Izrael nekimehet az iráni atomprogramnak

A Likud miniszterei szerdai gyűlésükön arra figyelmeztettek, a hivatalba lépő Biden-adminisztrációnak nem szabad közelednie Iránhoz, és nem hagyják annyiban Irán katonai jelenlétét Szíriában, sem az atomfegyverek fejlesztését – írja a The Times of Israel.

Tzachi Hanegbi, a párt egyik minisztere elmondta: Izrael kész megtámadni Irán atomprogramját, ha az Egyesült Államok visszalép az atomalkuba. Hanegbi szerint a lépés azt jelentené, hogy Izrael egyedül marad az atomprogrammal szemben, ami így zöld utat kaphatna nukleáris fegyverek gyártásához. „Ezt nem fogjuk hagyni. Kétszer már voltunk hasonló helyzetben, 1981-ben az iraki atomprogramot, 2007-ben pedig a szír atomprogramot akadályoztuk meg” – idézte fel a két ország elleni légicsapást Hanegbi.

A szerdára virradóra történt kelet-szíriai légicsapás több mint 15 Iránhoz köthető intézményt talált el, és az elmúlt két és fél hétben a negyedik hasonló támadás volt Izrael részéről. Az iraki határ mentén eltaláltak egy raktárbázist is, ahol iráni fegyvereket tároltak, a szír sajtó szerint pedig Izrael olyan rakétákat célzott a támadással, amiket Irán nemrég vitt Szíriába. Meg nem erősített információk szerint akár 57 áldozata is lehet a szerda hajnali támadásnak.

„Nem ismerjük el sem ezt, sem a többi légicsapást. Az irániak azt akarják elérni Asszadnál, hogy szabadon garázdálkodhassanak Szíriában, hogy hasonló helyzetet alakítsanak ki, mint a Hezbollahhal Libanonban”

– mondta Hanegbi. „A legfontosabb, hogy meggyőzzük a Biden-adminisztrációt, hogy ne kövessék el Obama hibáit! Az iráni atomalku csak fokozta az iráni agressziót, ellenállást. Ők ezt az USA gyengeségekét értékelik” – tette hozzá.

2015-ben Barack Obama kötötte meg az iráni atomalkut több nagyhatalom bevonásával. 2018-ban Donald Trump egyoldalúan felmondta az egyezményt, Iránt pedig gazdasági szankciókkal sújtotta. Obama Izrael érdekeivel ellentétben kötötte meg az egyezményt, míg Trump Közel-Kelet-politikája egyezett Izrael érdekeivel. Biden jelezte: ha Irán visszatér az egyezményben foglaltakhoz, akkor visszalépteti az Egyesült Államokat az iráni atomalkuba, feloldva ezzel a szankciókat, amik súlyos károkat okoztak az iráni gazdaságban az elmúlt két évben. Biden a rakétaprogram mellett Irán Közel-Kelet-politikájáról is tárgyalna, Irán azonban elutasítja ezeket a tárgyalásokat, és határozottan kiáll amellett, hogy az USA-nak fel kell oldania a szankciókat.

Irán múlt héten 20 százalékosra növelte az urándúsítás mértékét, ez pedig már nincs messze az atomfegyverek gyártásához szükséges aránytól.

Biden békülési szándékát ráadásul két tavalyi merénylet is nehezíti: novemberben Mohszan Farizade atomtudóst gyilkolták meg, augusztusban pedig az Al-Kaida második emberét ölték meg Teheránban, az Egyesült Államok parancsára. Irán mindkét merényletért Izraelt teszi felelőssé.