Egy texasi kutató szerint az emberiség sosem költött annyit innovációra mint ma, ám a hasznuk társadalmi és civilizációs szempontból elmarad a korábbi két ipari forradalom vívmányaitól – írja a Metazin.
Vagy el sem kezdődött? Az emberiség sosem költött annyit innovációra mint ma, és elborítanak bennünket az újabbnál újabb kütyük. Ám a hasznuk társadalmi és civilizációs szempontból elmarad a korábbi két ipari forradalom vívmányaitól.
„Az innováció kertjének fáit egyre többen rázzák, és több terem rajtuk, mint valaha. A szabadalmak száma csakúgy, mint a termelékenység, rekordokat dönt. Mindez mégis a kanyarban sincsen azokhoz az időkhöz képest, amikor egy kutató a pincében egyedül összehozott valami igazán eget rengetőt, mint amilyen egykor a személyi számítógép volt”
– írja a Quillette magazinban Joshua Schwartz, a Trinity Egyetem elektromérnöke.
A világ sosem költött annyit kutatásfejlesztésre és innovációra, mint manapság. Az automatizálás egyre általánosabbá válik, rövidül a készülékek elévülési ideje. A médiából naponta dőlnek a technikai újításokkal kapcsolatos hírek. A mobiltelefonok egyre kisebbek és egyre okosabbak. A számítógép-kijelzők felbontása folyamatosan javul. Schwartz szerint mindebből azonban korántsem következik, hogy a technológiai fejlődés nagyobb léptekkel halad, mint korábban. Sőt, hiába több a szabadalom, leginkább csak olyan eszközöket, kütyüket hozunk létre, amelyek valamivel hatékonyabbak ugyan elődeiknél, ám nem hoznak minőségi változást mindennapjainkban. A legújabb mobiltelefonok sokkal többet tudnak, mint elődeik, ám akkor is csak telefonok. A hajlított monitorok, az összehajtható mobiltelefon-kijelzők lenyűgözőek, és elkészítésük technológiai bravúr, ám alapvető funkcionalitás tekintetében semmilyen előnyük sincs.
Schwartz elismeri, hogy az internet jelentősen átalakította az életünket. Ám a világháló elsősorban kommunikációs csatorna, és ezért nem hasonlítható a hagyományos mérnöki fejlesztésekhez. Ráadásul az elmúlt két évtizedben a gyors és olcsó globális kommunikáció ellenére sem terjedtek el a korábbi technológiai forradalmak hatásával mérhető újítások. A műanyag ipari felhasználása, a cipzár, a hűtőszekrény, a neonlámpa, a rádió, a mozgólépcső és a mosógép jelentősen átalakította mindennapjainkat. A mobiltelefon és a számítógép is, de már ezek is több mint húsz évesek, és az azóta megjelent fejlesztések leginkább csak mellékes kényelmi előnyökkel járnak.
A teljes cikk itt olvasható.
