Mikor az Obama-adminisztráció zárt ajtók mögött megegyezett az iráni atomalkuról 2015-ben, azzal utasították el az izraeli kritikákat, hogy nem is tudják, mit tartalmaz az egyezmény, mégis ellenzik – írja a Times of Israel.
Ez a reakció a Netanjahu-kormány sok tagját feldühítette, hiszen éppen Izraelt nem vonták be egy olyan egyezmény kialakításába, ami sokkal inkább érinti őket, mint az Egyesült Államokat, vagy az Irántól több ezer kilométerre lévő tárgyalópartnereket.
A kommunikáció hiánya volt az egyik ok, amiért a két régi szövetséges egymásnak feszült Obama hivatali ideje során.
Anthony Blinken, Joe Biden külügyminisztere azt mondta a szenátoroknak múlt héten, hogy az Egyesült Államok számára létfontosságú az Izraellel és arab szövetségeseivel való tárgyalás „még a felszállásnál és nem a landolásnál”. Ezt Jen Psaki, Biden szóvivője is megerősítette az elnök beiktatási ceremóniája után. Innentől kezdve Izrael térfelén pattog a labda.
A tárgyalások ugyan még kezdetleges szakaszban vannak, de azt már lehet tudni, hogy Netanjahu szembe fog szállni Bidennel, és arra számít, hogy aggodalmait Washington nem fogja meghallgatni.
Pedig a két ország célja közös: egy továbbfejlesztett megállapodást szeretnének kötni Iránnal, amely megakadályozza az országot az atomfegyver kifejlesztésében.
A Biden-adminisztráció először visszatérne az eredeti megállapodáshoz, és az így kiépített bizalomra építve tárgyalna egy „tartósabb és erősebb” egyezményről.
„Ha Irán visszatér az egyezmény feltételeihez, mi is így teszünk. Ez lenne az első lépés” – mondta egy Biden-közeli forrás az Associated Pressnek.
Viszont Netanjahu, aki mindig is ellenezte az atomalkut, azt szeretné, ha az Egyesült Államok addig tartaná fenn a szankciókat, amíg Irán teljesen leállítja atomprogramját – vagy legalább addig, amíg tárgyalóasztalhoz ülnek Izraellel.
Biden és tanácsadói nem tartják reálisnak, hatékonynak Netanjahu tervét. Az ígéret, hogy végighallgatják Izraelt, nem lesz elég. Órákkal az elnök beiktatása után, de még Psaki beszéde előtt a 12-es csatorna – az ország legnézettebb hírműsorában – egy „magas rangú izraeli politikust” idézett, aki elmondta: ha Biden vissza akar térni Obama alkujához, akkor nincs miről tárgyalni.
Ezt a The Times of Israelnek más, Netanjahu-közeli politikusok is megerősítették, és ez Michael Oren, korábbi washingtoni izraeli nagykövet álláspontja is. A Likud tehát nyomást próbál gyakorolni az Egyesült Államokra az Iránnal szembeni „maximalista hozzáállás” érdekében. Oren szerint Izrael nem harcolni akar, egyszerűen csak a biztonságát félti.
„Fel kell készülnünk akár a háborúra is, mert az atomalkuhoz való visszatérés oda vezet” – mondta Oren. Hozzátette: Irán 20 százalékos urándúsítása az utóbbi hónapokban bizonyította, hogy az atomalku hatástalan.
Benny Ganz védelmi miniszter pénteken elmondta: nem fogja engedni, hogy bárki veszélyeztesse Izrael biztonságát azzal, hogy megállapodást köt Iránnal – ez egy burkolt üzenet Netanjahu számára. Egy, a miniszterelnökhöz közeli forrás szerint Ganz állításával ellentétben Netanjahu minden releváns párttal tárgyalni fog a témáról.
Egy névtelenséget kérő biztonságpolitikai szakértő a The Times of Israelnek elmondta: még ha a Biden-adminisztráció nem is tűnik kompromisszumkésznek, megéri tárgyalni velük, hátha módosításokat érhetnek el az atomalkuban. Blinken szerint még hosszú út vezet az atomalkuhoz való visszatéréshez, és ezt az sem fogja megkönnyíteni, hogy Teherán kizárta a tárgyalásokat az egyezmény módosításáról.
