korlátozásokat.